Átrendeződött a befektetési alapok nemzetközi piaca az elmúlt hónapokban. A világon a legnagyobb vagyont változatlanul a Vanguard Total Stock Market Index Fund kezeli, összesen 370 milliárd dollárnyi tőkét tárolnak a befektetők ebben az alapban. Az eddigi második helyezett Pimco Total Return Fundja azonban lecsúszott a második helyről, miután az év eddigi részében összesen 75 milliárd dollárnyi tőke távozott az alapból, így az általa kezelt vagyon nagysága 171 milliárd dollárra csökkent a Financial Times összesítése szerint.
A részvényárfolyamok emelkedésének és a beáramlásoknak köszönhetően a második helyre egy teljesen passzívan kezelt tőzsdén jegyzett alap (ETF), a SPY kapaszkodott fel. Az S&P 500-as index mozgását leképezni hivatott ETF-ben tárolt vagyon átlépte a 200 milliárd dollárt. Ez már csak azért is figyelemreméltó teljesítmény, mivel az alap közvetlenül nem részesül a vagyonkezelési piac egyik legnagyobb szeletéből, az amerikaiak ugyanis az ETF-et a lap szerint nem tarthatják nyugdíj megtakarítási számlákon. Persze ez nem jelenti azt, hogy kimaradna az ilyen portfóliókból, hiszen nem csak egyszerű befektetők, de befektetési alapok is vásárolják a SPY ETF-jeit.
Az ETF-ek egyébként demokratikusabbnak tekinthetőek számos hagyományos befektetési alapnál, a költségek tekintetében nincs különbség a nagyobb intézményi befektetők és az egyszerű magánbefektetők között. Bár a vezető index mozgását leképező alapot sok rövidtávú befektetők is kedveli, s emiatt gyakran ahatlmas napi ki- és beáramlásokat mérnek az alapnál, a vagyon nagy részét azonban a Bloomberg szerint kifejezetten hosszútávú befektetők adják.
A SPY kedveltsége más okból is érthető. Régi vita a tőzsdei befektetésekkel foglalkozó szakemberek között, hogy képes-e egy alapkezelő hosszabb távon megverni teljesítményben a részvénypiacot. Hosszpiacon ez a tapasztalatok alapján nehezebb. Az elmúlt tíz évben a nagyobb kapitalizációjú tőzsdei cégekre szakosodott alapok hozamát általában 50-80 százalékkal verte meg a SPY a Bloomberg szerint - ez nyilván évente változott - s mindezt ráadásul úgy, hogy sokkal olcsóbban működött. Míg a SPY 10 ezer befektetett dollárra évente átlagosan 9,5 dollárnyi költséget számolt fel, addig ez az összeg egy hagyományos befektetési alap és hedge fund esetében 80 és 150 dollár között ingadozott.
A másik ok, ami miatt a rövidebb és hosszabb távon játszó befektetők, spekulánsok kedvelik a SPY-t az a hihetetlen likviditása. Részvényeinek ("jegyeinek") forgalma az elmúlt hónapban napi átlagban meghaladta a 27 milliárd dollárt, ez háromszorosa a világ leginkább kereskedett vállalati részvényének, az Apple papírjai által generált forgalomnak. A SPY forgalma minden egyes napon meghaladta a 10 leginkább kereskedett részvény összesített forgalmát. A részvényopciós piac 20 százalékát teszik ki az Egyesült Államokban a SPY-ra kötött opciós ügyletek.
Az alacsony költségek egyébként a piacvezető Vanguard Total Stock Markets Index Fundra is jellemzőek, itt 10 ezer dollár esetében 17 dollár költséget számol fel az alap kezelője, a minimálisan befektethető összeg azonban 3 000 dollár (persze van már a a Vanguard alapot leképező ETF is). A Vanguard alapja igyekszik a teljes amerikai részvénypiacot lefedni, összesen közel 3300 féle részvényt tart.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!