A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Míg külföldön népszerűek, Magyarországon ma még szűkös a választék a hazai vállalati kötvénypiacon, pedig kereslet egyre inkább lenne ezekre a termékekre. A kisbefektetői érdeklődés mindenesetre növekszik, hiszen ilyen értékpapírokkal adott esetben jobban lehet optimalizálni a hozam−kockázat arányt, mint a rizikósabb részvényekkel vagy az alacsonyabb hozamú, de manapság szintén kockázatos állampapírokkal − mondta Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője.
A forintban denominált kötvények piaca még nagyon kicsi, bár a növekvő érdeklődés miatt várható bővülés, amit a kibocsátók is felismerhetnek, hiszen a banki hitelcsapok befagyásával ez alternatív forrásszerzési lehetőséget jelenthet számukra is. A forintkötvények elterjedését ugyanakkor akadályozza, hogy legtöbbjük még nemzetközi hitelminősítői besorolással sem rendelkezik, ezért likviditásuk is igen alacsony − tette hozzá Török.
Az utóbbi években akadt forintalapú kibocsátás is, ezek a papírok jelentős (200−300 bázispontos) kamatprémiummal csalogatták a kisbefektetőket. Ilyen volt legutóbb tavaly nyáron a Business Telekom (BTel) kibocsátása, amely 2014. augusztus 22-i lejáratú papírjára évi 12,5 százalékos kamatot kínált. Emlékezetes kibocsátásokkal az E-Star élt még, amely tavaly egyik termékéből kétkörös rábocsátással vont be közel 5 milliárd forintot.
Hátrány a kicsi likviditás
A forintban denominált kötvények piaca likviditási szempontból ugyanakkor még messze elmarad a hazai vállalati devizakötvényekétől, ahol jellemzően euróban jegyeznek termékeket. Ezekkel a tőzsdén kívüli piacon lehet kereskedni és főleg intézményi befektetőknek szánták, amit jól kifejez a minimum 50−100 ezer eurós kibocsátású címlet − mondta Nagy Bertalan, az Equilor privát banki üzletágának vezetője. A devizakötvények hátránya az árfolyamkockázat, de azt a kibocsátók a fix kuponos fizetéssel részben kivédik. Ráadásul ezeknek az eurós kötvényeknek idén versenyelőnyt jelenthet, hogy a tbsz-számlákon is elhelyezhetővé váltak − tette hozzá a szakember, aki szerint most megvan a lendület az idén eddig hozzávetőleg 10 százalékot dráguló termékekben.
A nagyágyúk
A szegmens nagyágyúi között van az OTP Perpetual, amely lejárat nélküli értékpapír. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kibocsátó 2010. november 17-től minden év november 7-én névértéken visszavásárolhatja. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor örökjáradékként funkcionál, ebben az esetben az éves hozam jelenleg 9 százalék körüli.
A hozamszámítás egyébként két tényezőből tevődik össze: a lejáratig kapott kuponok és a lejáratkor kapott névérték − amin a visszavásárlás történik − mondta Nagy. Az általában fix kuponnal rendelkező hosszú lejáratú papírokat sokszor joga van a kibocsátónak futamidő alatt visszavenni, ilyenkor pedig kétféle hozamszámítás van forgalomban, az egyik a lehetséges "korai" visszavásárlásig számított, a másik a lejáratig számított hozam.
Az OTP Perpetual esetében a kupon 5,875 százalék, amely az első lehetséges visszahívás időpontjában (2016) változóvá alakul át, ekkortól a kibocsátó OTP döntheti el, hogy fizeti a negyedévente esedékes 3 hónapos Euribor plusz 300 bázispontos kamatot vagy visszavásárolja a papírokat névértéken.
A másik OTP-s termék az ezer euró névértékű Opus, amely 2011 és 2016 között a legkisebb kereskedhető, 125 ezer eurós címletenként 3524 OTP-részvényre váltható. A papír a visszahívás határidejéig évente 3,95 százalékos kamatot fizet, ezt követően − amennyiben a bank 2016-ban nem él a visszaváltás lehetőségével − negyedévente 3 havi Euribor plusz 300 bázispontot. Az Opus kötvény 2016-os visszahívás esetén jelenleg 24 százalékos hozamot biztosít éves szinten, egyéb esetekben lejárat nélküliként funkcionál, így az euróalapú hozama most 9,2 százalék körül mozog.
Hasonló részvényopciós termék a Mol Magnolia kötvénye, amely 984,83 darab Mol-törzsrészvényre váltható. A kötvénykupon évente 4 százalék, a papír névértéke 100 ezer euró. A konstrukció 2016 után örökjáradék-kötvényként működik tovább változó kamatozás mellett (3 havi Euribor plusz 550 bázispont), ez most éves szinten 8 százalék körüli hozamot jelent.
| Termék | Névérték | Jelenlegi | Hozam (visszaváltáskor | Kamatfizetés | Tőkefizetés |
| bruttó vételár* | /örökjáradékként) | gyakoriság | |||
| OTP Perpetual | 100 ezer euró | 56 500 euró | 22% / 9% | évente | lejáratkor egy összegben |
| OTP Opus | 125 ezer euró | 46 000 euró** | 24% / 9,2% | évente | lejáratkor egy összegben |
| Mol Magnolia | 100 ezer euró | 75 500 euró | 11,6% / 7,9% | évente | lejáratkor egy összegben |
| *február 6-i árfolyamok szerint **100 ezer euróra vetítve | |||||
| Forrás: Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés | |||||
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!