Úgy tűnik, hogy a fejlett országokban véget ér a kamatemelési ciklus, de a kialakult kamatszintek hosszabb ideig megmaradhatnak (nálunk persze más a helyzetet, miután extrém magas szintekre szökött fel az infláció, így a kamatszint is, de már mindkettő csökkenő pályán van). A stabil szint Amerikában 5,5 százalék, az eurózónában 4 százalék, viszont Svájcban csak 1,75 százalék, mivel ott alig volt infláció.
Lakáshitel nem lesz
Az alpesi ország devizájának így kiugróan alacsony a kamata, akárcsak a két évtizeddel korábban, ezért jó esély van arra, hogy sokan megint frankban akarnak hitelt felvenni. Ugyanakkor az előző ilyen szituációban a többség megégette magát, hisz nem vették figyelembe az árfolyamkockázatot. Márpedig törvényszerű volt, hogy ha a fél kontinens egy kis ország devizájában vesz fel hitelt, azzal lenyomja annak árfolyamát, amikor pedig eljön visszafizetés, akkor alaposan felhúzza azt, hisz meg kell venni a törlesztéshez szükséges frankmennyiséget.
A lakossági hitelezésben így most nem fog a frank újra előkerülni, talán még az eurózónában sem, hisz ott majdnem ugyanolyan fájdalmas volt a hatás. A frank az euróhoz képest erősödött a hiteltörlesztések időszakában, mégpedig óriási mértékben: míg előtte 1 euróért 1,6-1,7 frankot adtak, most már csak 0,96-ot, vagy ha megfordítjuk: egy frankért csak 0,6 eurót kellett adni, most 1,3-at. Ez 70 százalékos felértékelődést jelent a franknak: ennek az lett az eredménye, hogy Svájc a legdrágább ország a kontinensen, miközben a bérek is ott a legmagasabbak: az átlagbér a német szint közel kétszerese.
Kisebb a kockázat
Egyfajta gazdasági csoda, hogy ilyen magas valutaárfolyam nem kezdte ki a svájci exportot, ugyanakkor az erős deviza segítette az infláció alacsonyan tartását is, így pedig a jegybanki alapkamatot sem kellett erősen megemelni. Ha a lakossági hitelfelvevők nem is próbálhatják meg újra az alacsony kamat áldásait élvezni Svájcon kívül, rengeteg befektető van, aki ezt lelkesen megteszi. Ők ugyanis tisztában vannak az árfolyamkockázattal, így ügyleteiknél ezt is figyelembe veszik.
Most, mint említettük, a frank rendkívül erős és fundamentálisan túlértékelt, így aki most vesz fel frankhitelt, és abból egy magasabb kamatozású devizát vásárol, vélhetően jóval kisebb kockázatot vállal, sőt, lehet, hogy még árfolyamnyereségre is szert tehet.
Ezek a főleg intézményi szereplők ugyanis nem meghatározott időben zárják az ügyletet, mint az egykori ingatlanhitelesek, akik minden hónapban meghatározott összegű frankot vettek a törlesztéskor, hanem bármikor, amikor úgy látják, érdemes ezt megtenni.
Így nem keletkezik előre valószínűsíthető felértékelési nyomás, sőt, a kamatkülönbözet fennállásának időszaka alatt akár gyengülhet is a frank, éppen azért, mert sokan cserélhetik frankban tartott megtakarításaikat euróra, esetleg dollárra. A frank és más devizák kamata közti arbitrázs, vagy ahogy nevezik, "carry trade" most ismét divatossá válhat, ráadásul sokkal jobb hozam/kockázat aránnyal, mint annak idején. A spekulatív lehetőség mindenkinek adott, kereskedési felületén, applikációján bárki nyithat ilyet, ahogy szinte bármilyen más devizaügyletet is.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Ecomonitor
Gazdaságról egyszerűen, pénzügyeinkről érthetően! - Kedves Olvasónk! Ön Fellegi Tamás, az Economx.hu újságírója, kiemelt elemzőjének rovatát, az Ecomonitort olvassa. Nem is járhatna jobb helyen, hiszen a rovatban megjelenő elemzések többek között olyan érdekes témákra világítanak rá, mint a fiskális és monetáris politika kapcsolata – hogyan függ egyik a másiktól, miért lényegesek a különféle egyensúlyok (költségvetés, kereskedelmi mérleg, folyó fizetési mérleg).
Az Ecomonitor megvizsgálja továbbá az államadósság jelentését és jelentőségét, finanszírozását, azt, hogy hol és miért merülhetnek fel problémák ezen a téren. Áttekint mindent, ami az inflációval és az arra ható monetáris politikával kapcsolatos, a hazai folyamatokon túlmenően a régió országai, az EU-tagállamok illetve a legnagyobb gazdaságok is szóba kerülnek. Munkatársunk nyomon követi a forint árfolyamának érdemibb változásait, a stabilabb időszakokat elemzi, a befolyásoló okokat feltárja. Egyidejűleg követi a főbb devizák mozgását.
Bemutatja a kedvező befektetési lehetőségeket, azok nominális és reálhozamát, áttekinti a különböző befektetések kockázatait (kötvények, részvények, kriptodevizák). Beszámol az érdekesebb nemzetközi gazdasági eseményekről, így egy-egy ország kiemelkedő növekedéséről, felzárkózásáról, sikeréről vagy épp az ellenkezője: a súlyos gazdasági nehézségekről.
Fellegi Tamás írásaiban fontosnak tartja a részvénypiacon belül a hazai tőzsde szerepét, a BÉT-en forgó főbb, közkedvelt részvények mellett a kevéssé ismert papírokat, valamint az Xtend kategóriát is górcső alá veszi majd.
Ecomonitor, az Ön iránytűje a gazdaság térképén!
Jó olvasást kívánunk.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!