Nem vár túl sokat az olajpiac az OPEC közelgő találkozója előtt, legalábbis erre utal az energiahordozó árfolyamának alakulása. Az amerikai könnyűolaj hordónként ára alig valamivel 40 dollár felett mozog, ez pedig nagyon közel van ahhoz a sokéves minimumhoz, amelyet 38 dollár alatt ért el az árfolyam idén augusztusban.
A hosszabb távú, több mint két évtized áralakulását felölelő grafikonon ugyanakkor jól látszik, hogy a tavaly nyáron elindult zuhanás során miért itt, a 40 dolláros szint közelében talált kapaszkodót a kurzus, legalábbis technikailag.
Az olaj árfolyamának 2004-es kitörését megelőzően több mint egy tizedig ez volt az a szint, amely rendszerint megálljt parancsolt az energiahordozó drágulásának, s ezt kellett leküzdenie ahhoz, hogy a 2008-as válságot megelőző hatalmas emelkedését meg tudja kezdeni az árfolyam. A zóna fontosságát csak megerősítette, hogy ez volt az a szint, ahonnan a pénzügyi válság során fordulni tudott a kurzus, s új, immár alacsonyabb csúcsra tudott kapaszkodni.
A szint letörésével lefelé újabb mélységek felé nyílna meg az út, s egyelőre nem látszik, hogy sokadik próbálkozás után meddig tart ki ez a támasz. A hosszútávú grafikonon egyelőre egy olyan jel sem fedezhető fel, amely miatt kizárólag technikai értelemben a csökkenő trend megfordulásában lehetne reménykedni.
Ugyanakkor ezen a grafikonon az is látszik, hogy a tavaly nyári lejtmenet során gyakorlatilag megállás nélkül, a fontosabbnak tűnő technikai szinteken szinte pihenőt sem tartva esett át az árfolyam. Ezek a szintek egy esetlegesen meginduló emelkedés során ellenállássá váljanak, azonban az esés átlagos piaci szereplő szemszögéből nézve már olyan régen történt, hogy ezeknek vélhetően csak pszichés jelentősége van, s nem pedig valós beragadt pozíciókat takarnak.
Míg lefelé az augusztusban elért 37,5 dollár körüli szint, mint utolsó, mélyebb mélypont jelenti a hosszabb távon fontosnak látszó szintet, addig felfelé a következő, igazán fontos ellenállás igencsak magasan, 62,5 dollárnál található. Ez volt ugyanis az az utolsó csúcs, ahonnan új, alacsonyabb mélypontra futott az árfolyam, tehát a hosszabb távú trendben bekövetkező fordulatot akkor lehetne kijelenteni, ha e fölé törne ki a kurzus. Ez pedig igen messze van, ami azonban azt is jelentheti, hogy az olaj akkor is tudna mostani szintjéről 50 százalékot drágulni, hogy megtörne a hosszútávú lefelé tartó trend.
A rövidebb grafikonon azonban egyelőre nem ez irányba mutatnak a jelek. Augusztus végétől november elejéig ugyanis egy alakzatot épített az árfolyam, amelynek alját a 43,3 és 44 dollár közötti zóna jelentette, s amelynek magassága 4,3-tól 6,7 dollárig terjed. Ez az alakzat nemrég letört, s az ebből számolt minimális célárfolyam 39,7 dollár lenne, amely szinte már teljesült is, azonban tekintve az alakzat formáját, a 40 dollár alatti árak is elvárhatóak tőle.
Ugyanakkor annak egyértelmű jele nincsen, hogy az eddig egyelőre masszívan kitartó, 36-37 dollár közötti támasz szint el fog esni. Hacsak az nem, hogy a trendirányú mozgás folytatódását kell alapvetően feltételezni, addig amíg a trend meg nem fordul. Az pedig most lefelé tart.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!