Hétfőn 370,756 forintot tetőzött az euró ára, ami történelmi csúcs. A rekord nem volt hosszú életű, kedden is gyenge maradt ugyanis a magyar fizetőeszköz, 371,998-ig szaladt az euró árfolyama, ez most éppen az új történelmi mélypont. A dollár szintén 330 forint fölötti új rekordon jár. 

Reggeli hírlevelében az Equlior még arról írt, hogy az euró-forint esetében a következő ellenállás 370,9 forintnál látható, míg a dollár-forint estében a 330 forintos szint lehet meghatározó. Ezek a szintek elég gyorsan elestek. A kereskedés első órájában járt csak 371 alatt az euró/forint kurzus. 

Kapcsolódó

A forint mellett a többi magyar eszközre is rájárt a rúd. A Budapesti Értéktőzsde hétfő után kedden is esett, az OTP árfolyama a hétfői több mint 5 százalékos zuhanás után tovább csökkent, és 16370 forinton is járt a kereskedés elején, amire több mint három hónapja nem volt példa. 

A magyar eszközök árfolyama a külföldi befektetők tőkekivonása miatt esik. A teljes feltörekvő piaci térség rosszul viseli a kockázatkerülő hangulatot, amely a koronavírusjárvány negyedik hullámának, illetve az ezzel kapcsolatban elrendelt lezárásoknak köszönhető. A tőke ilyen helyzetben menekülő eszközökbe áramlik át, ilyen például az amerikai dollár.

A forinttal más bajok is vannak

A forintgyengülés hátterében az elemzők szerint több tényező is áll. Magyarországon rosszak az átoltottsági és a járványadatok, extrém magas a halálozási ráta, rosszabb, mint azokban az országokban, amelyekben már elrendelték a lezárásokat. Emiatt Magyarországon lezárást vár a piac, ami ha késik, csak ront a helyzeten. A kormány pedig egyelőre meglehetősen enyhe intézkedéseket vezetett be, nyitva vannak a szórakozóhelyek, szabad a mozgás, jóformán csak a maszkviselésen szigorítottak valamelyest. 

Az infláció is magas, a jegybank kamatemeléseit ehhez képest elégtelennek ítélik meg a befektetők. Szintén a forint ellen szól, hogy a kormány a választási évet hatalmas költekezéssel indítja, és az is, hogy Brüsszel várhatóan befagyasztja a helyreállítási alapból érkező pénz kifizetését.

Friss tényező ezek mellett, hogy tegnap kiderült: Jerome Powell marad az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke. Powellt még Donald Trump nevezte ki, de utódja Joe Biden is megerősítette a pozíciójában. Erre a hírre erősödött a dollár és emelkedtek a hosszú hozamok - mondják az OTP Bank szakértői.

"Powell maradása a korábban előirányzott monetáris politikai lépésekben várhatóan nem jelent nagy változást, tehát a piac továbbra is a jövő év második felében kamatemelést, valamint az eszközvásárlási program kivezetését árazza" - teszi ehhez hozzá a KBC Equitas.

Több éves csúcson a hozamok

A magyar állampapírpiacból is rohamléptekkel távozik a nemzetközi tőke. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a múlt héten több mint 153 milliárd forinttal csökkent a külföldi befektetők forint magyar állampapír-állománya, ami eladás lehetett, hiszen lejárat nem volt. 

Az eladási hullám a héten tovább folytatódhatott, ezt jelzik a meredeken emelkedő hozamok. A keddi diszkontkincstárjegy-aukción a három hónapos állampapírok 2,52 százalékos átlagkamattal keltek el, ami 0,3 százalékponttal magasabb érték, mint egy héttel korábban. A meghirdetett 15 milliárd forintnyi mennyiségre ugyan volt ajánlat bőven, 37,3 milliárd forintnyit vettek volna belőle az elsődleges forgalmazók, de vélhetően olyan drágán, hogy az ÁKK végül úgy döntött, csak a legkevésbé kapzsi 11,5 milliárdnyi ajánlatot elégíti ki, így is volt olyan forgalmazó, amelyik 2,7 százalékos kamaton jutott hozzá az értékpapírokhoz. 2014 áprilisa óta nem fordult elő, hogy ilyen drágán kellett volna három hónapos hitelt felvennie az államnak.

