Mától indul az év jobbik fele a világ tőzsdéi számára, az úgynevezett halloween-indikátor hatás szerint ugyanis rendszerint a november elejétől április végéig terjedő időszak kedvezőbb hozamokat biztosít a világ tőzsdéin, mint a május-októberi. A tőzsdék szezonalitására alapuló befektetési stratégiákat ugyan számos kritika éri, s sokan megkérdőjelezik azok létjogosultságát is, azonban a jelenség létezik, amint arra az elmúlt években publikált több tanulmány is rámutat.

Nemrég jelent meg a témában Ben Jacobsen a Universtity of Edinburgh és Cherri Y. Zhang, a Nottingham Universtity Business School publikációja, amelyben Jacobsen 2002-es halloween-indikátort vizsgáló tanulmányát terjesztették ki a világ több tőzsdéjére is. Az eredeti tanulmány megállapításai szerint a részvénypiacon elérhető extra hozamok tekintetében a világ vizsgált 36 részvénypiacából 35-ön lehetett tapasztalni a szezonális hatást méghozzá úgy, hogy a nyári hónapok hozamai statisztikailag szignifikánsan magasabbak voltak a téli hónapok hozamainál. A mostani, 12 évvel később készült tanulmány már 109 részvénypiacot vizsgált, s ezek közül 65-nél (ahol a szerzők megfelelő historikus adatokkal rendelkeztek), nem csak a részvénypiac abszolút hozamát vették figyelembe, de azt is, hogy ez a hozam hogyan viszonyult az adott piacok aktuális kockázatmentes kamatláb hozamához.

A 65 vizsgált piacon tapasztalt eredmények a szerzők szerint eléggé meggyőzőek voltak ahhoz, hogy bizonyítottnak véljék a Halloween-indikátor  szezonális hatás létezését. Úgy találták, hogy a vizsgált piacokon az összesen 33 348 adatot tartalmazó mérés szerint a részvényekkel átlagosan 3,7 százalékkal lehetett kedvezőbb hozamot elérni hosszútávon az adott piacon érvényes kockázatmentes kamatlábhoz mérten. Ez azonban kizárólag a téli hónapoknak volt köszönhető. A május-októberi időszakban ugyanis a részvénybefektetések megtérülése a kockázatmentes hozamtól átlagosan 1,17 százalékkal maradt el, míg a téli (november-április) hónapokban 4,89 százalékkal meghaladta azt.

Ráadásul a szignifikánsabb jobb teljesítmény a piacok döntő többségében jelentkezett, a 65 piacból 64 esetében, az egyedüli kivételt Mauritius jelentette.

Születtek persze más tanulmányok is a halloween-indikátorral kapcsolatban, ebből az egyik ismertebb a Stock Traders Almanach szerzőinek nevéhez fűződik. Ők 2005-ben, 1950-ig visszamenőleg vizsgálták az indikátor működését: 54 év alatt 10 ezer befektetett dollár, ha csak a Dow Jones Ipari Átlagnak megfelelő kosarat vettük rajta november elsején, és eladtuk április 30-án minden évben, 483 060 dollárra hízott volna megállapításuk szerint. Ugyanakkor a május elseji vétel és az október 31-i eladás ennyi idő alatt 328 dollárnyi veszteséget hozott volna a szerencsétlen, népi bölcsességgel szembemenő befektetőnek. A szerzők szerint a halloween-hatás a 70-es évektől erősödött fel, előtte az év két fele között statisztikailag nem volt eltérés az index teljesítményét tekintve.

A friss tanulmány szerzői szerint a szezonális hatás erősebb a fejlettebb részvénypiacokon, különösen az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Nyugat-Európában, de létezik a feltörekvő piacokon is, míg sok kisebb tőzsdén, amelyik az úgynevezett "határpiacok" kategóriájába sorolhatók kevésbé van jelen.

A részvénypiac szezonalitásával kapcsolatos befektetői vélekedés korántsem új keletű jelenség a részvénypiacokon. A tanulmány szerzői rámutatnak, hogy a Financial Times már 1935-ben is úgy írt az Adj el májusban és menj el mondásra, mint régi tőzsdei bölcsességre. De egy másik újságcikk, amelyben egy 88 éves brókerrel készítettek interjút is utal arra, hogy az interjúalany szerint az Adj el májusban már 1934-ben jól ismert szlogen volt a Wall Street-en. Sokan pont emiatt a nyári szabadságolásokhoz és az emiatt csökkenő tőzsdei forgalomhoz kötik a mondás gyökerét. Egy új tanulmány 35 országban vizsgálta a nyári szabadságolások hossza, időzítése és a részvénypiacok hozama közötti kapcsolatot, s e szerint az összefüggés érzékelhető volt, különösen az európai országokban.

Az egyetlen probléma a szezonalitáson alapuló hosszabb statisztai adatsorokkal operáló befektetési stratégiákkal, hogy az egyszerű befektető számára az adott pillanatban kevéssé praktikusak. Az még ugyanis, hogy több évtizedes időtávon általában a november-áprilisi időszak jobb hozamot biztosít, egyáltalán nem garantálja, hogy ebben az évben is biztosan így lesz. Jó példa erre az idei május-októberi időszak is, hiszen ha valaki április végén eladta az S&P 500-as indexet 1883 ponton, az most csak 2000 pont felett tudná azt visszavásárolni.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!