Roham jöhet a pénzváltóknál, olyan gyenge a forint

A történelmi mélyponton járó forintárfolyam sokakat késztetett arra, hogy külföldi valutában lévő befektetéseiket forintra váltsák. A magyar háztartásoknak június végén 319,4 milliárd forint értékű külföldi készpénz és 1215,3 milliárd forintnyi devizabetétük volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint.

"Azt látjuk, hogy a valutapiacon valamivel lassabban reagálnak az ügyfelek, de egy-két napon belül valószínűleg meg fognak jelenni, hogy eladják a valutájukat" - mondta a Napi.hu-nak Taraczky Andrej, a Magyar Pénzváltók Országos Egyesületének alelnöke. Vannak, akik napi szinten nézik az árfolyamokat, de sokan csak a hírekből figyelik az eseményeket. Sok háztartásnál a készpénztartalékok már régóta halmozódnak.

Olyan családok is vannak, amelyeknek még a válság időszakából maradtak megtakarításaik főleg euróban és dollárban, de az angol font is népszerű volt. Utóbbi részben kint dolgozó magyaroknak köszönhetően halmozódott fel, de más okból is tartottak fontot a kisbefektetők, mivel hosszú időn át a font volt a legmagasabb árfolyamú valuta. A brexit miatt persze az elmúlt években csökkent az árfolyam.

Van, amit már igazolni kell

A legtöbb ügyfél csak pár száz eurót vált át, amikor látja, hogy gyenge a forint, de előfordul ritkán, hogy több ezer, akár tízezer euróval jelenik meg egy-egy ügyfél a váltóknál. A pénzmosási törvény viszont komoly szigorításokat hozott a pénzváltóknál is. "Megjelenhet valaki több millió euróval is egy pénzváltónál, de ilyen esetben rendelkeznie kell olyan igazolással, amely bizonyítja, hogy a pénz legális forrásból származik" - mondja Taraczky.

A jogszabályok szerint tízmillió forintot meghaladó összegű (30 ezer euró) fölött már igazolni kell a pénz eredetét, de már 300 ezer forint fölötti tranzakciót sem bonyolíthatnak le a pénzváltók az ügyfél igazoltatása nélkül. A kiemelt közszereplőkre szigorúbb szabályok vonatkoznak: nekik már 300 ezer forint fölött igazolniuk kell, hogy legális forrásból jutottak hozzá a valutához.

Fogynak a devizás alapok

Júniusban még nem volt nyoma a statisztikákban a mintegy 1200 milliárd forintnyi lakossági devizabetét forintosításának, de júliusban már 25,4 milliárd forintnyit visszaváltott a lakosság. Ebben persze szerepe lehetett a nyaralási időszaknak is. Tavaly, a rekord gyenge forintárfolyam idején, májusban és júniusban csaknem 90 milliárd forintnyi devizabetétet vettek ki a lakossági banki ügyfelek.

Az eurós és dolláros befektetési alapokból is megindult a tőkekivonás az elmúlt hetekben. Augusztus 20. óta a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint 8,9 millió dollárt (csaknem 2,7 milliárd forint) és 11,5 millió eurót (több mint 3,8 milliárd forint) vontak ki a devizás befektetési alapokból.

A háttérben az állhat, hogy a befektetők igyekeztek realizálni az árfolyamnyereséget. Ha ugyanis erősebb forint mellett fektettek be ezekbe a konstrukciókba, akkor sokat nyerhettek. Aki az év elején vásárolt eurós alapot 3,3 százalékot nyerhetett mostanáig az árfolyamváltozáson, aki pedig dolláros alapot vett, csaknem 8 százalékot keresett már vele forintban számolva.

Zsugorodó kötvényalapok

A legtöbb pénz a CIB Alapkezelő devizás alapjaiból ment ki. A CIB Euro Start rövid kötvényalapból augusztus 20. óta 4,25 millió eurót vettek ki, a CIB Dollár Start kötvényalapból pedig csaknem 1,5 millió dollárt. Az OTP Euró Ingatlan Alapba Fektető Alap befektetési jegyeiből 2,24 millió euró értékben váltottak vissza három hét alatt, de sok tőke ment ki az OTP eurós és eurós és dolláros rövid kötvényalapjaiból is.

A befektetésjegy-visszaváltási hullám nem kerülte el az MKB, a Budapest Alapkezelő és a K&H rövid kötvény, illetve likviditási alapjait sem. A tőkekivonásnak leginkább csak a részvényalapok és az ingatlanalapok egy része tudott ellenállni.