Az elmúlt három hónapot szinte végig kínlódta a forint, igaz a Fitch váratlan döntése az adósbesoroláshoz kapcsolódó kilátás javításáról elhozta a várt korrekciót. Akinek ez az árfolyammozgás már sok és rendelkezik megtakarítással, érdemes növelnie a portfóliójában a devizaarányt?
Kapkodni nem tanácsos, hosszú távon gondolkodva viszont érdemes a megtakarítás egy részét nem forinteszközökben tartani. Magyarországon ez jellemzően eurót jelent, emellett egy szűkebb réteg dollárban is megtakarít. Ha visszanézzük a grafikonokat, a forint nagyobb mértékű gyengülést mutat a régió egyéb sajátdevizáinál. Ezt látva a vagyonosabb megtakarítók, jellemzően privátbanki befektetők már korábban átváltották a pénzügyi vagyonuk egy részét euróra és az a tapasztalat, hogy nem igazán jöttek vissza, hiába volt jellemző, hogy ideiglenesen sokkal magasabb megtérülést kínált egy-egy forinteszköz.
Akkor már felesleges carry trade-kben gondolkodni?
2022-ben és 2023-ban a forint többlet kamata látványos volt, ezért megérte például egy abszolút hozamú alapban mindent visszafedezni forintra. Ma a különbözet elolvadt, egy diszkontkincstárjegy hozama 5,5-5,6 százalék, egy dollár pénzpiaci alap a költségek levonásával pedig hoz 4-4,5 százalékot. Egyébként abszolút nem zárható ki, hogy rövid távon a régiós devizák és köztük a legnagyobbat gyengülő forint is erősödni fog. Ehhez véleményem szerint szükséges az amerikai elnök beiktatása, utána az ukrajnai helyzetet illetően valamiféle előrelépés a fegyvernyugvás felé.
Aki hosszabb távon gondolkodik, azt kell látnia azonban, hogy a külső és belső környezeti hatások többsége a forint gyengülés irányába hat. Sőt még az is előfordulhat, hogy önmagában a deviza diverzifikáció sem elég: ha valaki növelni szeretné a vagyona reálértékét, tartania kell részvényeket és ingatlant is.
Utóbbit favorizálja a magyar lakosság, befektetési céllal is. Hiába írja a jegybank a lakáspiaci jelentésében, hogy a fővárosi ingatlanok most 11 százalékkal túlértékeltek, a tavalyi 23 után. A magyar részvények viszont kifejezetten olcsók a megtermelt eredményekhez képest. A hazai lakosság direktrészvény-állománya mégis alacsony, idén 1700-1800 milliárd forint közt mozgott, pedig a BUX közben 30 százalékkal repesztett. Mivel magyarázható ez a régóta tartó ódzkodás?
Régóta nem beszédtéma lakossági körben a magyar részvénypiac, az állampapírok annál inkább azok voltak az elmúlt 2-3 évben, és azt gondolom, hogy a jelenleg zajló részvényjegyzések sem hoznak majd csodát olyan értelemben, hogy a magánbefektetők újra beleszeressenek a BÉT-en jegyzett részvényekbe. Úgy látszik, hiába a néhány valóban jó sztori, például a Magyar Telekom részvények idén látott 91 százalékos árfolyam-emelkedése, sokan inkább az amerikai részvényekből válogatnak, vagy profikra bízva a döntést, egyszerűen részvényalapokban tartják a pénzük egy részét.
A Telekom-sztoriban volt szerepe a Hold Alapkezelőnek is, az osztalékpolitika részben az aktivista befektetői attitűdüknek is köszönhető. Hogy áll most a Hold alapok kitettsége a Magyar Telekomban?
Több alapunk is tart Mtel-részvényt, de ezeket összesítve sem értük el a bejelentési kötelezettséget, az 5 százalékot. A jelek szerint megérte kivárni, bár nem volt könnyű, a 2010-es években rettenetesen alulmúlta a piacot a Telekom-részvény. Már kevesebbet tartunk, de ez nem csak a profit realizálása, a szektorban most jobb sztorinak gondoljuk a romániai Digi Communicationst. Bár a román részvények sokat drágultak, a Digit e tekintetben kivételnek érezzük, továbbra is alulértékelt a papír a stabil cash-termeléséhez képest, a cég sikeres egyebek mellett Belgiumban és Spanyolországban, felveszi a versenyt a tőkeerős iparági szereplőkkel, ráadásul a versenytársaknál olcsóbban épít ki infrastruktúrát, amit aztán vagy üzemeltet, vagy értékesít.
Akinek az egyedi részvények mégis túl kockázatosak, mire számíthat, ha részvényalapot tart?
