Olyan gyors ütemben értéktelenedik el most a magyarok pénze, amire 2012 novembere óta nem volt példa. Az idén áprilisban 5,1 százalékos volt az infláció, ez pedig azt jelenti, hogy egyre jobban át kell gondolniuk a kisbefektetőknek, mibe tegyék a pénzüket, ha nem akarják, hogy az veszítsen az értékéből. A magyarok kedvenc megtakarítása, a Magyar Állampapír Plusz (máp+) például évesítve mindössze 4,95 százalékos hozamot fizet, vagyis jelenleg éppen nem alkalmas arra, hogy megőrizze a befektetés értékét. 

Nincs tervben új lakossági állampír

Kapcsolódó

Ebben az állampapírban az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. adatai szerint már csaknem 5640 milliárd forint van, több mint az összes többi lakossági papírban együttvéve. Az ÁKK egyelőre nem is tervezi a máp+-nál a kamatemelést. "A lakossági állampapír-piacon inflációkövető állampapír is vásárolható, amely a befektetők számára magasabb infláció esetén magasabb hozamot biztosít, így a fix kamatozású máp+ kamatát az infláció emelkedése miatt nem indokolt változtatni. Azon befektetők számára, akik tartanak az infláció változásától jó alternatívát kínál a Prémium Magyar Állampapír" - közölte a Napi.hu-val az ÁKK. 

A Prémium Magyar Állampapírból (PMÁP) viszont szűkös a választék. Az ÁKK korábban évente kétfélét is kibocsátott, egy öt- és egy hároméveset. Az idén azonban csak az ötéves papírt hirdették meg januárban 100 milliárd forint értékben. Ez az állampapír az éves átlagos infláció fölött, ami 3,3 százalékos volt 1,25 százalékpontos kamatot fizet majd, vagyis 4,55 százalékról indul a kamata, ami ennyi is marad 2022 júliusáig. Jelenleg tehát ez az állampapír sem veri meg az inflációt. 

Hároméves inflációt követő kamatozású kötvényt utoljára 2020 áprilisában bocsátott ki az ÁKK, ez szintén az előző évi átlagos infláció fölött fizet kamatot, de csak 1 százalékpontnyit. Ebből az állampapírból, amely most 4,3 százalékos kamatot fizet, június 30-ig vásárolhatnak a befektetők. Hogy utána mikor lesz ismét hároméves lakossági kötvény, nem tudni, jelenleg ugyanis nincs napirenden új inflációkövető állampapírtípus bevezetése. Sőt más lakossági állampapírt sem tervez egyelőre az ÁKK a növekvő inflációra válaszul. 

A gazdagok már kiábrándultak

Az átlagos lakossági ügyfelek egyelőre vásárolják is az állampapírokat, de a vagyonos réteg már egyértelműen más irányba mozdult el. "A pandémia indulása óta nő az infláció, azóta a privátbanki ügyfelek körében visszaesett a máp+ vonzereje visszaesett. Sok ügyfél ráébredt, hogy muszáj kockázatot vállalnia, elmozdulni a devizadiverzifikálás felé" - mondja  Somlai László, az Erste privátbanki vezetője. 

Az Ersténél egy év alatt a részvény jellegű befektetések aránya 17-ről 30 százalékosra nőtt a privátbanki ügyfélkörben. A deviza alapú diverzifikáció is nőtt, jelenleg már 50 százalék alatt van forint alapú befektetések aránya. A máp+ részaránya a portfólión belül eközben csökkent. 

Mivel a Ersténél növekvő inflációval számolnak a jövőben, akár egy éven túl is 5 százalék körül maradhat az áremelkedési üteme, így nehéz is olyan befektetést találni, amelyik kockázat nélkül is reálhozammal kecsegtetne. Megnőtt az érdeklődés a rövid távú taktikai befektetések iránt: míg a privátbanki ügyfelek eddig jellemzően stratégiai portfóliókat építettek hosszú, 5-10 éves befektetési időtávval, az utóbbi időben a nagy piaci mozgások miatt az érdeklődés elmozdult az akár egy-két napos befektetések felé is. 

Hogyan alakul az idén az infláció?

Hogy mennyire éri meg kockáztatni a nagyobb hozam reményében, az persze az inflációs várakozásoktól is függ. Hosszabb távon az inflációt követő állampapírok utolérik a pénzromlás ütemét, és a jegybanki inflációs céljánál a máp+ ötéves átlagos hozama is magasabb. A szakemberek az idénre még gyorsabb ütemű áremelkedést prognosztizálnak. 

"Lesz egy technikai tetőzés, amely után az év közepétől csökkenni fog az infláció. Hogy mennyire megy le az áremelkedés mértéke, az viszont bizonytalan. Az újraindulás, a nemzetközi hatások mind hatással lehet az inflációra, ezek miatt a mértéke könnyen a jegybanki cél fölött ragadhat. Az év végére 5 százalék alá csökkenhet az infláció, de a maginfláció emelkedhet" - véli Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

A jegybankon is sok múlik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt heti ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően változatlan szinten hagyta az alapkamatot. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke utalt arra nemrég, hogy ha a felfelé mutató inflációs kockázatok tartósak maradnak, akkor az MNB kész az esetleges szigorításra.

A keddi kamatdöntéshez fűzött közleményében a jegybank ezt megerősítette. „Az MNB egyértelműen a felfelé mutató inflációs kockázatokat hangsúlyozta. A mostani jegybanki kommunikáció szerint a cél, hogy leszorítsa az inflációs kilátásokat. Ezzel megakadályozza, hogy tartósan magasban maradjon az infláció” - tette hozzá Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!