Újfajta célpontokat kezdenek el kiszemelni maguknak a szemfüles hedge-fundok, mégpedig azokat a cégeket, akik csak szavak szintjén tesznek működésük fenntarthatóságért - írja összefoglalójában a Reuters. Az elmúlt években már több ezer milliárd dollárnyi tőke áramlott olyan vállalatok részvényeibe, amelyek azt állították magukról, hogy komoly lépéseket tettek és tesznek működésük környezetvédelmi és társadalmi szempontból fenntarthatóvá tételének érdekében.

Ha egy cég ilyen bejelentést tesz, akkor a részvényeinek árazásában hamarosan prémium jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy a befektetők hajlandóak az ilyen cégek részvényeiért többet is fizetni, mint a hasonló, ámde fenntarthatósági szempontok iránt nem elkötelezett versenytársak papírjaiért. Emiatt a cégek menedzsmentjei elég nagy nyomás alá kerültek az elmúlt időszakban, hogy mindenféle vállalásokat tegyenek a társadalmilag és környezeti szempontból fenntarthatóbb működéssel kapcsolatban, azonban ennek sokszor nem tesznek igazán eleget. A köznyelv ezt "greenwashing"-nak nevezi, amikor a hangzatos PR-bejelentések mellett az adott cég valójában nem felel meg a fenntarthatósági szempontoknak.

Kapcsolódó

Bejön a zöld smink

A nagy nyomás miatt azonban elég nagy információs szakadék alakult ki egyes cégeknél, a befektetők sokszor nem tudják, hogy a részvény mögött álló cég a valóságban mennyire felel meg az elvárásoknak. Mindenesetre mostanra eljött az az állapot, hogy az összes vagyonkezelők által befektetett eszköz immár negyede "fenntartható" minősítéssel van ellátva. A Reuters idézi a Global Sustainable Investment Alliance adatait, amely szerint 31 ezer milliárd dollárnak megfelelő összeg lett befektetve abban a reményben, hogy a fenntartható cégek felülteljesítik versenytársaikat.

Három hedge-fund is úgy véli, hogy emiatt egy-egy cég részvényeinek árazását jelentősen fel lehet tolni pusztán azáltal, hogy saját tevékenységét fenntarthatónak láttatja. A hírügynökség három hedge-fund, a Muddy Waters, az Appleseed Capital és a Morphic Asset Management szakértőit is megkereste az ügyben.

A Greenwashing jelensége abszuolút elharapódzóban van - mondta Chad Slater, a Morphic Asset Management szakértője. Szerinte ha egy cég nem nagyon látja szívesen a hosszabb távú befektetőket, az egy intő jel lehet, s short szempontból érdekes.

Jó célpontok a shortoláshoz

Az olyan elemzőcégek, amelyek fenntarthatósági szempontból minősítik a vállalatokat, általában a cég közleményeiből, a hírügynökségeken fellelhető hírekből és harmadik féltől származó adatokból dolgoznak. Ez az elemzőcégek fontos információforrásnak számítanak a befektetőknek, azonban nem az egyetlennek. A hedge-fundok változatos eszközöket alkalmaznak arra, hogy kiszűrjék a shortolásra érdemes részvényeket. Általában azt kedvelik, ha a fenntarthatóság területén tapasztalt félretájékoztatás más, pénzügyi és működési hiányosságokkal is társul.

Egy magas ESG (Environmental Social Governance) minősítés egyből felkelti a shortosok érdeklődését. A Reuters gyűjtése szerint az legjobb ESG minősítésű brit, francia, német vagy spanyol cég részvényeit sokkal többen shortolták, mint a rosszakét, mintegy másfélszeres volt az eltérés a jó cégek javára. Az ESG minősítések alapjai olyan adatok, mint az energiafelhasználás, a nők aránya a vezetésen belül, a fizetési olló legjobban és a legrosszabbul kereső alkalmazottak között és a cégről megjelent rossz hírek mennyisége.

A hírügynökség által megkérdezett szakértők szerint a legnagyobb probléma az, hogy jelenleg nincs egységes nemzetközi szabályozás az ESG-re vonatkozó információk közlésére vonatkozóan, így igazából a nyilvános információkból dolgozó minősítők eredményei sem egységesek. A Reuters két olyan alapkezelőt is megkérdeztek, akik együtt több, mint ezermilliárd dollárnyi vagyon befektetéséért felelősek. Mindketten aszt válaszolták, hogy inkább saját rendszert fejlesztettek ki a cégek fenntarthatóságának ellenőrzésére.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!