Anélkül, hogy túlságosan hazabeszélnék, a Holdnál van olyan részvényalap, amely több mint 20 éve indult és több, mint 15 éve ugyanaz a csapat menedzseli. Az egyik erősségük, hogy megtalálják az alulárazott részvényeket. A szemlélet értékalapú, van türelmünk kivárni, hogy a szerintünk piaci árazás helyreálljon. Tipikusan ilyen példa volt a Magyar Telekom is, ahol sokat nyert az alap azzal, hogy nem volt rajta nyomás, mert az előző évtizedben valóban keveset lehetett keresni a Telekommal. A benchmarknak a CETOP osztalékkal korrigált megtérülését vesszük, ezt átlagban 6 százalékkal képes felülmúlni egy-egy részvényalapunk.
Kinek ajánlottak az abszolút hozamú alapok?
Tíz évre vagy annál hosszabb időtávra a részvényalapokat javasoljuk. De persze van olyan élethelyzet, ami ennyi kivárást nem tesz lehetővé. Az abszolút hozamú alapok ajánlott tartási ideje 3-5 év, a cél pedig az adott deviza kockázatmentes hozamának (rövid állampapír hozamindex) felülmúlása. Itt a kockázat alacsonyabb, mint a részvényalapokban, viszont a fenti célt mindenféle piaci volatilitás esetén törekszik hozni egy jól menedzselt abszolút hozamú alap. Amelyben helyet kapnak put opciók, ezek védik az alapban lévő vagyont a részvénypiaci eséstől, vagy épp árupiaci kitettség is felvehető, mindkét irányban, emellett pedig a pénzpiacokon is aktívak vagyunk, ahol a kamatkörnyezet változásából igyekszünk profitálni. 10 éves időtávon a Hold abszolút hozamú alapjai évi átlag körülbelül 8 százalék megtérülésre voltak képesek.
Csak egy nem reprezentatív felmérés készült arról, mennyi pénz áramolhat ki jövőre a mintegy 2160 milliárd forintot kezelő önkéntes nyugdíjpénztárakból. A várakozás 300 milliárd forint, az összeg lakáscélokra használható. Megéri kinyitni ezt az egyéves időablakot?
Nem igazán jó az üzenete. Egyébként sem könnyű a lakosságot rábírni hosszútávú, akár nyugdíjcélú megtakarításokra, szóval nem gondolom szerencsésnek az intézkedést. Ráadásul 300 milliárd forint nemzetgazdasági mértékkel nem jelentős összeg. Vannak kételyeim, hogy önmagában ezzel lehet-e stimulálni a lakáspiacot, igaz, az NGM több intézkedéssel is előrukkolt, aminek együttesen már lehet hatása. Azt viszont látni kell, hogy a nyugdíjkasszákban a vagyon közel fele magyar állampapírban van, nem túl szerencsés, ha hirtelen el kell adni több mint 100 milliárdnyi államkötvényt. Senkinek sem jó, ha ez a mennyiség megjelenik a másodpiacon.
Az év kérdése a befektetői szakmában a Prémium Magyar Állampapírokhoz kapcsolódik. Az állomány 7000 milliárd forint jelenleg, ami után jövőre 1300 milliárd forint kamatot kapnak a befektetők. Most mindenki azt találgatja, mi lesz ennek a kamatnak a sorsa és ami még izgalmasabb, mennyi tőke marad PMÁP-ban.
Arra számítok, hogy az Államadósság Kezelő Központ a januári és februári kamatfizetések után alaposan felméri, hogyan döntöttek a lakossági befektetők. Január 20-án fizet a 2033/I kötvény, mintegy 130 milliárd forintot. Közben azt is bejelentette az ÁKK, hogy stratégiai cél 20-25 százalék közt tartani a lakossági arányt a finanszírozásban. Nos, valószínűleg a kettő figyelembevételével készülhet a kibocsátó a nagyobb, tavasszal esedékes kifizetésekre. Ha azt látják, hogy túl sok kamat és tőke hagyja el a kincstári számlákat, vélhetően átalakítják a kondíciókat, mégpedig úgy, hogy legyen a kínálatban 7-8 százalék közti hozamot kínáló lakossági állampapír. Ez már elég attraktívnak számítana.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a 2025-ös infláció magasabb lehet az idei 3,7 százaléknál. Szóval jó döntés akár megtartani a PMÁP-kötvényeket. Egyébként a lakossági befektetők zöme elég passzív, ha a portfólió menedzseléséről van szó, messze nem variálnak annyit, mint a privátbanki ügyfelek. Utóbbiak is elég szép PMÁP állománnyal rendelkeznek, szóval azért van némi kockázat, de a jelek szerint az ÁKK nyugodtan várja az eseményeket. Az eddigi kommunikáció alapján új lakossági termék nem várható, de talán egy az amerikai TIPS-hez (inflációvédett állampapír) hasonló kötvény még elférne a kínálatban.
