Végh Richárd a tavalyi évet értékelő és a 2018-as terveket bemutató eseményen kiemelte: azt szeretnék elérni, hogy a magyar befektetések a hazai vállalatokon keresztül a reálgazdaságot erősítsék a tőkepiac segítségével. Ehhez szükségesek az új kibocsátások, új kibocsátók is - írja az MTI.

A magyar cégeknek projektjeik megvalósításához egyre jobban a piaci finanszírozásra kell átállni, nem csak hitelre, hanem tőkére is szükségük lesz a növekedéshez, ezt csak a tőzsdén lehet végrehajtani - vélekedett az elnök-vezérigazgató. Kiemelte a BÉT ennek érdekében 2017-ben végrehajtott intézkedéseit, közöttük a kkv-ra fókuszáló új piac, az Xtend platform elindulását, továbbá hogy 3 újabb magyar cég csatlakozott a Londoni Tőzsdecsoporttal közös ELITE vállalatfejlesztési programhoz, és új oktatási leányvállalatot is alapított a magyar tőzsde, a Budapest Institute of Bankinget.

A BÉT szempontjából 2017 egyik legfontosabb eredményének nevezte, hogy az elmúlt 20 év legnagyobb elsődleges részvénykibocsátását ünnepelhette a magyar tőkepiac, ezt a Waberer's hajtotta végre. Két társaság pedig előrelépett a prémium kategóriába, a Masterplast és az Opus. Ezt a sort szeretné folytatni a tőzsde 2018-ban, az elnök-vezérigazgató szerint akár az ingatlanpiacról is érkezhetnek új kibocsátók, és az új belépők között várakozásaik szerint nagyvállalatok és kkv-k egyaránt lesznek.

A tavalyi év másik nagy eredménye, hogy aktív szakmai kapcsolat alakult ki a BÉT és a tőzsdeképes középvállalatok között - mondta.

Végh Richárd ismertette: a részvénypiac forgalma harmadik éve emelkedik, a budapesti tőzsde napi átlagos részvényforgalma tavaly 2016-hoz képest 17,5 százalékkal, 10,7 milliárd forintra nőtt, a 2017. évi 2690 milliárd forintos részvényforgalom pedig 17 százalékkal haladta meg az előző évi 2298 milliárd forintos értékét.

A BÉT részvényindexe, a BUX tavaly 23 százalékkal nőtt, az elmúlt három évben - 2015 eleje óta 2017 végéig - pedig összesen 137 százalékot emelkedett, ezzel nemcsak régiós, hanem globális összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A részvénypiac kapitalizációja 8200 milliárd forintot ért el a tavalyi év végén.

A lakosság és a profik is igen aktívak

Befektetői oldalról is aktív évnek nevezte 2017-et, nőtt a magyar lakosság hazai tőzsdei részvényállománya és az év végére az eddigi legmagasabb értéket érte el, meghaladta az 500 milliárd forintot. Kérdésre válaszolva közölte: adataik szerint 8000-9000 olyan magánszemély van, aki valós idejű kereskedésben részt vesz, kétmillió értékpapírszámlát tartanak nyilván, ezek alapján ötvenezer és százezer között lehet azoknak a száma, akik aktívan kereskednek a lakosságból a tőzsdén. Hozzáfűzte: szeretnék erősíteni a hazai befektetők körét, mivel a hazai megtakarítások a reálgazdaságot finanszírozzák.

Végh Richárd közölte, hogy 2018 első negyedévétől elérhető lesz a kkv-k oktatására, képzésére, tőzsdei bevezetésére egymilliárd forint a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) forrásaiból.

Máté-Tóth István, üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettes arról beszélt, hogy a magyar tőkepiacok szerepe a magyar gazdaság fejlettségéhez képest lehetne nagyobb, a kötvénypiacokat szeretnék tovább fejleszteni, ebben az árjegyzés fontos szerepet játszhat. Kifejtette: 2017-ben bevezették az elemzés-árjegyzés programot, 11 kibocsátó elemzéséről és árjegyzéséről egyeztek meg négy brókercéggel, ezt folytatni tervezik 2018-ban is.

Körmöczi Dániel, nemzetközi kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta: a BÉT-en évek óta a külföldi befektetők adják a forgalom több mint felét, a részvényeknek pedig több mint kétharmadát tulajdonolják. Tavaly a nemzetközi partnerek köre is bővült a Bank of China-val és a Shanghaji Aranytőzsdével, annak érdekében, hogy a kínai befektetők is megismerjék a magyar vállalatokban rejlő lehetőségeket, valamint, hogy a magyar befektetők számára is elérhetővé tegyenek kínai devizában jegyzett termékeket.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!