Jövőre, a megkötött IMF hitel törlesztésével együtt 5,1 milliárd eurónyi devizalejárata lesz az országnak, amihez 4-4,5 milliárd euró magasságában terveznek közvetlenül a piacról devizaforrást bevonni. Ennek mértéke attól függ, hogy mennyi pénzt sikerül a nemzetközi fejlesztési hitelkeretből lehívni, de az ÁKK úgy számol, hogy nagyjából 400 millió eurót sikerülhet. Ehhez jön még hozzá az elsősorban lakosságnak szánt euró alapú Pemák kötvények tervezett újabb 400 millió eurónyi értékesítése, illetve hogy az államnak az MNB-nél jelenleg is van tartós betét formájában 1,7-1,8 milliárd eurója.
Borbély László megerősítette, hogy szeretnének már az első negyedévben roadshow-t indítani a devizakötvény kibocsátáshoz, de konkrét terv erre nézve még nincs, az majd a piaci hangulat függvényében fog kialakulni. Az ezzel kapcsolatos stratégiát illetően az alapelv ugyanaz, mint korábban - tette hozzá - vagyis, hogy devizalejárat megújítását devizaforrás bevonásból szeretné megújítani az ÁKK., de mint ismeretes ez az idei évben máshogy alakult, a devizalejáratokat is forintból sikerült megújítani. Emiatt az eredeti nettó kibocsátási tervhez képest jóval nagyobb, összesen mintegy 1600 milliárd forintnyi nettó kibocsátás történt, ami mintegy 995 milliárd forinttal több az összes tervezetthez képest.
Ezen belül idén egyébként 750 milliárd forinttal több államkötvény és 519 milliárddal több lakossági állampapír került értékesítésre. Megjegyzendő, hogy az államkötvényeket főleg külföldiek jegyzik le, jelenleg a nem rezidensek kezében 5020 milliárd forintos állomány van. A nagy összegű idei nettó kibocsátás mellett is sikerült, valamit javítani a futamidőt tekintve.
Jövőre a tervek szerint ennek a felére, 779 milliárd forintos nettó kibocsátásra lesz szükség, ezen belül 731 milliárd forintnyi nettó forint kibocsátásra, és 47 milliárd forintnyi devizára) ami főleg a kisebb, olyan 700 milliárd forintnyi nettó finanszírozási igény miatt alakul így - emelte ki Borbély.
Jövőre körülbelül 650 milliárd forinttal fog nőni a megújítási szükséglet, vagyis az idei 4495 milliárdról 5117 milliárd forintra fog nőni a bruttó visszafizetés alakulása. E mellé tervez bruttó 5896 milliárd forintot kibocsátani az ÁKK (idén 4900 milliárd forint körül várható a teljes bruttó kibocsátás). Borbély László külön hangsúlyozta, hogy az ÁKK számításai szerint az önkormányzati adósságátvételből fakadó visszafizetési igény jövőre nem nő meg annyira, hogy jelentős szerepet játsszon a tervezésben, ezért a mostani finanszírozási tervbe nem vették bele a várható hatásokat. ÁKK-nál terveznek jövőre egy új terméket bevezetni, erről részleteket Borbély László egyelőre nem árult el, csupán annyit, hogy a lakosságnak szánt hosszabb futamidejű állampapírról lenne szó.
Az ÁKK arra számít, hogy jövőre nőni fog a deviza átlagos futamideje, ami feltehetően az adhatnak okot, ha az IMF hitellejáratot hosszú - például 5 éves - futamidejű devizakötvény kibocsátással lehetne fedezni. Jelenleg a teljes átlagos kamatráta 5,5 százalék körüli, de a forinton meglévő átlag kamat 7,3 százalékos, míg a deviza esetében 4,5 százalék.
Az átlagos hátralévő futamidő a teljes forintállományon 3,4 év körül lehet, ami a nagy lejáratok kifutásával emelkedhet jövőre. Ami látszik, hogy idén a forintkötvények esetében a külföldi tulajdonosok kezében lévő állományon gyorsan rövidült az átlagos hátralevő futamidő, az év eleji 4,5 évről 4,2 évre, de ez a finanszírozás szempontjából nem jelent kockázatot, ahogy az sem, hogy jelentősen nőtt a külföldiek állománya, mivel ezzel párhuzamosan a tulajdonosi kör is átalakult - mondta el Borbély László.
Az idei évet egyébként rendkívül sikeresnek értékelte az ÁKK vezérigazgatója Törőcskei István is, és nem csak a hozamkörnyezet kedvező alakulása miatt, hanem mert jelentős volt az érdeklődés a forint kötvények iránt, a megtartott 88 aukció átlagos lefedettsége 2,5-szörös lett, lényegében ez tette lehetővé, hogy az év eleji bruttó tervhez képest lényegesen több forintkibocsátás történt, és nem volt szükség sem a gyors IMF megállapodásra, sem pedig devizaforrás bevonására. Az idén meghirdetett 1154 milliárd forintnyi forintkötvényre 2864 milliárd forintnyi ajánlattétel érkezett, amiből végül 1585 milliárdot fogadott el az adósságkezelő.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!