Hol érdemes sztorikra vadászni jövőre, milyen eszközök, vagy régiók hozhatnak pozitív meglepetést?
Érdemes a közép-európai régióban némi átsúlyozást elvégezni, a román részvényeket a fent említett Digi kivételével már drágának tartjuk, Lengyelországban viszont idén szenvedett a piac, így adódik néhány vonzó lehetőség. Az ottani index (WIG 20) ott áll ahol az év elején. Elsősorban a kiskereskedelmi láncok részvényeiben látunk fantáziát. Ezek elég olcsók lettek, miután árversennyel reagáltak az ott is jelentős élelmiszerinfláció okán visszaeső kiskereskedelmi forgalomra.
De érdemes megnézni a régió biztosítótársaságait is, amelyeknek a részvényárfolyama indokolatlanul sokat esett. Sokan féltették a lengyel vagy osztrák biztosítókat az árvizek miatt, de a kockázatokat viszontbiztosításokkal fedezték, szóval túlzó volt a piaci reakció. Ráadásul az inflációval emelik a díjaikat, a tartalékokat pedig értelmezhető kamat mellett tudják befektetni, az előző évtized kamatínsége után. Amibe a biztosítótársaságok befektetnek, azok hosszú, fix kamatozású állampapírok, szóval viszonylag jól tervezhető az ebből származó kamatjövedelem.
Fontos változás jön januártól, ami a lakossági befektetőket érinti: a lényeg az, hogy utoljára idén nyitható olyan TBSZ, amelyet 3 és 5 év előtt feltörve „csak” 15 százalék szja fizetendő a kamat- és árfolyamnyereség után. Aki jövőre nyit tartós befektetés számlát és idő előtt kiveszi a megtakarítását, már szochót is kell fizetnie.
Ezzel együtt is a TBSZ-nek számos előnye van, mi ezt ajánljuk mindenkinek, aki megtakarítással rendelkezik. Nem kell ódzkodni a kötöttségektől, hiszen ha mégis fel kell törni a számlát, csak annyi költségünk keletkezik, mintha normál számlán kezelnénk a befektetésünket.
Akár TBSZ-en, akár normál számlán tartjuk a befektetéseinket, milyen kockázatokkal nem árt, ha kalkulálunk jövőre?
Mostanában kevesebb szó esik róla, de a kínai gazdasági lassulás és az ingatlanpiaci lufi menedzselt leeresztése kihat az egész világgazdaságra. Emellett Donald Trump személye önmagában nem, a kiszámíthatatlanság viszont kockázat. A harmadik dolog az Eurozóna és főleg Németország gazdaságának növekedése, már ha egyáltalán lesz ilyen 2025-ben.
Milyen állami vagy privát cégeket látna szívesen a BÉT-en?
A Magyar Villamos Műveket régóta várja a piac, figyelembe kell venni azonban, hogy a holding szenzitív szerződéseket is kezel, lásd orosz földgázbeszerzés, aminek a részletei titkosak, szóval nem teljesülhetnének maradéktalanul a transzparens működéssel kapcsolatos részvényesi elvárások. De a Posta vagy a Szerencsejáték Zrt. piacra vitelében is lenne ráció. Sőt, az igazi sztori az lenne, ha magánbefektetők is részesülhetnének a most már többségében állami tulajdonú repülőtér üzemeltető társaság várhatóan magas eredményéből. Akár úgy is tőzsdére lehetne vinni a Budapest Airportot, hogy a menedzsment a jelenlegi maradna.
A PMÁP mellett jövőre a Babakötvény kamata is nagyot esik az alacsonyabb infláció miatt. Milyen alternatíva kínálkozik helyette?
TBSZ-nyitást szoktunk javasolni, rendszeres havi befizetésekkel. Itt ugyan a szülő a tulajdonos (értékpapírszámla nem nyitható 18 éves kor alatt), de amíg a gyerekek felnőnek szép summa takarítható meg. Ha vagyonépítés a cél, nagyon hosszú időtávon magas arányú részvényalap (részvénykitettség) tartása ajánlott, a rendszeres befizetésekkel ki tudjuk átlagolni a bekerülési árat, így egy esetleges részvénypiaci turbulencia később csak egy kisebb zajként jelentkezik a portfólió alakulásán.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!