Alaposan megmozgatta a befektetők fantáziáját a brit Independent on Sunday című lap híre, mely szerint a texasi olajmamut, az Exxon ajánlatot készül tenni a brit Gulf Keystone Petroleum (GKP) részvényeire. A Irak kurdisztáni területein a Mol-lal közös mezőket birtokló GKP-ért a hírek szerint a piaci ár közel ötszörösét fizetné az amerikai cég. A Reutersnek nyilatkozó forrás szerint az értesülés valóságtartalmát maga a közölt ár teszi kétségessé, hiszen nem szokás a piaci árat 50 százalékkal meghaladó ajánlatot tenni egy társaságra. A hírügynökség által megkérdezett elemzők is kételkednek benne, hogy a pénzügyi fegyelméről híres Exxon ilyen gáláns ajánlatot készülne tenni.

Richard Savage a Mirabaud brókercég olajipari elemzője utalt arra, hogy az illikvid ünnepi időszakban egy hasonló kiszivárogtatás inkább egyesek vágyait tükrözheti mint a valóságot. Egy másik kereskedő azt találta meglepőnek, hogy a brit lap tudósítása szerint a GKP igazgatósága kevesli az árat és nem adja ennyiért a céget. Az Independent Sunday arról írt, hogy míg a 800 pennys ár mintegy hétmilliárd fontra értékeli a társaságot, Todd Kozel vezérigazgató legalább tízmilliárd fontot szeretne. Az üzletkötő szerint a részvényesek ezzel szemben már 250 pennyért is boldogan szabadulnának tőle.

Kapcsolódó

A Gulf Keystone részvényei 24 százalékos pluszban nyitottak, a pénteki 165,5 pennys záráshoz képest hétfőn délelőtt 185 és 225,5 penny között ingadoztak. Fél kettőkor egy hirtelen eladási hullám miatt csaknem 180 pennyig esett a kurzus, aminek hatására a Mol árfolyama is visszaesett 18 ezer forintra a reggeli 18400 fölötti csúcshoz és a délelőtt jellemző 18200-300 forintos árfolyamhoz képest.

Egy nappal az amerikai kivonulás után jött a hír

Nem mindenki olyan szkeptikus azonban az ügylet megítélésével kapcsolatban, mint Savage. A magyar piacon is aktív szerepet játszó lengyel Ipopema brókercég elemzői szerint ha már odáig eljutott az ügy, hogy az Exxon vételi szándékáról kiszivárgott valami, azt illik komolyan venni. Harcsa Norbert elemző úgy véli, nagyon érdekes egybeesés, hogy a hír az iraki háború lezárulta, az amerikai csapatok kivonulása után egy nappal látott napvilágot. A legnagyobb amerikai olajcéget így nem érheti az a vád, hogy "fegyverek hátán terjeszkedik".

Az elemző szerint ha stratégiai döntés született a kurdisztáni megjelenésről akkor az említett tízmilliárd dolláros tétel meg sem kottyan az Exxonnak. A kurdisztáni kitettséget két úton lehet megvalósítani, kutatási engedélyek vásárlásával, vagy már jelen lévő, főleg kisebb, független cégek megvételével. Az előbbire már volt példa, az Exxon október közepén hat blokkra szerzett kutatási engedélyt a helyi kormánytól. A GKP-ról viszont köztudott volt, hogy árulja a Mol-lal közös Akri-Bijeel blokkban lévő 20 százalékos részesedését, sőt iparági források azt is tudni vélték, hogy a cég más eszközei, vagy akár az egész kurdisztáni érdekeltsége eladó.

Ezért robbanhat a Mol árfolyama

A 800 pennys ár azt jelenti, hogy Exxon 67 centet fizetne egy hordó olaj-egyenértékesért, ami a Mol ottani készleteit 2,7 milliárd dollárra értékelné. Így a kurd projekt értéke 6000 forint lenne részvényenként. A piac eddig megközelítőleg 2500-4000 forintra értékelte a magyar társaság iraki tevékenységét, így a mostani hír megerősítése mintegy 3000 forintos többletet jelenthet a Mol árfolyamában. S amennyiben az ügylet létrejön, akár nem a megszellőztetett négyszeres, hanem esetleg csak háromszoros prémiummal, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a nagy amerikai elemző házak hasonlóképpen fogják értékelni a Mol ottani készleteit is.

Ennek alapján az elemző úgy véli, a mai piaci reakció nem nevezhető túlzottnak (a Mol 900 forintot emelkedett). Jelenleg alig van Londonban piaci szereplő, már mindenki szabadságát tölti, így igazán csak januárban fogják beértékelni a hírt, ami az Ipopema szakértője szerint középtávon is nagy stabilitást ad majd a Mol árfolyamának.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!