Az első negyedévben kibontakozó korrekció nem tett jót a japán részvénypiacnak sem, azonban ha nincs a Bank of Japan, a dolgok még rosszabbul is elsülhettek volna - derül ki a Bloomberg összefoglaló elemzéséből. A japán jegybank aktív vásárlásai megtámasztották a részvényárakat, azonban azt is megmutatták, hogy az évek óta tartó tőzsdei áremelkedésben mennyire fontos szerepet töltenek be a jegybankok, akik számolatlanul öntik a friss pénzt a piacra.

A Bank of Japan összesen 833 milliárd jent (nagyjából 7,8 milliárd dollárt) költött csak az elmúlt hónapban olyan tőzsdén jegyzett alapok vásárlására, amelyek japán részvényeket vásárolnak. Ez a legmagasabb összeg 2010-ig visszamenőleg, amikor megkezdték az ilyen típusú értékpapírok vásárlását. Az első negyedéves vásárlások összege szintén rekordnagyságú volt. Ennek ellenére a japán Topix index a múlt hónapot csökkenéssel zárta, amire 2016 óta nem volt példa.

Kapcsolódó

Kissé előreszaladtak

A Harihudo Kuroda vezette jegybank így most egy kicsit előre szaladt a költésivel, éves szinten ugyanis elvileg évi 6 ezer milliárd jent költhet el ilyen célokra, az első negyedévben már az éves összeg harmadát elköltötték. A Bank of Japan viszonylag konzisztensen jelent meg a piacon, minden olyan napon vásároltak, amikor a Topix index a kereskedés elején csökkenni kezdett előző napi záróértékéhez képest. A befektetők ugyanakkor a Bloomberg szerint egy kissé elkezdtek aggódni amiatt, mi történik majd, ha elfogy az erre szánt összeg.

Ha a piac tovább esik, akkor előbb utóbb problémát jelenthet, hogy mit is csináljanak majd ezután - mondta Kazuyuki Terao, az Allianz Global Investors japán részlegének vezető befektetési stratégája.

A japán jegybank még 2010 kezdett el ETF-eket vásárolni, azonban később gyorsította csak fel a vásárlások ütemét, párhuzamosan a japán gazdaság élénkítését célzó intézkedések bevezetésével. Eddig összesen 183 milliárd dollárnak megfelelő összeget költöttek el ilyen célokra, ennek harmadát tavaly. Terao szerint egyelőre nincs jele annak, hogy a jegybank változtatni kívánna vásárlásai ütemén, annak ellenére, hogy a Topix idén már 6,1 százalékkal csökkent és ezzel a 23 feltörekvő piaci közül a legrosszabbul teljesített.

Ha a Bank of Japan nem vásárolt volna, akkor a Nikkei 225-ös index már régen 20 ezer pont alatt lenne. A külföldi befektetők márciusban csökkentették a japán részvénypiacon a kitettségüket - mondta Ayako Sera, a Sumitomo Mitsui Trust Bank szakértője.

A jegybank az első negyedévben 1,9 ezer milliárd jen értékben vett ETF-eket, ez a 32 százalékát teszi ki éves céljának. Ugyanakkor Kuroda korábban azt mondta, hogy az éves 6 ezer milliárd jenes keretösszeg nincs kőbe vésve. Ugyanakkor a jegybank vezetője kedden azt mondta, a Bank of Japan vezetése most annak a lehetőségét vizsgálja, hogyan fog majd visszavonulni a masszív monetáris élénkítés programjától, azonban szerinte még túl korai lenne a részletekről beszélni.

Nem mindegy mit csinálnak a nagyok

Nem sokkal korábban a piaci szereplők még úgy vélték, hamarosan a japán jegybank is csatlakozik a Fed-hez és az Európai Központi Bannkhoz (ECB). Emlékezetes, a Fed már tavaly októberben elkezdte csökkenteni mérlegfőösszegét, az ECB-nél jelenleg ugyan még tartanak a vásárlások, azonban a piac szerint ennek ősszel vége lehet. Ugyanakkor az első negyedéves tőzsdei esések megváltoztatták a hangulatot, s most már kevesen várják azt, hogy a BoJ visszavonulna.

Bár innen Magyarországról nézve első ránézésre kevés a jelentősége, hogy mit is csinál a japán jegybank, azonban a globális pénzügyi rendszer szempontjából nem lényegtelen. Abban ugyanis a szakértők egyetértenek, hogy a 2008-as válságot követően a részvényárfolyamok masszív emelkedésében kiemelt fontosságú szerepet játszott az, hogy a világ vezető jegybankjai addig sosem látott mértékben kezdtek el pénzt pumpálni vásárlásaikkal a globális pénzügyi rendszerbe.

A Fed ugyan már megkezdte mérlegfőösszegének csökkentését, azonban a szakértők számításai szerint ennek most még azért nincsen komoly hatása a tőzsdéken, mert a japán és az európai jegybank intézkedései bőven ellensúlyozzák a Fed szigorításának kedvezőtlen hatásait. Azonban ha az ECB ősszel tényleg leáll a vásárlásokkal, akkor már csak a japán jegybank lesz az egyetlen, amely kvantitatív lazítási programon keresztül növeli a pénzmennyiséget a piacokon. Szakértők szerint ha a nagy jegybankok végül összességében csökkentik mérlegfőösszegüket, azaz szűkítik a globális likviditást, akkor az majd a tőzsdéken is áresést indíthat el, s ennek pedig a magyar eszközökre is meglesz majd a kedvezőtlen hatása.

Ebből a szempontból a Bloomberg által megkérdezett szakértők derűlátónak bizonyultak. Ők úgy vélték, a BoJ 2020 előtt nem fog leállni a vásárlásokkal.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!