Végre kezdenek magukhoz térni az egy évtizede igazából csak szenvedő hedge fundok. A 20 legjobban teljesítő abszolút hozamú alap összesen 59,3 milliárd dollárnyi hozamot termelt tavaly befektetőinek, többet mint az elmúlt évtizedben bármikor, köszönhetően annak, hogy az alapok menedzsereinek sikerült jól elkapniuk a részvény- és kötvénypiac szárnyalását - írja a Financial Times.

Az LHC Investments nevű cég gyűjtése szerint egyébként a hedge-fundok tavaly összesen 178 milliárd dollárnyi hozamot termeltek, ennek a nyereségnek a harmada a 20 legjobban teljesítő alaptól származott. Az LHC egy olyan befektetési alap, amely maga is hedge-fundokba fekteti a befektetői tőkéjét.

Kapcsolódó

Bár dollárban kifejezve elég masszívnak tűnik a megtermelt nyereség, az mégis jócskán elmarad a részvénypiac hozamától. A tavalyi profit ugyanis mindössze átlagosan 10,4 százalékos hozamnak felel meg, miközben az S&P 500-as index az év folyamán összesen 31,5 százalékot emelkedett. Rock Sopher, az LHC elnöke szerint a tavalyi év mégis jónak mondható, hiszen több évnyi szenvedés után sikerült az iparágnak ismét értékelhető nagyságú hozamot elérnie.

2018-ban például a hedge-fundok összesített vesztesége elérte a 41 milliárd dollárt, igaz, eközben a 20 top hedge-fund eközben is profitot termelt. Sopher szerint pont amiatt voltak a hozamok sokszor gyengék, mert ezen alapok egy része nevéhez híven tényleg fedezi is a pozícióit, ami a profit csökkenéséhez vezet a kockázat csökkenése mellett. Ez a veszteség akkor azt jelentette, hogy az ügyfelek átlagosan 4,8 százalékot buktak, ez alig valamivel több, mint amekkorát a részvénypiacok estek abban az évben.

Nyertek, akik jó ültek fel a trendre

A tavaly legjobban teljesítő hedge-fundok azok voltak, akik megfelelően pozicionálták magukat az emelkedő részvényárfolyamokra. A londoni központú TCI nevű alap, amely összesen 20 milliárd dollárnyi vagyont kezel 8,4 milliárd dollárnyi nyereséget termelt, ezzel sikerült visszatornáznia magát a minden idők 20 legsikeresebb fedezeti alapja közé. De tavaly jó éve volt egy másik legendás hedge-fundnak, a Lone Pine nevű alapnak, amely szintén egy gyengébb 2018-as év után tudott 7,3 milliárd dollárnyi profitot termelni.

Eközben a hedge-fund iparág egyik legendájának számító Ray Dalio Bridgewater Associates nevű alapja mindössze 600 millió dollárt termelt. Az alapot 1975-ben indították útjára, azóta összesen 58,5 milliárd dollárt hozott a befektetőinek, ezzel még megőrizte helyét a minden idők 20 legsikeresebb hedge-fundja között. Ugyanakkor a tavalyi profit már csak azért is elég gyengécske, mivel ezt összesen 160 milliárd dollárnyi eszközön sikerült elérnie.

Nem mindenkinek jött össze

Persze a masszívan jó hangulatú tőzsdei környezetben is mellé lehet fogni. Az argentin elnökválasztás eredményét és az azt követő peso esést és az argentin tőzsde zuhanását jó néhány nagy név is is benézte. Crispin Odey Odey European nevű alapja éves szinten is mínuszban zárt emiatt, mint ahogy a feltörekvő piacokra specializálódott Autonomy Capital és a Glen Point Capital is.

A korábban egyébként elég sikeresnek számító úgynevezett makro-alapok, amelyek nagyobb gazdasági folyamatok várható alakulásából igyekeztek profitálni az elmúlt évtizedben elég gyengén szerepeltek. A Bloomberg tudósítása szerint ezek a Hedge Fund Research nevű cég adatai alapján 1990-tól 2008-ig átlagosan éves szinten 14 százalékot hoztak, ami kétszerese volt az S&P 500-as index teljesítményének. Azóta az S&P 500-as index évi 14,7 százalékos hozamot termelt, míg a makro-alapok alig 1,9 százalékot. Soros György hedge-fundja is egyébként az ilyen makro-pozíciókkal lett világhírű, a hírügynökség szerint azonban tavaly alapja - amely már csak a családi vagyont kezeli - kirúgta szinte az összes makro-kereskedőjét.

A Bloomberg elemezése szerint a makro-alapok egyik legnagyobb problémája méretükben rejlik. Kezdetben ezek az alapok relatív ritkák és kicsik voltak, ami több módon is segítette őket. Egyrészt kevesebb versenytárs előtt kellett időben megszerezni a fontos információkat, például azt, hogyan gondolkodnak egyes jegybankárok. Másrészt a kevesebb eszköz azt jelentette, hogy úgy tudtak pozíciókat nyitni, hogy azzal méretüknél fogva nem mozdították el jelentősen a piaci árakat.

A másik gond az, hogy nagyon alacsonyak globálisan a kamatok, s egy ilyen környezetben sokkal nehezebb profitot csinálni. Magas kamatkörnyezetben sokkal egyszerűbb volt profitot csinálni, a kötvényárak emelkedéséből amikor a kamatok csökkentek, s derivatív termékekkel, amikor a kamatok emelkedtek - írja az összefoglaló.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!