A bíróság továbbá 200 ezer svájci frank (53 millió forint) bírósági költség megfizetésére, valamint a másik fél, jelen esetben a Mol Nyrt. költségeinek megtérítésére, ami további 250 ezer svájci frank (66 millió forint), kötelezte a horvát államot.

A horvát kormány még februárban fordult a svájci szövetségi bírósághoz jogorvoslatért. A peranyag összeállításával Zágráb egy svájci ügyvédi irodát bízott meg.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő a sajtónak akkor úgy nyilatkozott: a fellebbezés jól előkészített, érvekkel alátámasztott peranyag, amely egyebek között a bírósági testület összetételét és az eljárásban történő meghallgatáshoz való jogot vitatja. Zágráb továbbá felmentést kért a döntőbírósági perilleték kifizetése alól is, amíg nem születik végleges határozat. Ezt még áprilisban elutasította a szövetségi bíróság. A magyar sajtó elsőként közölte a hírt, hogy Horvátországnak több mint 30 millió dollárjába (9 milliárd forint) került a döntőbírósági eljárás a Mol-INA-ügyben.

A horvát kormány még 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközölendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A Mol mindvégig tagadta a vádakat. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.

A döntőbírósági határozat után Plenkovic 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.

Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.

A címlapkép forrása: INA Press

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!