Zambia 360 millió dolláros repülőtér fejlesztési tervétől kezdve Srí Lanka 1,4 milliárd dolláros kikötőfejlesztési projektjéig számos fejlődő ország hirtelen ugyanazzal a gonddal találta magát szemközt. Miután fizetési nehézségeik adódtak, meg kéne egyezni hitelezőikkel adósságuk átütemezéséről, azonban ez a kínai állam, vagy állami vállalatok nélkül nem lehetséges.

Márpedig a kínai fél sok helyen nem akarja vállalni a nyilvánosságot így az akadozó adósságtörlesztésből hamar csőd lehet - írja összefoglaló elemzésében a Reuters.

A világ második legnagyobb gazdaságával rendelkező Kínai az elmúlt években az egyik legnagyobb hitelezővé lépett elő a fejlődő világban, nem kis részben az úgynevezett "Egy út, egy övezet" vagy más néven "Új-selyemút" projekt keretében. Azonban a kisebb és gyengébb feltörekvő országoknak szívesen hitelező kínai állam, vagy állami vállalatok nem éppen arról híresek, hogy transzparens módon intéznék a kétoldalú üzleti ügyeket. Nem csak a hitelnyújtásra igaz ez, de a bajba került adósokkal való tárgyalásokra is, ami viszont jelentősen megnehezíti a bajba került adósok dolgát a többi hitelezővel folytatott tárgyalások során.

Sok hitelfelvevőből sok lett problémás adós

A program hiányosságai korábban is evidensek voltak, azonban a Covid-19 világjárvánnyal és annak következményi nyomán váltak fájdalmasan láthatóvá. Ennek következményeként ugyanis számos fejlődő ország gazdasági helyzete jelentősen romlott és egyre többen keresnek valamilyen kiutat egyre durvább adósságterhei alól. Nem meglepő, hogy a G7 országok a múlt héten kifejezetten Kínának címezték kérésüket, amikor arra szólították fel a hitelezőket, hogy segítsenek a bajba került országoknak.

A világ legszegényebb országinak 2022-ben mintegy 35 milliárd dollárt kellene kifizetniük adósságtörlesztés vagy kamatfizetés címén,  s a Világbank adatai szerint ennek az összegnek mintegy 40 százalékának Kínához kellene befolynia - írja az összefoglaló. Azonban az elemzők szerint az IMF és a Világbank elképzelése, amely a hitelezők azonos mértékű szerepvállalását célozza egyes országok adósságterheinek csökkentése során, könnyen összeütközésbe kerülhet Kínával, s ez a teljes folyamatot komoly kihívások elé állíthatja.

Mindenhol ott van a kínai tőke

A kínai Új-selyemút projekt keretében kihelyezett pénzek szinte mindenütt megtalálhatóak, s ezért amikor az államadósságok átütemezése kerül napirendre, rendszeresen beléjük ütközünk - mondta Dennis Hranitzky, a Quinn Emanuel nevű jogi iroda államadóssági ügyekkel foglalkozó vezetője.

Kína 2013-ban az Új selyemút projektet úgy prezentálta, mint egy platformot arra, amelyen keresztül a nemzetközi együttműködést erősíthetik az ázsiai, közel-keleti, afrikai és európai országok Kínával az infrastrukturális fejlesztések, a kereskedelem,  a befektetések és a pénzügyek területén.

Zambia és Srí Lanka, amelyek korábban jelentősebb kínai hiteleket vettek fel most egyaránt az állatorvosi lovává váltak annak, hogy mennyire kompatibilis a kínai program a nemzetközi pénzügyi rendszer más elemeivel. Mindkét országban adósságátalakításra van szükség és mindkét helyen ehhez az IMF segítségét szeretnék igénybe venni a külföldi kötvényesekkel való megegyezés mellett.

A kínai részvétel a tárgyalásokban nem a IMF-től függ, s a most kezdődő tárgyalások során mindkét esetben a legnagyobb kihívás a kínai fél tárgyalóasztalhoz ültetése lehet - mondta Polina Kurdiavko, a londoni BlueBay Asset Management feltörekvő piaci osztályának vezetője.

