A mai adatok szerint a második negyedévben pontosan 7 százalékkal bővült a kínai gazdaság, épp annyival, mint amennyit a kormányzat korábban előrejelzett. Ez egyébként 0,1 százalékkal magasabb az elemzők által vártnál.
Őrültségnek tűnik, ahogy a kínai kormányzat újra és újra ugyanúgy próbálja elintézni a dolgokat. A gazdaság szerintük pont annyival nőtt, mint amennyit korábban gondoltak, annak ellenére, hogy a tőzsde összeomlott, az export és az import esett, a kínai autógyártó szövetség pedig saját árbevételi prognózisát a korábbi 7 százalékról 3 százalékra csökkentette.
Kozmetikázott számok vagy erős árnyékgazdaság
Pont emiatt gondolják úgy a kritikára hajlamos elemzők, hogy a számok kozmetikázottak. A lap által idézett hongkongi elemző, Andy Xie szerint a valós növekedési adat közelebb áll a 3 százalékhoz, ez szerinte jól látszódik például a villamosenergia felhasználás változás is. Ez a vizsgált időszakban mindössze 1,1 százalékkal emelkedett.
Az optimista Kína-szakértők ennek ellentmondanak. Szerintük az árnyékgazdaság olyan nagy Kínában, hogy a hivatalos adatok még alul is becsülik a gazdaság valódi teljesítményét. Az alacsonyabb villamosenergia felhasználás szerintük annak a következménye, hogy a kínai vállalatok egyszerűen hatékonyabbá váltak. Úgy tűnik, a hosszú ideje tartó vita elég értelmetlen, s nem igazán lehet eldönteni, kinek van igaza - írja a lap.
Az elemzés szerint igazából mindegy, hogy a kínai gazdaság 3, 4 vagy 7 százalékkal növekedett. Ami fontosabb, hogy folyamatos a növekedés és hogy a kínai gazdaságnak milyen problémákkal kell megküzdenie.
Brutálisan megnőtt az eladósodottság
Három évvel ezelőtt Kína egy meglehetősen nehéz átalakulási folyamatba kezdett. Még 2008-ban, a pénzügyi válság idején Peking egy mintegy 700 milliárd dollárt értékű élénkítő csomagot indított útjára, ennek nagy részét az állami cégek hatalmas építkezésekre használták, hidak, vasútállomások, repülőterek épültek. S az ingatlanboom következtében értelmetlennek tűnő beruházások is megvalósultak, mint például a Góbi-sivatagban létrehozott szellemvárosok.
Eközben néhány szektorban hatalmasak a túlkapacitások, s ez nagy problémát jelent - mondta a lapnak Edward Cse, egy sanghaji tanácsadócég szakértője. Ezen kívül gond lehet az is, hogy a hitelkiáramlás nagyon gyorsan nőtt az elmúlt években. Kína adósságállomány mára a négyszeresére nőtt, mint a kormányzati stimulus beindítása előtt.
A kínai háztartások, vállalkozások és önkormányzatok adóssága mára eléri az ország GDP-jének 282 százalékát, s ezek egyharmadát a kevéséé átlátható, úgynevezett árnyékbankrendszeren keresztül sikerült felhalmozni - tette hozzá. Ezek sokszor a hivatalos kamatoknál durván magasabb kamatok mellett nyújtottak hiteleket, s sokak szerint ha megindulna egy csődhullám, az beláthatatlan következményekkel járó láncreakciót indíthatna el.
Ez lehet a megoldás
A kormányzat hivatalos terve a probléma kezelésére az, hogy megpróbálják a növekedést mindenáron fenntartani. Ezt azonban már nem a beruházások növelésén keresztül képzelik el, hanem a belföldi fogyasztás növelésével, s a szolgáltatószektor fejlesztésével.
A tervek szerint ennek a folyamatnak a hajtóereje a privát szektor kellene legyen. Azonban ezzel is vannak problémák. A magánkézben lévő cégek közül sokan sokat kerestek a felfutás éveiben olyan termékekkel, amelyek előállítása során a mennyiség sokszor fontosabb volt a minőségnél. Az olcsó termelés stratégiája működött addig, amíg a bérek nagyon alacsonyak voltak az országban. Azonban Kína ma már nem az a kirívóan alacsony munkaerő költséggel jellemezhető ország, mint amilyen korábban volt.
