Nem vagyunk Törökország, mondta szerdán a jegybankelnök, és éves mélypontra rúgta a forintot - írja blogján Zsiday Viktor befektető, a Plotinus Vagyonkezelő Nyrt. elnöke. (aki ősszel, a gazdasági világválság öt éves évfordulóján fejtette ki, hogy nem lehet elkerülni az összeomlást).

Zsiday szerint Matolcsy mondása kísértetiesen emlékeztet az eurózóna válsága során egymás után elhangzó politikusi nyilatkozatokra "Nem vagyunk Görögország"- mondták a portugálok, majd bedőltek. "Nem vagyunk Portugália"-mondták a spanyolok; "Nem vagyunk Spanyolország"- mondták az olaszok. Szerinte azok a bemondások is, épp úgy, mint a magyar jegybankelnöké, a helyzet félreértésen alapszik.

Törökország mélyrepülése nem csak annak köszönhetõ, hogy óriási a folyó fizetési mérlegének hiánya, és hogy a politikai rendszere válságot él át. Az elmúlt 1-2-3 évben is hasonlóan nagy volt a hiány, és voltak politikai problémák. A kérdés éppen az, hogy miért pont most borult a bili?

Miért?

A válasz szerinte az, hogy a pénznyomtatási buborék elkezdett leereszteni. És ez így lenne akkor is, ha nem Erdogan lenne a miniszterelnök, nem Matolcsy lenne a jegybankelnök, és nem lennének zavargások Thaiföldön.

Az amerikai jegybank vezetésével példátlan gazdaságpolitikai kísérlet vette kezdetét 2009-ben: az 1929-es válság tapasztalataiból okulva Bernanke Fed-elnök fedezetlen pénznyomtatással, semmiből teremtett dollár milliárdokkal próbálta elérni, hogy az események ezúttal másként történjenek, mint 1929-33 között. Elmondhatjuk, hogy sikerült.

A gyógyszer azonban nem volt mellékhatások nélküli. A sok újonnan teremtett dollárból amerikai állampapírokat vett a Fed, az állampapírokat eladók pedig más, kockázatos eszközökbe fektették a befolyó pénzt: vállalati kötvényekbe, feltörekvő piaci részvényekbe, devizákba, kötvényekbe.

A QE mellékhatása a kockázatos eszközök felértékelődése volt, illetve az, hogy ennek révén példátlanul laza monetáris viszonyokat teremtett a fejlődő országokban. Ez a pénzbőség volt az oka annak is, hogy Magyarországon sok évtizede nem látott alacsony szintre: 2,85 százalékra sikerült csökkenteni a jegybanki alapkamatot. Az amerikai pénznyomtatás által generált likviditástenger buborékot generált a tőkepiac szinte minden szegmensében, de láthatóan a legkomolyabb egyensúlytalanságokat a fejlődő országokban váltotta ki.

Egy pánik közepén vagyunk

A QE-program lezárásával (úgy tűnik idén nyárig be is fejeződik) azonban eltűnik a többletpénz, a piacok pedig ezt anticipálva megkezdték a kivonulást a mesterségesen magasba hajszolt feltörekvő piacokról. A felfújt buborék elkezdett leengedni.

A fejlődő világban kevesebb lesz a pénz, kisebb lesz az éltető likviditás, magasabbak lesznek a kamatok. Ez önmagában nem lenne baj, de a buborékok leeresztése általában nem mentes a pánikoktól, összeomlásoktól, és most éppen egy ilyen pánik közepén vagyunk.

Hiába nincsenek meg azok az egyensúlytalanságok és problémák Magyarországon, mint Törökországban, a QE-buborék kipukkanása alól nem vonhatjuk ki magunkat. Nem vagyunk Törökország, ez igaz, de a törökországi eseményeket kiváltó globális tőkepiaci trendek itt is hatnak. Zsiday szerint vagy magasabb kamat kell vagy gyengébb lesz a forint. Lehet választani.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!