A jelek szerint inkább újabb kötvények kibocsátásával és hitelek felvételével akarják a feltörekvő országok finanszírozni a koronavírus-járvány nyomán megnövekedett kiadásaikat - írja elemzésében a Financial Times. Április közepén a G20 országok bejelentették, hogy a legszegényebb országoknak kétoldalú megállapodások alapján nyújtott hiteleknél május elsejétől kamatfizetési és tőketörlesztési moratóriumot rendelnek el az év végéig.

Az Institute of International Finance adatai szerint április eleje óta a feltörekvő országok összesen 83 milliárd dollár értékben bocsátottak ki új kötvényeket, ez hatalmas fordulat márciushoz képest, amikor erre nem volt lehetőség, a nemzetközi piacok lefagytak és nagyjából ekkora nagyságú tőke hagyta el ezeket az országokat. Az akkori tőkekiáramlás nagyobb volt, mint amekkorát a legnagyobb feltörekvő országoknak a 2008-2009-es válság során kellett megtapasztalniuk.

Kapcsolódó

A G20-ak áprilisban 73 országnak ajánlották fel a törlesztési moratóriumot és a hitelek restrukturálásának lehetőségét. A lehetőséggel az országok fele élt, nagyjából 12 milliárd dollárnyi adósság esetében. A G20-ak kezdeményezése a hitelpiacok lefagyásának idején kifejezetten az állami szektort érintette, azonban felszólították a magánbefektetőket is, hogy biztosítsanak hasonló lehetőséget a szegényebb országoknak. A lap szerint nem lehet tudni olyan esetről, hogy bármely privát befektető így tett volna, de nem is kérte tőlük állítólag egyik ország sem ezt. Néhány ország képviselői megjegyezték, hogy attól félnek, ha ilyet kérnének, akkor azzal bezáródnának számukra a kapuk a nemzetközi tőkepiacokon, ami hosszabb távon nehezíteni még államháztartásuk finanszírozását.

A 83 milliárd dollárnyi kibocsátás nagyobb hányadát a tehetősebb feltörekvő országok kötvényeladásai tették ki, amelyek hitelbesorolása eléri a befektetői kategóriát. Ilyen országok többek között Izrael, Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emirátusok. Ők összesen 50 milliárd dollárnyi kötvényt adtak el. De olyan alacsonyabb hitelminősítésű államok is vettek fel hitelt a piacon, mint Guatemala, Paraguay, Szerbia, Egyiptom Albánia és Brazília is. Ez utóbbinak ötéves kötvényeire 3, a tízévesekre pedig 4 százalékos kamatot kellett fizessen.

Az elemzők szerint a tőkepiaci helyzet március óta történt javulása nagyrészt azoknak az erőfeszítéseknek köszönhető, amelyeket a Fed tett a globális dollárlikviditás biztosítása érdekében. Ezek egyrészt a többi jegybankkal meglévő dollárswap ügyleteke biztosítása, illetve kvantitatív lazítási programjának felpörgetése voltak.

A Fed tűzoltó fecskendője elérte a feltörekvő piacokat is. E mellett az emelkedő kockázati étvágy és a gazdasági aktivitás fokozatos újraindulása egyes országokban szintén segítette a piac visszatérés a normális körülményekhez. Ha eljön az a pont, hogy a nem befektetési kategóriájú országok és cégek is szélesebb körben lesznek képesek kötvényeket eladni, akkor az egész G20-as kedvezménycsomag idejétmúlttá válik - mondta a lapnak Jim Barrineau, a Schroders feltörekvő piaci kötvényosztályának vezetője.

Elemzők eközben azért emlékeztetnek arra, hogy a gazdasági kilátások továbbra is gyengék maradtak, s emiatt ezen országoknak további pótlólagos finanszírozásra lehet szüksége.

Az IMF a várakozások szerint ebben a hónapban tovább rontja majd lefelé a globális növekedésre adott előrejelzését, pedig már így is a 30-as évek óta nem látott visszaesést várt a világgazdaságban. Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója szerint a fejlődő országoknak az első becslések szerint 2,5 billió dollárnyi pénzügyi segítségre lehet szüksége ahhoz, hogy átvészeljék a válságot.

Kétségtelen, hogy a kilátások tényleg sokkal rosszabbak, mint hat hónappal ezelőtt, azonban ezt ellensúlyozhatja a monetáris politika. Ez az, ami segítheti ezen országokat abban, hogy képesek legyenek maguk refinanszírozására értelmes feltételek mellett. Szerintem azonban először csak óvatosan fogják tesztelni a lehetőségeiket - mondta Jared Lou, a William Blair Investment Management portfólió menedzsere.

Ugyanakkor nagy a félelem az elemzők körében, hogy az országok egy részében a járvány még mindig a begyorsuló szakaszában van, s az hamarosan túlterhelheti az egészségügyi rendszereket. Amiatt is aggódnak, hogy az országok adósságállománya sokkal magasabb lesz majd a járvány után, mint azelőtt.

Nagyon sok ország költségvetési hiánya 10 százalék közelébe vagy a fölé is emelkedhet. Finanszírozási igényeik hatalmasak lesznek és ilyen összegű kibocsátások néhány ország számára elég nehézkes lehet. Nem lehet kizárni, hogy egyes esetekben sor kerül majd az adósságok restrukturálására - mondta Stuart Culverhouse, a Tellimer nevű feltörekvő piacokra szakosodott elemzőcég szakértője.

Gabriel Sterne, az Oxford Economics makroelemzési vezetője szerint viszont a mostani alacsony kamatkörnyezetben elég észszerűnek tűnik az adósságszintek növelése a jó intézményrendszerrel rendelkező fejlődő országok számára. Mostanra az olyan adósságszintek, amelyek korábban veszélyesnek minősültek, teljesen megszokottá váltak - tette hozzá.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!