Nagy a titkolódzás

A program során Kína rendszerint állami ügynökségeken és állami tulajdonú bankokon keresztül nyújtott hiteleket, sokszor eléggé átláthatatlan feltételek mellett. A hírügynökség szerint az amerikai National Bureau of Economic Research nevű kutatóintézet  készített egy tanulmányt, amely szerint az 1949-től 2017-ig Kína által 152 országnak nyújtott mintegy 5000 hitel felét nem jelentették sem az IMF, sem a Világbank felé, holott Kína mindkét szervezet tagja.

Az átláthatatlanság visszatérő problémája ezeknek a kínai hiteleknek - mondta Matthew Mingey, a Rhodium Group vezető elemzője, aki szerint Kína a szokásosnál szigorúbban veszi a kereskedelmi hitelek esetében a titkosításról szóló előírásokat. A William & Mary College kutatóintézete, az AidData elmúlt három évének gyűjtése szerint a kínai állami tulajdonú bankok által nyújtott hitelek feltételei között szerepel, hogy a hitelfelvevő a törlesztések során előnyben részesíti őket a többi hitelezővel szemben. Egy másik gyűjtés szerint az alacsony és közepes jövedelmű országoknak kínaiak által nyújtott hiteleknél az azok titkosságára vonatkozó előírások szokatlanul szigorúnak tekinthetők. Van ahol már maga a hitel megléte is szigorú üzleti titok. 

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy bár az ilyen hitelek közül sokat nyújt a kínai Export-Import Bank és a Kínai Fejlesztési Bank, nagyon nagy számban szoktak bennük részt venni kisebb kínai bankok is. Sokszor azt látni, hogy az egyik kínai banknak fogalma sincs arról, hogy mit akar a másik kínai pénzintézet - tette hozzá Mingey.

Hiányzik a tapasztalat

Ugyanakkor a legtöbb esetben nem a kínai hitelintézetek jó, vagy rosszindulatán múlik, hogy érintettségük esetén akadozik és lelassul az egyezkedési folyamat a bajba került hitelfelvevők és a hitelezők között. A kínai bankoknak sokszor egyszerűen megfelelő tapasztalat híján fogalmuk sincs, hogy kellene ilyen esetekben eljárni. Zambia 17 milliárd dolláros államcsődje esetében a tárgyalások lassúságáért sokan egyértelműen a kínai döntéshozatal csigalassúságát okolják. Bár Sri Lanka esetében az IMF részvételének köszönhetően gyorsabban haladnak a tárgyalások, a kínai fél álláspontja itt sem ismert, ami szintén nehezíti az ügyet.

A probléma mindenesetre a jövőben csak erősebb lesz. Az alacsony jövedelmű országok mintegy 60 százaléka esetében vagy már bekövetkezett a hitelek nem törlesztése, vagy nagyon magas ennek a kockázata, legalábbis az IMF szerint. 17 kisebb fejlődő ország esetében a nemzetközi befektetők már olyan magas hozamot kérnek, amivel gyakorlatilag ezek az országok kiárazódtak a nemzetközi hitelpiacokról. Ez a szám magasabb, mint akár a Covid-19-es világjárvány, akár a 2008-as pénzügyi válság során bármikor.

A G20 országok 2020 végén útjára indítottak egy programot annak érdekében, hogy a legnagyobb nemzetközi hitelezőket az IMF-el, Indiával, Kínával, a Párizsi Klubbal és a nagy magánhitelezőkkel együtt egy tárgyalóasztalhoz ültessék az államadósságok átütemezése és átalakítása során. Azonban ez az új mechanizmus, amelyre már bejelentkezett Zambia, Csád és Etiópia is, még tesztelésre vár. S a rendszer nagy hátránya, hogy az eddigi gyakorlathoz képest tovább növeli az adósságátalakítások amúgy is borzasztóan nagy bürokratikus terheit, s ez sok további országot távol tarthat tőle.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!