Augusztusban is tarolt a lombardhitel és a babaváró támogatás. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az előbbiből a júliusi több mint 65 milliárd után augusztusban 109,6 milliárd forintnyi szerződést kötöttek, a teljes állomány a nyolcadik hónap végén már 166 milliárd forint volt. Ez nagyjából 17 ezer családot jelenthet, és ha az érdeklődés továbbra is ilyen élénk marad, az év végére meg lehet az a 400 milliárdos volumen, amit a jegybank korábban jósolt.
Rejtélyes állománybővülés
Kapcsolódó
A lombardhitelek is nagyon mehettek augusztusban. Az MNB nem tartja külön nyilván az értékpapír-fedezetű hiteleket, de a statisztikában vannak támpontok. A változó kamatozású áruvásárlási és egyéb hitelek szerződéses összege, amióta elindult a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) durván megugrott. Májusban már 10 milliárd forint fölött volt, májusban 11 milliárd fölött volt, majd júliusban 34, augusztusban pedig további 15,8 milliárd forintnyi változó kamatozású szerződést kötöttek. A volumenek szokatlanul nagyok, a klasszikus áruhitel pedig ezekből egyik hónapban sem érte el az egymilliárd forintot.
A teljes áruvásárlási hitelállomány még a 27 milliárd forintot sem éri el, és stagnál, vagy enyhén csökken is, az egyéb kategóriába sorolt hitelek állománya (a babaváró támogatás nélkül számolva is) viszont a MÁP+ startja óta elképesztő tempóban, havonta 20-30 milliárd forinttal nő. Augusztus végén már a 223 milliárd forinthoz közelített, holott az év első hónapjaiban még a 150 milliárdot sem érte el.
Az MNB nem örül ennek, hiszen a lombardhitel kamatán keresztül a bankok is részesülnek a lakossági állampapírok kamatából. Az is csípi a jegybank szemét, hogy a bankok már így is nagyon sok jutalékot szereznek az államtól az állampapírok értékesítése után, és ennek mennyisége, ha az ügyfeleik hitelből is vesznek állampapírt, még tovább nő.
Csökkenő kamatok
A fix kamatozású áru- és egyébhitelek szerződési összege is kiugróan magas lett. Ebbe beletartoznak a babaváró hitelek is, de a babaváró támogatás és a klasszikus áruhitelek levonása után is csaknem 8,5 milliárd forint volt a szerződéses összeg, ami a sokszorosa a korábban megszokottnak. A MÁP+ előtt jellemzően 1-2 milliárd forintnyi volt az egyévesnél hosszabb kamatperiódusú egyéb hitelek havonta kötött szerződéses összege.
Hogy valamilyen különleges és alacsony kockázatú hitelről lehet szó, azt az átlagos kamatokból lehet látni. A változó kamatozás áru- és egyéb hitelek kamata 3 százalék alatt van, ami alátámasztja azt a feltételezést, hogy értékpapír fedezetű kölcsönökről lehet szó. A fix kamatozásúaké nagyjából megegyezik a babaváró hitel ügyleti kamatával.
Lakást is babaváróból
Az új lakáshitelek állománya visszaesett a nyáron. Az első félév minden hónapjában több lakáskölcsönt helyeztek ki a bankok, mint tavaly, júliusban és augusztusban viszont már csökkent a volumen, mindkét hónapban 11-12 százalékkal kevesebb lakáshitel ment ki. Ez a tendencia tovább folytatódhat, a még csőben lévő szerződések összege is alacsonyabb, mint tavaly. Ennek főleg az lehet az oka, hogy aki tehette, megvárta a babaváró támogatást, ami nullás kamatával minden lakáshitelt megver.
Pedig a lakáshitelek kamata is alacsony már, a 10 éven túli kamatfixálásúaké 4,88 százalékosra süllyed augusztusban, ami történelmi mélypont. Jelenleg az 5-10 év közötti kamatfixálású hitel a legnépszerűbb, annak az átlagos kamata 4,65 százalékos. Nem csak lakásvásárlásra használják sokan a hitelt, az MNB korábban már azonosított egy réteget, amelyik értékpapírt - vélhetően állampapírt - vesz a kamatmentes hitelből.
A visszaeső lakáshitelezés dacára a háztartások nettó hitelfelvétele csúcson jár. Főleg a babaváró-láznak köszönhetően 156 milliárd forint volt a nyolcadik hónapban a nettó hitelfelvétel, vagyis ennyivel vettek fel több hitelt, mint amennyit törlesztettek. A teljes háztartási hitelállomány ennek köszönhetően 6668,2 milliárd forintra nőtt, ami négy és féléves rekord. Gyakorlatilag utoljára a devizahitelek forintosítása előtt volt több banki tartozásuk a háztartásoknak.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!