A statisztikai Frankenstein és az elnöki ciklusokkal kapcsolatos hosszabb távú taopasztalat arra utal, hogy az elmúlt hónapban lezajlott áremelkedés ellenére végül mégis elég rosszul sülhet el az idei év a tőzsdéken.

Az első helyen említett statisztikai szörnyeteg nem más, mint az úgynevezett Super Bowl indikátor. E szerint az amerikai futball bajnokság döntőjében elért eredmény meghatározhatja, abban az évben esni vagy emelkedni fog a tőzsde. Az amerikai futball liga (NFL) két korábbi ligából állt össze korábban, az American Football League-ből és a National Football League-ből. A korábbi AFL (vagy a ligában most már AFC) csapatainak győzelme esetén esés, NFL-es (NFC-s) csapat győzelmekor pedig emelkedés. Mivel az idei Super Bowl-t az AFC-t képviselő New England Patriots nyerte, ezért a jelzés egyértelműnek tűnik, esés jön.

Nevetséges, de többnyire bejött

Bár az összes valamirevaló szakértő természetesen mosolyogva beszél a Super Bowl indikátorról és a meccs idején az összes pénzügyi hírügynökség és lap bizonygatja, hogy a két dolognak semmi köze egymáshoz, a mutató ennek ellenére elég jól működik. A statisztikai Frankensteinnek is titulált indikátor kitalálása óta 80 százalék feletti pontossággal jelezte előre a Dow Jones Industrial Index (eredetileg erre találták ki) és az S&P 500-as index alakulását. Még akkor is, ha tavaly helytelen prognózist adott. Egyébként tavaly a mutatót kitaláló Rober H. Stovall fia, Sam Stovall is, aki piaci stratégaként tevékenykedik, megerősítette, nyilván semmi értelme a futball eredményekből megjósolni a tőzsde teljesítményét. Nincs rá semmilyen ésszerű magyarázat - mondta - kivéve az, hogy legtöbbször működik.

Az elnökök is mozgatják a piacokat

Van azonban egy másik statisztikai közlemény is, ami miatt gyengébb szereplésre lehetnek kárhoztatva az amerikai részvénypiacok. Ez pedig az amerikai elnöki ciklusok és a részvénypiac teljesítménye közötti összefüggés. A hosszabb távú adatok szerint ugyanis a részvénypiac egy-egy négy évig tartó elnöki ciklus két évében rendszerint gyengébben, s az utolsó két évben erősebben teljesít.

A Stock Traders Almanach szerint az arányok valahogy úgy alakultak, hogy a választást követő első évben (ez van most) átlagosan mindössze 1,6 százalékot emelkedett az S&P 500-as index, utána 3,7 százalékot. A harmadik év szokott a legjobb lenni 11 százalékkal, míg a választási év átlaga 6,8 százalék. Ehhez képest tavaly 8,5 százalékot emelkedett az index, azt azt megelőző évben gyakorlatilag stagnált.

Az elnöki ciklusok és a tőzsde teljesítményének összefüggését rendszerint azzal magyarázzák, hogy egy új kormányzat általában a ciklus elején teszi meg a megszorító lépéseket és a választások közeledtével jöhet a fiskális lazítás, ami jót tesz a gazdasági növekedésnek. Azt, hogy Obama elnöksége alatt eltolódtak az arányok, interpretálták, hogy a válság miatt már a ciklus elején hatalmas fiskális ösztönzés ment végbe. Az elméletbe ráadásul most ismét nem illeszkedik, hogy Trumptól hatalmas fiskális ösztönzést és adócsökkentést vár a piac már az első évben.

Jön a recesszió?

Van persze más olyan, a historikus adatokból kiolvasható összefüggés is, ami aggodalomra adhat okot. Raoul Pal, a Global Macro Investor alapítója és szakértője szerint 1910 óta minden olyan alkalommal, amikor kétciklusos elnök után új elnököt választottak Amerikában, a gazdaság 12 hónapon belül recesszióba süllyedt.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!