Az elmúlt években a világ jegybankjai közül egyre több, egyre nagyobb mértékben kezdett el közvetlenül is befektetni a részvénypiacon - derül ki az Official Monetary and Financial Institutions Forum legújabb tanulmányából. A független elemzőintézet, amely világszerte mintegy 400 közintézmény befektetéseit vizsgálta meg, arra a következtetésre jutott, hogy a jegybankok egy csoportja mára meghatározó játékossá vált a világ részvénypiacain. Ez a trend potenciális tovább fűtheti a sokak szerint már amúgy is túl magasra emelkedett eszközárakat.

A jegybankok világszerte konzervatívan és a nyilvánosság számára sokszor kevésbé átlátható módon kezelik az adott ország jegybanki tartalékait. Az Omfif tanulmánya a nyilvánosan hozzáférhatő adatokból arra a következtetésre jutott, hogy az elmúlt években a jegybankok a saját maguk tevékenysége miatt alacsonyra csökkent globális hozamkörnyezetben jelentős mennyiségű jövedelemtől estek el az alacsony kamatok miatt. Az intézet tanulmánya szerint ennek a kiesett jövedelemnek a nagysága elérhette az elmúlt években az évi 200-250 milliárd dollárt a vizsgált 400 intézménynél.

Az ellenőr is üzletel

A tanulmány számos nemzetközi példát említ, s ezzel kapcsolatban számos elemző arra hívja a fel a figyelmet, hogy ha a trend folytatódik, akkor az akár sok esetben a jegybanki hitelesség, illetve a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom megingását is eredményezheti. Nem beszélve arról, hogy ha a jegybanki vásárlások kritikus szintet érnének el, akkor azzal jelentős torzulásokat okozhatnak az eszközárakban. A másik felvetődő probléma a jegybankok közvetlen vásárlásaival, hogy számos értékpapír piacon a jegybankok a szabályozó hatóság szerepét is betöltik. Tehát olyan helyzet állhat elő, hogy a jegybank ugyanazon a piacon befektetőként és felügyeletként is jelent van. Olyan ez, mint amikor a focimeccsen a bíró egyszer csak beszáll a játékba, és néha-néha ő is elkezd passzokat adni, gólokat lőni - fogalmazott a Napi.hu-nak az egyik megkérdezett szakember.

Az Omfif tanulmánya által felsorolt példákban a jegybankok célja nem a részvényárfolyamok felfelé pumpálása volt, a kritikusok legfőbb félelme ugyanis ez az ilyen jellegű akciókkal kapcsolatban. Sokak szerint ugyanis ha a jegybankok közvetlenül interveniálnának a részvénypiacon, s ez általános gyakorlattá válik, akkor az a pénzügyi rendszer iránti bizalom megingásával járhat, s hiperinflációt gerjeszthet. (Mint utólag kiderült, a piac stabilizálása érdekében a Fed a pénzügyi válság csúcspontján határidős S&P 500-as kontraktusok vásárlásával igyekezett tompítani a tőzsdei zuhanást).

Bevásároltak a kínaiak

A tanulmány Kínát, Norvégiát, Dániát és Svédországot hozza fel példaként, ezekben az országokban a jegybanki részvényvásárlás annak köszönhető, hogy a jegybanki tartalékokat, illetve az állami vagyonalapokat vagy a jegybank, vagy egy a jegybank felügyelete alatt működő intézmény kezeli. Ezek a vagyonalapok pedig természetesen nem csak kötvényekbe, nemesfémekbe és más devizákba fektetnek, de részvényekbe is, ez természetes hozadéka a kezelt vagyon diverzifikációjának.

A tanulmány szerint például a kínai jegybank felügyelete alá tartozó, összesen 3900 milliárd dollárnyi vagyont kezelő State Administration of Foreign Exchange (Safe) jelenleg a világ legnagyobb nyilvános részvényekből álló portfóliójával rendelkező állami szerve lett. A szervezet az elmúlt években közvetlenül vásárolt kisebbségi részesedéseket stratégiai fontosságúnak ítélt európai vállalatokban. Ezeket a vásárlásokat a kínai jegybank stratégiai fontosságúnak ítéli, így próbálja meg ugyanis dollárral szembeni egyoldalú függőségét csökkenteni.

Szürkezónában a jegybankok

A svájci jegybank tartalékainak nagyjából 15 százalékára tehető a részvények aránya. Az elemzés kiemeli a svájci jegybank (SNB) elnökének, Thomas Jordan nyilatkozatát, amely szerint befektetésként nagy, közepes- és kisebb kapitalizációjú részvényeket egyaránt vásárolnak. A Dán jegybank tőzsdei részvényekben lévő vagyonának nagysága 500 millió dollárra tehető. A tanulmány szerint az elmúlt években a jegybanki vásárlások értéke elérte az ezermilliárd dollárt, hogy pontosan mióta, arra nem tér ki pontosabban.

Az igazi baj azzal van a jegybanki részvényvásárlásokkal kapcsolatban, hogy azok nem teljesen transzparensek, s ezért nem is nyomon követhetőek. Ted Truman, korábbi Fed kormányzó, jelenleg a Peterson Institute for International Economics szakértője szerint e területen azonnali változások szükségesek. Mint írja, azonnali reformok szükségesek a jegybanki transzparencia és a hitelesség növelése, valamint egy jobban működő világgazdaság érdekében. Hozzátette, minden változás - legyen az valós, vagy feltételezett - amely a devizatartalékok összetételét érinti, ha nem átlátható, potenciálisan destabilizálhatja a pénzügyi piacokat - tudósított a Financial Times.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!