A 4iG Nyrt. augusztus 22-én jelentette be, hogy az állami Corvinus Zrt.-vel közösen előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást kötött Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. százszázalékos részvénycsomagjának adásvételéről. A tranzakció értéke 715 milliárd forint, az állam 49, a 4iG 51 százalékos részesedéssel bír majd.

Jászai Gellért azt mondta a lapnak, hogy nem a kormánytól keresték meg, hogy meg kellene venni a Vodafone-t, hanem fordítva. Éppen ő volt az, aki felfigyelt arra, hogy a Vodafone Group eladná egyes érdekeltségeit. Ő volt az is, aki "felajánlotta a kormánynak", hogy legyen kisebbségi tulajdonos.

Államosítás?

Jászai szerint szó sincs erről, csak

a kormány egyik legrégebbi nemzetstratégiai céljának a megvalósítása a magán- és állami tőke összefogásával.

Nyugat-Európában is vannak olyan távközlési cégek, amelyben van állami tulajdon. Ilyen a Deutsche Telekom, a Swisscom, vagy az Orange.

Ez egy piaci tranzakció, amelynek üzleti és gazdasági jelentősége mellett fontos szerepe van egy protekcionista gazdaságpolitika nemzetstratégiai célkitűzésének a megvalósításában is - tette hozzá.

Nem is sok a 715 milliárd

A cégvezető szerint azok az úgynevezett szakértők, akik sokallják a vételárat csak néhány perces hírnévre hajtanak. Ők hónapok óta dolgoznak az akvizíció előkészítésén az amerikai JP Morgannel. A 715 milliárd nem vételár, hanem vállalati érték, amelyet csökkenthetnek egyes adósságok, vagy bármi ami az átvilágítás során felmerül.

A Vodafone Magyarország vállalati értékét piaci összehasonlító módszerrel érdemes megnézni, nem pedig tőzsdei kereskedési mutatók alapján. A piaci összehasonlítás nem egy elvi értéket mutat, hanem az elmúlt évek során a régiónkban a távközlési területen megvalósult tranzakciókat veszi alapul. Ebben a tekintetben a megállapodott vállalati érték nem kiugró, sőt, figyelembe véve a jelentős szinergiákat is, amelyek a 4iG meglévő távközlési portfóliója – Digi, Invitech, Antenna Hungária – és a Vodafone közötti integrációból fakadnak, az érték kifejezetten jó a vevők szempontjából is - véli Jászai Gellért, aki szerint a megtakarítás 150 milliárdos is lehet.

Miért most?

Nem szeretnék sem érzéketlennek, sem pedig demagógnak tűnni. Ugyanakkor egy vállalatot akkor lehet megvásárolni, amikor eladóvá válik, és sajnos nem akkor, amikor mi akarjuk, amikor számunkra a legalkalmasabb lenne.

- mondta arra a kérdésre, hogy biztos most kell-e megvenni egy ekkora céget.

A 4iG-nek sikerült, ami senkinek sem

A 4iG a Vodafone megvásárlásával sikeresen konszolidálhatjuk a piacot, amit az elmúlt évtizedekben senki nem tudott véghez vinni, pedig több nemzetközi szereplő is próbálkozott vele. A cég meghatározó piaci pozíciója évtizedekre biztosított. Emellett segíti a balkáni terjeszkedést is.

Lesz még verseny?

Alapvetően két típusú verseny létezik a hazai távközlési piacon: ár- és beruházási verseny. Abban valóban van igazság, hogy az árverseny hatásaiból az előfizetők ma már kevesebbet éreznek, mint mondjuk 10-15 évvel ezelőtt - ezt Jászai arra a felvetésre mondta, hogy most, ha a 4iG-é lesz a Vodafone és övék a Yettel 25 százaléka is, kétpólusú piac jön létre. (A Magyar Telekom és ők - a szerk.)

Én nem tartok attól, hogy a Vodafone megvásárlásával megszűnne a verseny a vezetékes szolgáltatások területén, hiszen a hálózatfejlesztési kényszer ettől még megmarad, és azzal, hogy kevesebb lesz a párhuzamos infrastruktúrakiépítés, több pénz jut majd a beruházásokra is. Így megéri majd például megjelenni olyan peremterületeken is, ahol ma csak egyetlen vezetékes szolgáltató van jelen.

- mondta.

A Vodafone-tranzakcióban az állam pénzügyi, a 4iG pedig szakmai befektetőként vesz részt. A társaság szakmai irányítását, stratégiáját a 4iG határozza majd meg, vagyis nem kell attól tartani, hogy lassul a cég fejlesztése.

Honnan lesz pénze erre a 4iG-nek?

Elsősorban nemzetközi piaci finanszírozásban, hitelben, illetve kötvénykibocsátásban gondolkodik  a cég, hogy előteremtse a szükséges 360 milliárd forintot. A befektetés 10-12 év alatt megtérülhet.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!