Az EU egyelőre még dolgozik az eljáráson, amely lehetővé tenné a sok millió ukrán menekült számára a hrivnyában lévő megtakarításaik euróra vagy más európai uniós devizára való átváltását. Márpedig ez elengedhetetlenül szükséges lenne számukra az uniós országokba érkezésük után.

A szándék megvan, csak bonyolult a rendszer

Az EU jelenleg még tárgyalásokat folytat az Európai Központi Bankkal (EKB) egy olyan mechanizmusról, amely során mindenki egy bizonyos összegű hrivnyáért automatikusan kaphatna eurót. A Financial Times értesülése szerint a rendszernek ahhoz, hogy jogszerűen tudjon működni, a tagállamoktól kellene garanciát kapnia arra, hogy az esetleges veszteségeket fedezni fogják.

Az ügyre rálátó források szerint az uniós kormányok részéről megvan az ehhez szükséges akarat, a problémát az jelenti, hogy viszonylag hamar kellene kidolgozni egy jogszerűen működő mechanizmust.

Az Európai Unió tagországaiba eddig mintegy 3,5 millió menekült érkezett Ukrajnából azóta, hogy az országot mondvacsinált ürüggyel megtámadta az orosz hadsereg. A külföldre érkező menekültek számára elsődleges problémát jelent a készpénz hiánya, amellyel élelmiszerekért, szállásért, ruhákért fizethetnének. Sokan közülük jelentős mennyiségű készpénzzel lépték át a határt, de sokszor nehézségekbe ütköznek, amikor hrivnyájukat más valutára szeretnék váltani.

A lapnak nyilatkozó egyik lengyel önkéntes Varsóban azt mondta, hogy a menekültek sokszor szembesülnek elég vad átváltási árfolyamokkal.

A problémát csak fokozza, hogy Ukrajna felfüggesztette devizakereskedelmének nagy részét és a háború előtti árfolyamokon rögzítette a hrivnya kurzusát az euróval szemben. Ráadásul fizetési moratóriumot rendelt el minden olyan kifizetésre, amelyek nem közvetlenül az ország háborús erőfeszítéseit támogatják. Ilyen helyzetben a bankok és pénzváltók sokszor vonakodnak elfogadni a hrivnyát, hiszen fogalmuk sincs arról, annak mennyi is lehet a valós piaci értéke. Sokuk szerint ha szabadon lehetne kereskedni az ukrán devizával, annak árfolyama sokkal alacsonyabb lenne a háborús előtti szintnél. Az akkor árfolyamon 33,83 hrivnya volt egy euró, ez nagyjából 11 forintos hrivnya árfolyamot jelentene a mostani forintárfolyam mellett.

Lengyelországban, ahova eddig mintegy 2,1 millió menekült érkezett a szomszédos országból, a legakutabb a helyzet. A lapnak nyilatkozó önkéntes szerint van, ahol 20 hrivnyát kérnek egy zlotyért, holott a háború előtt 7 zloty körül volt az árfolyam. A lengyel jegybank hétfőn azt közölte, megegyezést írt alá ukrán partnerével, s ennek keretében az engedélyezi minden felnőtt ukrán menekült számára személyenként 10 ezer hrivnya átváltását egy kerekített, hivatalos árfolyamon.

Dolgoznak az ügyön

Christine Lagarde, az EKB elnöke hétfőn azt mondta, a hét végén az uniós központi bank folyamatosan kereste a megoldást a problémára, azonban a kérdés komplikált, s szükség lenne garanciákra a váltásnál. Mint mondta, a jelenlegi jogi és technikai keretek korlátaiba ütköznek a megvalósítást során. Hétfőn elküldtek egy javaslatot az Európai Bizottságnak, amely tartalmaz egy átváltási rendszert, ebben az unió garantálná a bank árfolyamkockázatát. Az EKB úgy látja, állami garanciavállalás nélkül nem válthatja át korlátlanul a hrivnyákat euróra, ez ugyanis a tagállamok monetáris finanszírozásának tilalmába ütközne.

Az EKB problémája az, hogy a sok átváltást követően hatalmas összegű hrivnyán ülne, amely időközben elveszíthetné értékét, s az ukrán jegybankkal sem tudnák azt visszaváltatni a háború végéig. Az Európai Bizottságnak ki kellene dolgoznia egy mechanizmust, amelynek keretében a tagállamok összeadnák a garanciaalaphoz szükséges összeget, a jelenlegi költségvetésben ugyanis nincs erre elkülönített keret. A brit lap számításai szerint ha a garantált átváltási limitet 300 euróban húznák meg személyenként, akkor egy 1 és 3 milliárd euró közötti összegről lenne szó.

Az ukrán jegybank eközben azt tanácsolja a menekülőknek, hogy hagyják betétjüket az ukrán bankjukban és fizessenek bankkártyával, ennek során ugyanis sokkal jobb árfolyamot kaphatnak, mint a készpénzes váltáskor. Az orosz invázió kezdete óta egyébként nem csak Ukrajnában, de több szomszédos országban is a készpénz iránt jelentős keresletnövekedésről számoltak be, s megnőtt az igény a keményebb devizák és valuták iránt. A lengyel jegybank közlése szerint a támadást követő első héten 11 százalékkal emelkedett az országban a forgalomban lévő készpénz mennyisége a jelentős mennyiségű készpénzfelvétel miatt. Emiatt egyébként több helyen akadozott az ATM-ek készpénzzel ellátása, azonban a problémákat hamar orvosolták.

Litvániában is a készpénzfelvételek számának duplázódásáról számoltak be, ott is sok bankautomatát kiürítettek az emberek. Állítólag a magyar, az észt, a lett és a finn jegybank is a készpénz iránti igény jelentős megugrását tapasztalta, s ez a jelenség Svédországban is megfigyelhető volt.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!