A tőzsdék befektetők gyakorlatilag a Fed tavaly megindult kamatemelési hullámának kezdete óta igyekeznek kitalálni, azt mikor érhet véget az elmúlt évtizedek egyik legagresszívabb monetáris szigorítási hulláma. Még mindig vita van arról a legutóbbi kamatemelés az utolsó volt-e, a CME FedWatch (amely a kamatváltozások valószínűségét a határidős kereskedési adatokból számolja) azt jelzi, a befektetők szerint körülbelül 95 százalék a valószínűsége annak, hogy a  júniusi Fed-ülésen nem változik a kamat.

Nem csoda az érdeklődés, hiszen az emelkedő kamatok olyan eladási hullámot indítottak el a különböző befektetési eszközök piacán, amire rég óta nem volt példa. Tőzsdei áresés, medvepiac kezdődött, amihez foghatót a 2008-2009-es válság óta csak a Covid-járvány idején lehetett tapasztalni. A magas kamatok hüvelykujjszabályként szinte minden befektetési eszköz értékét csökkentik, így joggal várható megkönnyebbülés akkor, amikor véget ér a szigorítási ciklus. Azonban a történelmi példák azt mutatják, nem teljesen egyértelmű, mi várható részvénypiacon a kamatemelési ciklus végét követően.

Kevés az adat

Liz Ann Sounders, az amerikai Charles Schwab brókercég vezető befektetési stratégájának Financial Times-ban megjelent elemzése szerint a historikus adatok olyan kis számúak erre vonatkozóan, hogy ebből nem nagyon lehet a jövőre vonatkozó következtetéseket levonni.

Az S&P 500-as részvényindex 1928-as megalkotása óta mindössze 14 kamatemelési ciklus volt. A ciklusok utolsó kamatemelését követően azonban a tőzsdei árfolyamok nagyon vegyesen változtak. Volt, hogy a vezető index 30 százalékot emelkedett 12 hónap alatt, de az ellenkezőjére is akad példa 30 százalékos áreséssel. Ha csak az átlagos teljesítményt nézzük, akkor általában az utolsó emelést tőzsdei gyengeség előzte meg, majd utána következett egy kis emelkedés, de csak az első három hónapban. Az utolsó kamatemelés után 100 nappal nagyjából általában jött egy eladási hullám, de ez csak az átlagra igaz, egyes esetekben ettől teljesen eltérően is viselkedhet az index.

Ez természetes, hiszen a tőzsdei árakra mindig számtalan hatás hat, nem csak a monetáris politika

– emlékeztet a szakértő. Valójában a részvények átlagos teljesítményéhez kapcsolódó mintázat soha nem fordult elő egyetlen ciklus során sem.

Volt már az összeomlás előszobája is

Ez a kamatemelési ciklus ráadásul teljesen más volt, mint a közvetlenül megelőzők. Tavaly az szigorítás első hat hónapjában zuhant a részvénypiac. Ez teljesen ellentétes viselkedés az előző három fő ciklusban (1999-2000, 2004-2006, 2015-2018) tapasztalttal, akkor a részvények az emelési szakaszok során rallyztak. Voltak olyan évek is, amikor a kamatemelések végét követően emelkedtek a tőzsdék (1995-ben, 2018-ban és 2006-ban egyaránt). Meg voltak brutális esések is, a  tőzsde 1929-ben például a végső kamatemelését követően omlott össze. Ennél ugyan kisebb mértékű volt a fájdalom 2000-ben, de a 3 éves medvepiac akkor is az utolsó kamatemelést követően indult.

Az elemző szerint a fenti példákból az következik, hogy csak a történelmi adatok alapján lehetetlen előre jelezni, valóban jót tesz-e majd a tőzsdéknek, ha véget ér a kamatemelési hullám.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!