Így néznek ki a világ igazi urai

Nem az MSCI neve ugrik be elsőként a befektetőknek, amikor a globális részvénypiacok legnagyobb hatalmú, legtöbb pénzt mozgató szereplőire gondolnak, pedig joggal tehetnék - írja elemzésében a Bloomberg. A New Yorkban székelő cég nem kezel ezermilliárd dollárnyi vagyont, mint teszi azt az iparág nagyágyúja, a BalckRock Inc., a Morgan Stanley pénzügyi tanácsadói, vagy éppen az UBS AG.

Az MSCI 7,7 milliárd dolláros piaci kapitalizációja arra sem elég, hogy bekerüljön a világ 300 legnagyobb pénzügyi cége közé, s mindössze 2700 alkalmazottjának létszáma eltörpül a legnagyobb amerikai alapkezelő cég, a Franklin Resources Inc. által foglalkoztatottak számához képest.

Azonban köszönhetően annak, hogy a passzív befektetések egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek világszerte, az MSCI és iparági társai - mint az FTSE Russel, vagy az S&P Dow Jones Inidices - szép csendben nagyobb befolyásra tesznek szert a befektetésre váró tőke áramlásának meghatározásában, mint a legnagyobb vagyonkezelő cégek. A befektetési alapokat elemző Morningstar adatai alapján az Egyesült Államokban és Európában az elmúlt 8 évben megduplázódott azon részvénybefektetési alapok aránya, amelyek a nagy indexcégek részvény és országsúlyait másolják döntéseik során. Immár az összes részvénybefektetési alap mintegy 33 százaléka követ ilyen stratégiát - írja a hírügynökség.

Kínát is megmozgatták

Az indexcég egyre növekvő befolyására idén Kína esete hívta fel igazán a figyelmet. A kínai hatóságok számos komoly hatással járó reformot fogadtak el az idén csak azért, hogy a sencseni és a sanghaji tőzsdén jegyzett legnagyobb részvények végre be tudjanak kerülni az MSCI globális indexeinek kosarába. Bár a kísérlet eddig nem járt sikerrel, azonban rámutatott arra, mekkora hatalma is van a cégnek. Kevés olyan vállalat van ugyanis a világon, amely elmondhatja magáról, komoly döntésekre képes rákényszeríteni a Kínai Kommunista pártot.

Elképesztő hatalom összpontosul a kezükben. Alapkezelők és befektetők tömege követi szolgai módon indexeiket - mondta George Cooper, a londoni Equitile Investments Ltd. befektetési igazgatója a Bloombergnek.

Objektív szempontok

Persze az indexszolgáltató cégek részvény választásai nem hasonlíthatóak össze a hagyományos módon az aktív alapkezelő cégek döntéshozóinak módszereivel. Ez utóbbiak különböző, rendszerint fundamentális elemzések alapján igyekeznek portfólióikba összeválogatni a legígéretesebb részvényeket.

Az indexszolgáltatók azonban más szempontokat vesznek figyelembe, leginkább arra ügyelnek, hogy az indexekbe kerülő részvényekkel jól lehessen kereskedni és elérhetőek legyenek az összes befektető számára. Ők azt nézik, az adott részvény piaci kapitalizációja, napi forgalma megfelelő-e, s nem pedig azt, hogy megvásárlásával a piaci hozamot meghaladó nyereség ütheti-e a befektető markát.

Az indexcégek állítása szerint ők csupán az ügyfeleik igényeit veszik figyelembe döntéseiknél, legyenek azok aktív alapkezelők, akiknek a piaci hozam mérésére van szükségük indexeikre, vagy passzív menedzserek, akik az indexeket követve próbálják biztosítani a piaci hozamot.  A nemzetközi befektetők nem követik vakon összes döntésünket - mondta korábban Mark Makepeace, az FTSE Russel igazgatója egy interjúban.

Szubjektív elemek

Azonban hiába tűnik úgy, hogy csak szigorú objektív szempontokat vesznek figyelembe, óhatatlanul szubjektív elemek is megjelennek a folyamatban döntéseik során. Különösen akkor, amikor arról kell határozni, hogy mely országokat sorolnak a fejlett, feltörekvő, vagy pedig a határpiacok kategóriájába.

Amikor júniusban a kínai részvényeket ismételten kihagyták globális feltörekvő piaci indexeikből, sokakat megleptek. De nem csak ezzel, hanem azzal is, hogy például Pakisztánt felminősítették a feltörekvő piaci kategóriába, ez a helyi tőzsdén hatalmas ralit okozott, mutatván, a piac nem árazta be előre a döntést.

A piacok besorolása mellett az egyedi részvényeknél is hatalmas mozgásokat szokott előidézni még az is, amikor azok súlyát enyhén megváltoztatják, mivel az indexeket követő alapok automatikusan hozzáigazítják portfólióik súlyát az új állapothoz. Ezek a döntések olyan fontosak, hogy egyes nagyobb befektetési bankok, például a Société Général külön elemzőket alkalmaznak az indexszolgáltatók várható döntéseinek előrejelzésére.

