Piaci becslések szerint a japán hatóságok a múlt héten mintegy 30 milliárd dollárt (mintegy 12 565 milliárd forintot) költöttek arra, hogy megtámogassák a dollárral szemben 32 éves mélypontra zuhanó jen árfolyamát. Az intervencióra pénteken azután kerülhetett sor, hogy a dollár japán jennel szembeni kurzusa elérte a 151,94-os szintet, a beavatkozás következtében gyorsan 144,5-ig jött vissza az amúgy csendesnek számító időszakban a kurzus – írja összefoglalójában a Financial Times.

Kisida Fumio japán miniszterelnök a hétvégén Ausztráliában tett látogatása során kijelentette, a kormány megfelelő lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy kezelni tudja a devizapiacon kialakult szélsőséges volatilitást. Nem tolerálhatjuk a túlzott árfolyamingadozásokat a devizapiacon, amelyeket a spekulatív üzletek okoznak. Szorosan nyomon követjük a fejleményeket – mondta Kisida, ugyanakkor nem volt hajlandó hivatalosan megerősíteni, hogy valóban hivatalos beavatkozás történt volna pénteken. Hozzá hasonlóan a pénzügyminisztérium tisztségviselői sem kommentálták a fejleményeket. Két kormányhoz közelálló forrás viszont megerősítette ezt a brit pénzügyi lapnak.

Az Isten pénzével mentik a jent

Szeptemberben a japán kormány mintegy 20 milliárd dollárt költött már a jen árfolyamának megtámogatására, Japánban ez volt az első ilyen jellegű akció 1998 óta. A Bank of America becslése szerint a japánok azóta már legalább 10 másik esetben beavatkoztak likvid eszközök eladásával. A külföldi devizában lévő japán devizatartalékok mértéke egyébként eléri az 1,3 billió, azaz 1300 milliárd dollárt.

Kanda Maszato, a japán kormány devizaügyekért felelős tisztségviselője a helyi sajtó értesülései szerint kijelentette, az országnak határtalan mennyiségű eszköze van intervenciók végrehajtására. Elemzők szerint azonban az ilyen beavatkozások hatásossága meglehetősen korlátozott lehet mindaddig, amíg az ultra laza monetáris politikát folytató japán és az egyre inkább szigorító Amerika kötvényhozamai között a különbségek magasak maradnak. Nem japán az egyetlen ország, amely kétségbeesetten küszködik azzal, hogyan válaszoljon a devizapiacon megnövekedett volatilitásra. A tajvani és a dél-koreai hatóságok is különböző rendkívüli intézkedéseket vezettek be a piacok stabilizálása érdekében.

A Federal Reserve-re kell figyelni

Kiucsi Takahide, a Nomura Research Institute vezető közgazdásza szerint a legutóbbi intervenciónak nagyobb volt a hatása, mint amit vártak. Ez több tényezőnek is betudható. Egyrészt a kereskedők meglepődtek, mivel ők általában azzal számolnak, hogy a beavatkozások a tokiói kereskedési időszakban történnek, nem pedig akkor, amikor inkább az európai és az amerikai piacok a likvidek. Ráadásul a beavatkozás mérete is nagyobb volt annál, mint amire számítottak.

Vannak olyan piaci vélemények is, amelyek szerint a beavatkozást siettette egy a Wall Street Journalben megjelent értesülés. A lap arról számolt be, hogy az amerikai Federal Reserve jövő hónapban megvitathatja a kamatemelések ütemének lassítását is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják ugyanis, hogy az egyszeri nagy kamatemelések jelentősen megnövelik a feszültségeket a globális pénzügyi rendszerben.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!