Sokkal több pénz ment veszendőbe amiatt, hogy a befektetők felkészültek egy várható vagy feltételezett tőzsdei korrekcióra, általános részvényáresésre, mint amennyi elveszett a tényleges korrekciók során - idézi az ismert befektető-üzletember, Peter Lynch véleményét a MarketWatch cikke.
Ez lehet az az aranyszabály, amely nemrégiben sajátos tanácsra sarkallta Larry Swedroe-t, a BAM Alliance befektetési tanácsadó cég kutatási igazgatóját. A szakértő azokhoz fordult, akik látva a világ tőzsdéin áthullámzó árváltozásokat úgy gondolják, hogy küszöbön áll egy jelentős, "katasztrofális" visszaesés.
Akik tartva a "vérengzéstől", amit az árfolyamok összeomlása a befektetők körében végezhet, igyekeznek felkészülni a "nagy piaci összeomlásra".
Csak semmi pánik!
Swedroe tanácsa egyszerű: Fejezzék be ezeket az előkészületeket - azaz befektetési portfóliójuk gyökeres átalakítását, a pénz menekítését a részvényekből a biztonságos menedéket ígérő kötvényekbe és az aranya -, mégpedig azonnal. Ne próbálják elkerülni a "közelgő katasztrófát".
Több mint 40 éve adok befektetési tanácsokat vállalatoknak, alapítványoknak és magánszemélyeknek, s ez alatt az idő alatt egy dolgot megtanultam - fogalmazott az ügyfeleinek írt feljegyzésében. Nevezetesen azt, hogy a sikeres befektetés egyik kulcsa, hogy elkerüljük a folyamatok felfújását, a "katasztrofizálást".
Csak semmi kapkodás!
El kell kerülni azt, hogy csak a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezést tartjuk szem előtt. Mi lenne, ha e helyett a hosszú távú tervünkre koncentrálnánk, és számba vennénk a pozitív lehetőségeket is? - tette fel a költői kérdést.
Ez persze nem könnyű, hiszen mindenki retteg attól, hogy elveszti a vagyonát. Swedroe ezért a befektetők figyelmébe ajánl néhány olyan tapasztalatot a tőzsdék múltjából, amelyek arra intenek, hogy nem célszerű kapkodni.
Lássuk a százalékokat!
Legrégebbi példája 1973-1974-ből való, amikor az amerikai S&P tőzsdeindex 37 százalékot veszített árából, ám az ezt követő öt évben évi 15 százalékkal emelkedett. A 2000-2003-as nagy hanyatlás 41 százalékot radírozott le a mutató értékéből, amely azonban 2007-ig megduplázódott.
Nem volt jelentéktelen a 2007 novembere és 2009 februárja között elszenvedett, 46 százalékos zuhanórepülés sem, ám mi következett eztán? Az elmúlt év novemberéig az index 227 százaléknyi pluszt szedett össze.
Lehet ez még jobb
És ezzel nincs vége a tanulságos mateknak. Vegyük a nagy januári buktákat - amilyet idén is látunk -, és vessük össze ezeket azzal, ami utánuk következett. Az S&P az elmúlt 90 évben 34-szer kezdte mélyrepüléssel az évet. Ezek közül az évek közül 20-ban fordult elő, hogy az index a hátra lévő 11 hónapban pozitív hozamot hozott, mégpedig átlagosan hétszázaléknyi plusszal.
Gondolkodjunk, emberek!
Kétségtelen, hogy a tőzsdén időnként a rossz időszakot még rosszabb, sőt katasztrofálisan rossz követheti, ám a jó szerencse azon múlik, hogy ki, milyen kitartó, mennyire tervez hosszú távon, és mennyire tudja kihasználni, hogy van türelme a pénze megforgatására.
Hibaforrás, ha valaki csak a közeljövőre figyel, ha megy mások után, ha nem bízik abban, hogy hosszú távú stratégiájával ki tudja védeni az átmeneti visszaesések hatását.
Mindez pánikszerű eladásokat eredményez, ami rövid úton elvezet a befektetők legnagyobb hibájához - figyelmeztet Swedroe. Ahhoz, hogy a nagy esések idején adnak el (olcsón) és a nagy emelkedések idején vásárolnak (drágán).
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!