Elveszik a guruk kenyerét

Az indexszolgáltatók eközben egyre inkább kezdenek bemerészkedni egy olyan területre is, amely eddig az aktív alapkezelőké volt, ez pedig az úgynevezett "smart béta" befektetési stratégia. Ez abból áll, hogy az indexekhez hasonló szigorúan objektív kritériumok alapján állítják össze a portfóliót, azonban a piaci kapitalizáción kívül más mérőszámokat is használnak. A BlackRock szerint jelenleg mintegy 282 milliárd dollárnyi tőke van a "smart béta" stratégiát követő tőzsdén jegyzett alapokban, becslésük szerint azonban 2020-ig ez az összeg ezermilliárd dollárra nőhet. Ma már az összes nagyobb indexszolgáltató cég, az MSCI, az S&P Dow Jones és az FTSE is rendelkezik sok olyan indexszel, amelyek nem csak a piaci kapitalizáció, de például az osztalékhozam, volatilitás, vagy momentum mutatók alapján is szelektálnak.

Az indexszolgáltatók egyre inkább úgy viselkednek, mint egy a részvények között aktívan válogató alapkezelő, bizonyos értelemben lassan átveszik azok szerepét - mondta Rodney Comegys, a 3 ezer milliárd dollárt kezelő Vanguard Group szakértője.

A különböző részvényindexek az 1890-es évek óta játszanak egyre nagyobb szerepet a tőzsdék életében, amikor Charles Dow megalkotta a Dow Jones Industrial Average Indexet. Eleinte csak a vagyonkezelők teljesítményének mérésében játszottak fontos szerepet, azonban az idők folyamán egyre fontosabbá váltak és válnak  a befektetők portfólióinak összeállításában a részvénybefektetési alapokon, a tőzsdén jegyzett alapokon és a különböző derivatív termékeken keresztül - emlékeztet a Bloomberg.

Lassan mindent ők irányítanak

Az elmúlt években egyre inkább gyorsult a vagyonkezelésben az eltolódás a passzívan kezelt portfóliók felé, amelynek úttörője a Vanguard 500 Index Fund volt a 70-es években. A folyamatot erősítette, hogy az elmúlt években az aktívan kezelt portfóliók rendre rosszabb teljesítményt nyújtottak a passzívaknál, s ez ráirányította a befektetők figyelmét az aktív alapkezeléssel járó extra költségekre.

A passzívan kezelt részvényalapok és tőzsdén jegyzett alapok, melyek átlagos díja mindössze 0,01 százalék, az elmúlt 12 hónapban 227 milliárd dollárnyi friss tőkét vonzottak, míg az átlagosan 0,62 százalékos költséget felszámító aktív alapokból 92 milliárd dollárnyi tőke távozott. A passzív befektetések súlya a kötvénypiacon is emelkedőben van, igaz, itt arányuk a Morningstar szerint még csak 15 százalékos.

Az okosok kihasználják

Cooper szerint az egyik legnagyobb aggodalom a passzív befektetési formákkal kapcsolatban az, hogy jelentősen torzíthatják a piacot, hiszen az adott részvényt így akkor veszik és adják a befektetők, amikor megváltozik a súlyuk egy-egy indexben, s ennek legtöbbször semmi köze ahhoz, hogyan gazdálkodik az adott társaság. Ez oda vezethet, hogy a piaci árak teljesen elszakadnak a fundamentumoktól.

Hugh Young, a fundamentális alapokban nagyon bízó Aberdeen Asset Management szakértője szerint viszont az indexkövető alapok térnyerése kiváló lehetőséget biztosít az aktív menedzserek számára. Sokszor tudnak ugyanis jó áron vásárolni, amikor egy jó cég részvényeinek súlya csökken egy-egy indexben, s emiatt méltánytalanul leesik azok árfolyama. Perverz módon tudunk örülni az indexeknek, azok ugyanis teljesen figyelmen kívül hagyják azokat az értékeket, amikre mi vadászunk - mondta.

Belép a lobbi

Ahogy nő a szerepük a befektetési döntésekben az indexszolgáltatóknak, úgy kell egyre keményebben megbirkózniuk a részvényesek, ügyfelek és kormányok részéről rájuk nehezedő nyomással. Ha olyan döntéseket kell hozni, amely ezermilliárd dollárokat mozgathat meg, akkor ott bizony megnyílik a tér a lobbizás előtt - mondta Benedict Cheng, a GreySpark nevű tanácsadó cég szakértője.

A kínai ügyben például az MSCI közlése szerint előzetesen megkísérelt egyeztetni az indexet követő legnagyobb befektetőkkel. A kínai értékpapír felügyelettel közös munkacsoportot hozott létre, és folyamatosan közleményekben tájékoztatta a befektetőket az elért eredményekről.

A kínai döntéshozók kilenc, az MSCI által fontosnak tartott területen is komoly változtatásokat léptettek életbe, az indexcég ennek ellenére hozta meg kedvezőtlen döntését.