Éppen felvirágzott az üzlet, de Kína elpusztítja

Egy kilogramm kaviár ára a világban 275-300 dollár (77-84 ezer forint) között mozog, függően a minőségtől vagy a származási helytől. Az ínyenc csemege viszont még öt éve is ennek a másfél-kétszeresében került: a csúcson 514 dollárért (144 ezer forint) adták kilogrammját. Ekkoriban a piac próbált magához térni azután, hogy 1998-ban egy nemzetközi egyezmény súlyosan nem korlátozta a tokhalak - belugák, kalugák, vizák - természetes vízi halászatát. Addigra ugyanis az állatállomány jelentősen megcsappant: egyes becslések szerint az ősi, dinoszauruszokkal egyidős halfajta egyedeinek 70 százalékát lehalászták.

Mindezt azért, hogy az akár 100 évet is megélő halakból kipaszirozzanak pár tízdekányi ikrát, amit aztán enyhén fűszerezve, vagy akár magában fogyaszthatták a gazdagok világszerte. A nemzetközi egyezményt - talán meglepő módon - komolyan vették a hatóságok, ezért az elitnek valamilyen új beszerzési csatornát kellett találnia, hogy hozzáférhessen az ínyencséghez.

A legnagyobb gondot az jelentette, hogy valódi tokhalfélék családjába tartozó fajok általában 5-25 éves koruk között válnak ivaréretté. Hálóval viszont nehéz válogatni a fiatal és az idős példányok között, miközben az egyedek relatív könnyen elpusztulnak a kifogás után. De az is kiderült, hogy meglepően igénytelenek, ha élettérválasztásról van szó: így hamar egy iparág alakult a tokhalfélék akváriumokban vagy mesterséges tavakban való halgazdasági tenyésztésére.

Jól elvannak az akváriumokban

Manapság pedig ezekből az üzemekből kerül ki a legtöbb tányérra kerülő kaviár is. Kanadában, az Egyesült Államokban is akvarisztikai-gazdaságokat hoztak létre a kilencvenes és a kétezres években, de az egyértelmű piacvezető Oroszország volt még pár éve is, Iránnal karöltve. Közben Azerbajdzsán is erősített, de egyikük sem annyira, mint a tömegtermelés iránt amúgy is vonzódó Kína. Mostanra pedig a távol-keleti ország a világ legnagyobb kaviárexportőre lett.

Ráadásul ehhez nagyon nem is kellett megerőltetnie magát: évi 3,5 hajókonténernyi kivitellel rendelkeznek csak. Ez mindösszesen 136 tonna, de figyelembe véve, hogy a legnagyobb felvásárló Egyesült Államok 17,8 millió dollárnyi mennyiséget, azaz mintegy 65,6 tonnát vásárolt fel 2018-ban a csemegéből, mutatja Kína erejét a piacon. Ráadásul az ázsiai termelők látták el az USA igényének a felét tavaly - derül ki a Wall Street Journal cikkéből.

A vámok egyelőre segítenek

Kína megjelenése a piacon magával hozta azt is, hogy a kínálat gyors bővülésével az árak is lefelé indultak. Még 2013-ban 426 dollár volt egy kilogramm kaviár, a csúcson, 2014-ben 515 dollár is volt az ár az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet átlagárszámítása szerint. A mélypontot a kínai felpörgés csúcsa, 2017 hozta, amikor már csak 212 dollár volt az ár. Tavaly némileg emelkedett az átlagár, mert az Egyesült Államok a kereskedelmi háború közepén 10 százalékos különvámot vetett ki a kínai kaviárra is.

Így sok szereplő csökkentette a saját kitermelését, mert a kínai olcsó termékekkel nem tudtak versenyezni. A lapnak az amerikai Marshallberg Farm vezetői azt mondták, hogy évi 5-6 tonnát tudnának kibocsátani, de ennyit már nem tudnának eladni az ázsiai rivális piaci dominanciája miatt.

A pillanatnyi felvirágzás - amelyet a tavaly nyári vámháború idézett elő - kérdés, hogy meddig tart. A piaci szereplők csak abban bízhatnak, hogy Kína sem lesz érdekelt abban, hogy túl alacsony legyen az árszint. Addig pedig a szereplőknek nem marad más, minthogy megpróbálják minőségben és árban megkülönböztetni magukat az olcsó ázsiai változathoz képest. De aggasztó számukra, hogy az USA és Kína hamarosan megállapodhat a kereskedelmi háború lezárásáról.