Számos kínai vállalkozásnak kell azzal szembesülnie, hogy korábbi üzleti modellje nem életképes már, s egyre inkább a minőségre kell helyezniük a hangsúlyt - írja az elemzés. Ehhez innovatívabbnak kell lenniük, s többet kellene beruházniuk. Mindezt olyan környezetben, ahol hiába próbálja meg a központi bank pénzzel elárasztani a gazdaságot, a magánkézben lévő vállalkozásoknak még mindig problémás hitelhez jutniuk. Ennek oka, hogy a jórészt állami kézben lévő bankszektor sokkal szívesebben hitelez az állami tulajdonban lévő vállalatoknak, mivel úgy vélik, baj esetén az állam fizeti majd vissza a felvett hiteleket.
Van más baj is
A tervvel van más probléma is, ez pedig a keresleti oldal. A kínai lakosság ugyanis a világon az egyik legmagasabb megtakarítási rátával rendelkezik, s ez gátolja a lakossági kereslet bővülését.
Ez nem utolsósorban annak köszönhető, hogy viszonylag fejletlenek a szociális ellátórendszerek, a beteg- és nyugdíjbiztosítási rendszer még mindig kiépítés alatt áll. Emiatt a kínaiak hajlamosak a betegségtől vagy az öregkori elszegényedéstől való félelmükben sokkal nagyobb arányban megtakarítani.
A tőzsdén ellőtték a puskaport
Ezekre a mélyben halmozódó problémákra jó megoldásnak tűnt a hatalmas tőzsdei áremelkedés, s ez magyarázza a kínai kormányzat sokszor nevetségesnek tűnő intézkedéseit az elmúlt hetekben, amellyel az árfolyamok mélyrepülését igyekeztek megállítani.
Az emelkedő tőzsdei árfolyamokkal elégedett volt Peking, több okból is. A tőzsdei boomban nagyon sok kisbefektető volt benne. Felmérések szerint ezek kétharmada semmilyen iskolai végzettséggel nem rendelkezett, s semmilyen tőzsdei tapasztalata nem volt korábban. Ők a tőzsdei nyereségük egy jó részét azonnal elköltötték, s ez erősen támogatta a belföldi fogyasztás fellendülését, ami egybevágott a kormányzat terveivel.
Ennél is fontosabb volt, hogy az eladósodott kínai cégek így elegáns módon tudták hiteleiket leépíteni. A részvénykibocsátásokból befolyó pénzek egy jó részét hiteleik törlesztésére fordították, s friss tőkéhez is jutottak. De ez már a múlté.
Pont emiatt tett meg a kormány mindent annak érdekében, hogy a további áresést elkerülje. Ezzel azonban az a probléma, hogy a gazdaságpolitika visszaesett a régi, jól megszokott hibájába, a gazdasági folyamatok erős állami intervenciókkal történő befolyásolásába.
Egy tegnapi bejelentés szerint a kínai jegybank júniusban összesen 206 milliárd dollárnyi friss hitelt nyújtott, s ezzel az M" pénzmennyiség már 11 százalékkal áll magasabban, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy egyre több pénzt nyomnak egyre kisebb növekedés mellett, s egyre inkább nő az eladósodottság.
Bezárulhat a csapda
Az elemzés szerint ha a kínai gazdaságnak a következő években sikerül végrehajtania az átállást, s eközben sikerül az állami vállalatok meghatározó szerepét csökkentenie, kiépíteni a megfelelő szociális ellátórendszerét, s a hitelállományokat leépítenie, akkor is nagy veszély fenyegeti. Mégpedig az, hogy beleesik az úgynevezett közepes jövedelemszintű országok csapdahelyzetébe (middle income trap). Ez azt jelenti, hogy a gazdaság fejlődésével az ország elveszíti korábbi előnyét exportpiacain, s ezáltal a gazdasági növekedés olyan szintre fékeződik le, amellyel lehetetlenné válik további felzárkózása.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!