Ahogy a koronavírus-járvány terjedt Magyarországon és már kijárási korlátozásokat kellett bevezetni, akkor az első lépések között volt a vendéglátóhelyek bezárása. Ugyan elvitelre lehetett vásárolni, de mivel a legtöbb ember otthon maradt vagy a kibontakozó válság miatt csökkenteni kezdte a kiadásait, a kávézók lényegében forgalom nélkül működtek.

Ritka, hogy ez meglátszódjon egy olyan kommersz, szinte minden háztartásban előkerülő termék esetében, mint a kávé - például a pékáruk forgalma nem esett a karanténidőszakban -, de a fejlettebb régiók fogyasztási szokásai miatt most ez kettéválasztotta az egyébként egymással erősen együtt mozgó két kávéfajta, a robusta és az arabica árát.

A világ éves fogyasztása 150 millió zsák kávébab körül van, ennek nagyjából 70 százaléka arabica kávé, és még így is kétszer drágább - hagyományos körülmények között -, mint a másik fajta. Előbbit leginkább Latin-Amerikában és Afrikában termesztik, de kevésbé ellenálló a kártevőkkel, betegségekkel szemben, ráadásul még az időjárási változásokat is rosszul viseli. Azonban a kávépiacon nagyjából kiegyenlített az ellátás, valamint jól készletezhető a termény, így például a nagy kávéláncok előre raktároznak az olcsóbb időszakban és csak a fogyasztási igényt egyensúlyozzák ki.

Az arabica íze aromásabb és lágyabb, tehát a legtöbben ezt vásárolják otthonra is, a nagy láncoknál, kisebb kávézókban pedig 90 százalékban ezt árulják, mivel az átlagos fogyasztó számára nagyobb élvezetet nyújt, mint a "koffeinlöketet" adó, erőteljesebb, keserűbb ízvilágú robusta.

Éppen ez az a pont, ami megmagyarázza az elmúlt hetek határidős piacain látott folyamatokat: az arabica szerződések ára 2020-ban csaknem 9 százalékkal esett vissza zsákonként a legfontosabb New York-i kereskedelemben. Eközben a főként Vietnámban termesztett robusta értékállóbb maradt: kevesebb mint 3 százalékot esett csak az ára a kereskedelemben. A folyamat önmagában nem jó hír a világgazdaságnak, mert globálisan a kávé a második legnagyobb forgalmú nyersanyag a kőolaj után.

Otthon nem iszunk annyit

Az elemzők szerint a világjárvány miatt megváltozott fogyasztói szokások miatt vált szét a két kávéfajta ára. A legtöbb nyugati ember kávét inkább a munkahelyén, vagy az ahhoz közeli éttermekben és kávézókban iszik - legalábbis a nagyvárosokban, ami a legnagyobb piacot jelenti. A bezárások azért is okoznak elhúzódó áresést az arabicánál, mert lassan romló áruról van szó, így a korábban, a kényszerleállások előtt beszerzett készletek lassan pörögtek ki. Még több országban érvényesek a korlátozások, vagy az emberek egyszerűen nem mennek el azokra a helyekre, ahol nagyobb a fertőzéskockázat, és a vendéglátóhelyek ebbe a kategóriába esnek. Megint mások meg sem engedhetik most maguknak ezt a kiadást.

Az arabica piacán nem is számítanak egyelőre fellendülésre: bőséges volt a termés a világelső Brazíliában. A visszaeső forgalom, valamint az erős kínálati piac így azzal fenyeget, hogy elmarad a kávéárak emelkedése.

A magas kínálat, megnehezíti az árak helyreállását az utóbbi hónapokban bekövetkezett csökkenés után - fogalmazott Michaela Helbing-Kuhl, a Commerzbank mezőgazdasági terményekkel foglalkozó vezető elemzője a WSJ-nek.

Bár fontos felmérést még nem végeztek, de José Sette, a Nemzetközi Kávészervezet (ICE - International Coffee Organization) ügyvezető igazgatója szerint a kávéláncok, valamint a nagyobb felvásárlók is úgy érzik, hogy az otthoni kávéfogyasztás nem pörgött fel annyira, mint amennyire lecsökkent a vendéglátásban felhajtott eszpresszók száma.

A kínálati kép világosabb: a kávébab következő évi termése várhatóan rekordot dönt: 176,1 millió zsákkal számolnak az elemzők, ami erős túlkínálatot jelenthet. Igaz, a járvány a szállítást és a betakarítást is nehezítheti, mivel Kolumbiában és Costa Ricában még mindig bizonytalan a járványkezelés, egyelőre csak részsikereket tudnak felmutatni. Így aztán könnyen előfordulhat, hogy a rekordtermés a kikötőkben rostokol hetekig-hónapokig, vagy egyszerűen nem tudják betakarítani. Ezeken a helyeken ugyanis nagyrészt kézi erővel megy a szüretelés. Ha pedig csak késve vagy egyáltalán nem érkezik meg a várt kávémennyiség, akkor az arabica áresése mérséklődhet.

A fogyasztók vélhetően nem érzékelik majd az árcsökkenést - kivéve ha a kereslet drasztikusan visszaesik -, mert az olcsóbb beszerzési és a bolti árak különbségén a forgalmazók és a gyártók megpróbálnak majd nagyobb profitot realizálni, hogy csökkentsék az utóbbi hónapokban elszenvedett mínuszokat.

Itthon öntjük magunkba a kávét

A magyar piac még a kis mérete ellenére is számít a nemzetközi kávévilágban. A magyar felnőttek 85 százaléka iszik rendszeresen kávét, naponta átlagosan 2,7 csészével. Viszont hiába öntjük magunkba a kávét, még a minőségi termékek fogyasztása felé nem fordult el a piac, leginkább a koffeinbevitel dominálja a hazai hozzáállást.

Annyi már látszik, hogy az olasz kávétípusok például gyorsan elterjedtek itthon is, az elmúlt években pedig a régió többi országához hasonlóan növekedésnek indult a prémium termékek iránti kereslet - csakúgy, mint egy évtizeddel korábban a bor- és pálinkapiacon. Miközben a fogyasztott mennyiség nem nő, évente 6-8 százalékos az emelkedés a forgalmat tekintve - írta a közelmúltban az Euronews.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!