A tőzsdén az árfolyamok a félelem falán szeretnek felfelé kapaszkodni, s ha túlságosan is jó a hangulat, óvatlanokká válnak a befektetők, az nagy esésékhez vezethet - vélik az ellentét analízis hívei, s évtizedeken keresztül igazuk is volt.

A befektetői hangulat alakulását mérő különböző mutatók ugyanis sokáig elég jól működtek, ha szélsőséges optimizmus alakult ki a piacon, akkor azt masszívabb korrekciós hullám követte, ha viszont nagyon bepánikoltak a befektetők, akkor az már az emelkedést vetítette előre.

Persze nem olyan könnyű megállapítani, hogy pontosan milyen hangulatban is vannak a befektetők, ennek mérésére számos felmérés létezik az Egyesült Államokban, amelyek meglehetősen hosszú múltra tekintenek vissza, s ezért eredményeik és a tőzsdei árfolyamok alakulása meglehetősen jól összevethető.

Az egyik ilyen, az AAII, az amerikai kisbefektetői szövetség felmérése. Itt azt kérdezik meg a válaszadóktól, hogy a következő hat hónapban szerintük emelkedik, esik, vagy stagnál majd a részvénypiac. Azonban ez a szavazás internetes, aki regisztrál az oldalra, már nyomhatja is a gombot. Így a minaevétel nagysága hétről hétre változik, hektikusak az eredmények, s épp ezért nehezen értelmezhetőek, így azok előrejelző képessége is meglehetősen hektikus.

Van azonban egy másik felmérés is, ez pedig az Investors Intelligence által készített, amely több évtizedes múltra tekint vissza. Itt a felmérést készítő cég közel 200 független tőkepiaci tanácsadó hírleveleit szemlézi. A javasolt részvénykitettség szerint ezeket három kategóriába sorolják, az elsőben azok kerülnek, akik vásárlásra biztatnak és optimisták. A második kategóriába azok kerülnek, akik szerint hosszabb távon felfelé megy a piac, azonban nemsokára korrekció következik, s ezért érdemes kivárni a vásárlással. A harmadik csoportot azok alkotják, akik a részvények eladását javasolják és mélyen pesszimisták.

A felmérésben - mint a hangulati felmérésekben általában - az idő többségében többen vannak az optimisták a pesszimistáknál. Szélsőségesen jó hangulatról akkor szokás beszélni, amikor az optimisták pesszimistákhoz viszonyított aránya meghaladja a 3-as értéket. Az ilyen időszakokat az elmúlt közel 30 évben jellemzően két dolog szokta követni. Vagy megindult egy esés a piacon, ami 5-10 százalékos korrekciót hoz az S&P 500-as index értékében, vagy egy hosszú ideig tartó oldalazás következik, amikor az árfolyamok leginkább egy közepes méretű sávban ingadoznak.

Azonban 2013 ősze óta változni látszik a helyzet. Azóta ugyanis egy-két hetes megszakításokkal szinte folyamatosan 3-as érték felett tartózkodik a hangulati felmérés értéke, a múlt héten például 4 fölé emelkedett, ezt ebben az időszakban háromszor is megtette. Ezt megelőzően utoljára 1987-ben, az akkori nagy tőzsdei krachot megelőző néhány hónapban lehetett tapasztalni a felmérésben, s akkor volt utoljára látható, hogy a hangulat ilyen tartósan jó tudott maradni a tanácsadók körében.

Hogy most is egy ilyen nagy esésnek ágyaz-e meg a hangulat, természetesen nem lehet előre tudni, az azonban bizonyos, hogy aki befektetői pesszizmusról beszél az Egyesült Államokban, az nagyon más adatokat néz.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!