Meginogni látszik eddig idén a tőzsdéken uralkodó magabiztos emelkedés. Az irányadó S&P 500-as részvényindex idén eddig egy százalékkal csökkent, miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve december elején jelezte, mégsem lehet annyira biztosra venni az idénre várt kamatcsökkentéseket.

Ennek oka elsősorban a vártnál valamivel makacsabbnak bizonyuló infláció, de szerepet kapott a döntésben az is, hogy egyelőre ki szeretnék várni, Donald Trump hivatalba lépése után pontosan milyen a gazdaságot érintő intézkedéseket fog hozni és ezeknek milyen hatásai lesznek. Nem csoda hát, hogy a jövő héten érkező amerikai inflációs adatokat nagyon várják a befektetők, különösen a pénteken napvilágot látott, a becsültnél sokkal erősebb munkaerőpiacról tanúskodó jelentés után. E szerint az Egyesült Államokban decemberben 256 ezerrel nőtt a nem mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak száma, miközben az elemzők előzetesen átlagosan csak 160 ezer főt vártak, miközben a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra csökkent.

Kapcsolódó

A részvények eséssel reagáltak a jelentésre és a határidős jegyzések alapján a befektetők egyre távolabbi időpontban látják valószínűnek a további kamatcsökkentést a Fed részéről, e szerint erre legközelebb már csak júniusban kerülhet sor – írja összefoglalójában a Reuters.

A következő, havi inflációs adatok szerdán, január 15-én esedékesek és ebben a helyzetben talán a szokásosnál is nagyobb figyelmet kap majd a tőzsdén. A piaci konszenzus decemberre 0,3 százalékos inflációról szól, s ha az adat ennél magasabb lesz, az újabb eladási hullámot hozhat magával a piacon – vélik a megkérdezett szakértők.

A Fed korábban bízott abban, hogy az infláció eléggé mérséklődött egy tartósabb kamatcsökkentési ciklus megindításához, azonban annak mértéke továbbra is a célként kitűzött 2,5 százalékos érték felett maradt. A jegybank most már 2,5 százalékkal számolt 2025 egészére.

A Fed legutóbbi üléséről készült, szerdán nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv tanúsága szerint ráadásul a döntéshozók aggódnak Donald Trump miatt is. A probléma az, hogy egyelőre nehezen látni, Trump kereskedelmi és bevándorlási politikája milyen hatással lesz majd az infláció alakulására.

A befektetők gyors intézkedésekre számítanak január 20-án hivatalba lépő elnök kormánya részéről olyan területeken, mint a Kínából és más kereskedelmi partnerektől származó importra kivetett vámok, valamint a bevándorlás szigorúbb ellenőrzése.

A Trump terveivel kapcsolatos spekulációk már most is megmozgatják a piacokat. A dollár például esett, az európai részvények pedig emelkedtek, miután a Washington Post e heti jelentése szerint Trump tanácsadói olyan vámterveket vizsgálnak, amelyek alapján az extra terhek csak néhány kritikusnak számító termékre lennenek érvényesek. Trump később cáfolta ezeket az értesüléseket.

Ha rossz lesz a jövő heti inflációs adat, az további eladási nyomás alá helyezheti a kötvénypiacokat. Ezek amúgy is egy elég stresszes héten vannak túl, komoly eladási hullám söpört végig, a brit irányadó hozamok például 2008 óta nem látott szintre ugrottak. A 10 éves amerikai államkötvények hozama pedig 4,79 százalékig kúszott fel, ami 2023 novembere óta nem látott érték.

A magasabb hozamok a hüvelykujj szabályok alapján rosszat tesznek a részvénypiacnak is. Egyrészt emelkedik a részvények kockázati felára, de fundamentálisan is kedvezőtlen a vállalatoknak a hitelköltségek emelkedése. Ráadásul a kamatpálya várakozások átalakulása elég érzékeny időszakban szabadult rá a tőzsdére. Tavaly év végén a befektetők ugyanis régen nem látott optimizmussal fordultak rá az új évre. A portfóliókat roskadásig töltötték amerikai részvényekkel, miközben átlagos készpénzállományuk történelmi mélypontok közelébe süllyedt. Az ilyen helyzetek eléggé sérülékennyé tehetik az árfolyamokat a negatív meglepetésekkel szemben.

Lenne hova tovább esni

Technikailag az S&P 500-as részvényindexben egyelőre ugyan töretlen a 2022 ősze óta tartó emelkedő trend, de ezeket az úgynevezett bikapiacokat rendszeresen szakítják meg átmeneti korrekciók, amelyek során az index képes akár 10 százalékot is esni korábbi csúcsához képest. Komolyabb korrekció utoljára nyáron zajlott le, akkor az index három hét leforgása alatt közel 10 százalékkal zuhant.

December elejéhez képest az S&P 500 index péntekre már 4,4 százalékos mínuszt hozott össze, de az emelkedő trend még akkor is megmaradna, ha innen további 250 pontot esne a 200 napos mozgóátlagig, vagy akár 400 pontot, a szeptemberben beállított lokális mélypont közelébe.

Az S&P 500-as részvényindex
Az S&P 500-as részvényindex
Kép: Economx, stooq.com

Piacmozgató lehet a tavalyi negyedik negyedéves gyorsjelentési szezon kezdete is, ez szintén a héten várható a  JPMorgan és a Goldman Sachs adataival. Az elemzők jelenleg elég erős számokat várnak, az LSEG IBES szerint átlagosan 10 százalékos eredménynövekedést várnak az index cégeitől a tavalyi negyedik negyedévhez képest.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!