December 23-án indul a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdére nemrégiben bevezetett Gránit Bank részvényekkel. A papírok a standard kategóriába kerültek be, a bevezetési ár 14 500 forint. Utóbbi a nyilvános részvényjegyzés során kialakult értékesítési árnak felel meg. Mint ismert a hitelintézet 1,2 millió darab új részvény kibocsátásával vont be 17,7 milliárd forint tőkét. A K&H Értékpapír napokban megjelent elemzése azt járta körbe, mit érdemes tudni az elmúlt 10 év legnagyobb tőzsdei kibocsátásáról és milyen értékeltséget jelent a 14 500 forintos részvényár. 

A Gránit viszonylag új szereplő itthon, a vállalati hitelezésben a piaci súlyuk 2,2 százalék, míg a lakossági szegmensben csupán 0,4 százalék, a teljes hitelportfólió 472 milliárd forintra rúg. A bank adózott eredménye 21,6 milliárd forint volt tavaly, 2024 első felében pedig 9,2 milliárd. A pénzintézet még bőven növekedési fázisban van, rövid távon nem terveznek osztalékot fizetni. 

Kapcsolódó

A bank saját tőkéje a legutóbbi tőkeemeléssel 141,4 milliárd forintra nőtt, a részvénypiaci kapitalizáció viszont a 14 500 forintos jegyzési árral számolva 278,7 milliárd forint, vagyis a sajáttőke kétszerese. Bár a Gránit profitabilitása magas a hazai bankszektorban (tavaly közel 25 százalék volt a sajáttőkére vetített megtérülés) de a 2 körüli P/BV (árfolyam alapján számolt kapitalizáció/sajáttőke) magas értékeltséget jelez Mohácsi Mihály, a K&H Értékpapír elemzője szerint. Összehasonlításképp az OTP Core (Magyarország) P/BV rátája 1,3. 

Azt nem tudhatjuk, hogy az első kereskedési napon merre indul az árfolyam, a likviditással kapcsolatban viszont lehet némi kockázatot azonosítani, tekintve, hogy a négy százalékot meghaladó befolyással rendelkező nagytulajdonosok az újonnan kibocsátott részvényekkel együtt közel 90 százalékkal rendelkeznek, így a közkézhányad alig több mint 10 százalék. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!