A referenciahozamok is tovább emelkedtek. November elején az egyéves hozam még csupán 1,7 százalékos lett, most már 2,91 százalék. A hároméves hozam 2,64 százalékról 4,31 százalékosra, az ötéves 3,25 százalékról 4,51 százalékosra ment fel. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az intézmények most már ugyanolyan vagy magasabb kamatot kaphatnak a kötvénybefektetéseikre, mint a lakosság, pedig hosszú évek óta ez elképzelhetetlennek tűnt. 

A befektetőknek lehetőség, a hitelesek aggódhatnak

Az egyéves lakossági állampapír kamata még mindig 2,5 százalékos, a hároméves Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) induló kamata 4,05 százalékos, az ötéves PMÁP-é is csupán 4,55 százalék, bár mindkettőé emelkedni fog vélhetően, hiszen ezeknek a kötvényeknek a kamata az inflációhoz igazodik. A szuperállampapírként is emlegetett Magyar Állampapír Plusz mindössze 3,5 százalékos kamattal indul, és ötéves átlagban is mindössze 4,95 százalékos a kamata, lassan ez sem tud versenyezni a fix kamatozású intézményi államkötvényekkel.

Jó hír viszont a lakosság számára, hogy bár az intézményeket kizárják a lakossági állampapírok vásárlói köréből, a kisbefektetők bármilyen kötvényt megvásárolhatnak, akár azokat a sima államkötvényeket is, amelyekre az elmúlt években csak a nagybefektetők fanyalodtak rá. 

A hitellel rendelkezők számára ezek a hírek egyre rosszabbak. Az MNB által sokat hangoztatott kamatkockázat, hogy a változó kamatozású hitelek kamata és törlesztőrészlete drasztikusan megemelkedhet, sokáig csak távoli fenyegetésnek tűnt, most viszont egyik napról a másikra beköszöntött ez a korszak is. Az egykori devizahitelesek kölcsöneit annak idején 2015 elején 2,1 százalékos három hónapos Bubor mellett forintosították. Mivel a Bubor azóta ennél mindig alacsonyabb volt, ezek a hitelesek az eredetinél alacsonyabb törlesztőrészleteket fizettek. Most viszont a három hónapos Bubor már 2,89 százalékos, ha ez így marad, a jövő februári kamatforduló minden korábbinál magasabb törlesztőrészletet hoz majd. 

A többi változó kamatozású hitellel rendelkező adós is folyamatos törlesztőrészlet-emelkedésre számíthat, egy tízmillió forintos tartozásnál a törlesztőrészlet az év elejéhez képest 18 ezer forinttal emelkedhet. Annak, aki tavaly márciusban moratóriumba ment a hitelével, egy tízmillió forintos tartozás és változó kamatozás mellett a mostani Bubor mellett 19 ezer forinttal nőhet a törlesztőrészlete havonta.

A kamatok emelkedése olyan nagy mértékű, hogy már nem csak a változó, de a fix kamatozású hitellel rendelkező adósok is veszélyeztetettek lehetnek. Az ötéves kamatperiódusú lakáshitelek átlagos kamata 2017 januárjában ment először 5 százalék alá, de már 2016 végén is mindössze 5,2 százalék körül volt. Könnyen lehet, hogy azok, akik akkor vettek kölcsönt, és most az év végén kamatfordulójuk lesz, szintén azt tapasztalják majd, hogy emelkedik a kamat és a részletek még annak ellenére is, hogy annak idején előrelátó módon a magasabb törlesztőrészletű, fix kamatozású kölcsön mellett döntöttek, hiszen akkor az ötéves állampapírok hozama a mostaninak a felét sem érte el, csupán 2 százalék körül volt. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!