A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
A külföldi jegybanki akciók által keltett pozitív nemzetközi légkör a hazai vállalatok devizaforrás-szerzésének is kedvez, legalábbis erre utal, hogy a múlt héten 1 milliárd dolláros kötvényprogramot indított a Mol, amelyből 500 millió dollárt azonnal le is jegyeztek.
A magyar vállalati devizakötvény-piac meglehetősen "picinek" számít, a külföldi befektetők lényegében két szereplőt tartanak számon, a Molt, illetve az OTP-t, mint akik rendszeresen vonnak be euró- vagy dolláralapú forrást. A vállalati devizakötvény-hozamok lényegében a magyar állam devizahozamait követik, jellemzően 200 bázispontos felárral. Mint ismeretes, Magyarország idei terveiben szerepel, de még nem volt devizaalapú kötvénykibocsátás. Bár a jegybanki akciók ebben a hozamkörnyezetben is éreztetik hatásukat, piaci szereplők már nagyon várják, hogy az államadósság-kezelő is lépjen.
Kevés régiós vállalat van versenyben
A hazai vállalatok devizához jutását bár nehezítették a magyar állam finanszírozása körüli gondok, ami elsősorban a magasabb hozamban öltött testet, de régiós kitettségük miatt a vállalatok kockázati profilja diverzifikáltabb, mint az államé, ezért a devizapiacról nem szorultak ki − mondta el lapunknak Török Bálint, a Buda-Cash elemzője. Török szerint a jegybankok most kedvező légkört teremtenek a vállalatok számára is a forrásbevonáshoz, mivel most olcsón juthatnak devizához.
A magyar vállalati devizakötvény-piacon a két fajsúlyos szereplőnek, a Molnak és az OTP-nek kell folyamatosan devizakitettségüket fenntartaniuk, emellett a Magyar Telekomnál van jelentős devizaigény, amit az anyacégen keresztül bonyolít.
Török szerint egy olyan légkörben, amikor hatalmas mennyiségű pénz indul meg a kockázatosabb feltörekvő kötvényalapokba, vagyis megjelennek a vevők a piacon, az is számít, hogy gyér a hazai kínálat, vagyis hogy az egész régióban kevés vállalat képes devizakötvénnyel megjelenni.
A cégeknek ugyanis hatalmas névértékben kell devizaadósságot kibocsátaniuk, hiszen a természetes vevőik nemzetközi intézmények. Másfelől adósságaiknak megfelelő hitelminősítéssel is rendelkezniük kell, és kevés az erre képes cég − teszi hozzá Török.
A Mol múlt heti kibocsátása is jellemzően ilyen nagy méretű tranzakció volt, hiszen a minimálisan jegyezhető névértéket 200 ezer dollárra lőtték be − emelte Kuti Ákos, az Equilor elemzője, hozzátéve: ez jellemzően nem a hazai kisbefektetőknek lett meghirdetve. Nekik is futnak programok, tavaly volt is 7 százalékos kamaton ilyen kibocsátás, ám a Mol adósságstruktúrájában a hazai kisbefektető tulajdonosok elenyésző arányt képviselnek.
Jó befektetés
Befektetési szempontból Kuti és Török szerint is kedvezőnek tekinthető a Mol most 6,4 százalékos hozamon és 6,25 százalékos éves kuponnal kibocsátott 7 éves futamidejű kötvénye − ezt a piacon is így gondolhatták, hiszen rögtön lejegyezték az 500 millió dollárt. Dolláralapon ugyanis szép hozamot kínál a papír, ha például az indikatív 2020-ban lejáró, jelenleg 4,5 százalékos hozamon forgó magyar dollárkötvényhez hasonlítjuk, akkor látszik, hogy jó 150 bázispontos a hozamelőny. A 7 éves amerikai kötvény jelenlegi hozama pedig 1,1 százalék, vagyis itt az 500 bázispontot is meghaladja a prémium − emelte ki Kuti.
Török Bálint ezt azzal egészítette ki, hogy a Mol vagy az OTP már egyáltalán nem számít rosszabb adósnak, mint a magyar állam, sőt az a tény, hogy mindkét cég régiószerte jelen van, egy picivel még előrébb is helyezi őket a befektetők körében.
Ha a két nagy devizaalapú magyar vállalati kötvényt (az OTP Opusse-át és a Mol Magnoliáját − mindkettő euróalapú és örökjáradékként működik) a magyar 10 éves dollárkötvénnyel hasonlítjuk össze, akkor az elmúlt egy évben egyértelműen a vállalati kötvények voltak a felülteljesítők.
Kuti Ákos szerint befektetői szemmel azért veszik fel a versenyt az államkötvényekkel, mert tavaly került bóvlikategóriába a magyar államadósság, ami − adott hozamprémium mellett − a vállalati kötvények irányába terelt sok alapot. Legutóbb magyar dollárkötvényt egyébként tavaly márciusban bocsátottak ki, ha ezt vesszük bázisnak, akkor az állampapír volt a felülteljesítő.
A két szakértő arra számít, hogy a nemzetközi hangulat függvényében újabb vevők fognak megjelenni a hazai vállalati devizakötvény-piacon, ami még lejjebb nyomhatja a hozamokat. Kuti Ákos például arra számít, hogy az IMF-megállapodás fog még nagy hatást gyakorolni, igaz, a tárgyalások sikeres lezárásával a szuverén devizakötvények ledolgozhatják hátrányukat a vállalati kötvényekkel szemben.
Ennek a "félelemnek" tudható be, hogy még a jelenlegi aszimmetrikus helyzetben is lényegében megmaradt a 150−200 bázispontos kamatfelár az indikatívnak számító állami devizakötvény-hozamokhoz képest.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!