Kína Orbánnak is diktálni fog?

Kína feltételekhez köti azt, hogy jelentősebb tételben eurózónás államkötvényeket vásároljon - derül ki a szerdai híradásokból. Ven Csi-pao miniszterelnök szerint Kína bővítené európai befektetéseit, de úgy gondolja, cserébe az európai vezetőknek "bátor lépéseket" kell tenniük, mindenekelőtt elismerni, hogy Kína piacgazdaság. Li Daokui, a kínai központi bank tanácsadója pedig azt hangsúlyozta, hogy egyetlen befektető sem vásárolhat "vakon" EU-beli adósságot, hacsak az EU-országok nem mutatnak több elkötelezettséget a közfinanszírozás, a jóléti rendszerek és a gazdaság szerkezeti átalakítása iránt, különben az adósságvásárlás csak meghosszabbítja a nehézségeiket.

Budapestnek is diktálnak?

Mindez felveti a kérdést, hogy Kína támasztott-e hasonló feltételeket akkor, amikor bevásárolt a magyar devizakötvényekből, illetve ígéretet tett arra, hogy a jövőben is megjelenik befektetőként.

Lehetséges, hogy Peking számára a magyarországi államadósság-csökkentési törekvések és eredmények, illetve Budapest nyílt elköteleződése volt meggyőző. Emlékezetes, hogy a magyar kormányfő kínai kollégájával folytatott tárgyalások után azt mondta: "Hogy végre tudjuk hajtani a teljes gazdasági fordulatot Magyarországon (...) a Kínai Népköztársaság és Magyarország szövetségesei lettek egymásnak. Ehhez erős alapokra van szükség, de ezek az alapok már léteznek a két ország közt. Az elmúlt hatvan év és az, hogy hasonlóan gondolkodunk a jövőről, csak megerősítette ezeket".

Mint ismert, a kínai kormányfő magyarországi látogatása alkalmával jelezte, hogy az ázsiai ország vásárol majd valamennyi magyar állampapírt. Ekkor Orbán Viktor azt mondta, hogy a kínai jelzés hatására biztosítottnak érzi Magyarország középtávú piaci alapú adósságfinanszírozásának kérdését. A kínai szerepvállalás értékelésekor persze azt is szem előtt kell tartani, hogy az ázsiai ország hatalmas devizatartalékhoz képest aprópénznek számít a magyar államadósság-finanszírozás, így az itteni üzleti lehetőségekkel együtt befért az "akciós csomagba".

Peking vásárlási szándékát korábban elemzők alapvetően pozitívnak, a forint stabilizálódását elősegítő tényezőnek minősítették. Megjegyezték ugyanakkor, hogy Kína részvétele annak a különutas gazdaságpolitikának folytatódását is jelezheti, amelyet bizonytalanul fogadtak a nemzetközi piacok, ráadásul ez a szerepvállalás - kívülről nézve - egy kalap alá veheti Magyarországot az eurózóna igazán bajban lévő államaival.

Kína vett, venni fog

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) és az Államadósság Kezelő Központot (ÁKK) is megkérdeztük arról, hogy van-e tudomásuk arról, hogy Peking feltételekhez kötné a magyar kötvényvásárlást. Az NFM cikkünk kiadásáig nem válaszolt e-mailben feltett kérdéseinkre.

Az ÁKK nem tud ilyen feltételről - tájékoztatta a Napi Gazdaság Online-t Borbély László András. Az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese hozzátette: van arra ígéret, hogy amennyiben lesz újabb devizakötvény-kibocsátás, Kína vásárolni fog a magyar papírokból. Az idén lebonyolított, összesen négymilliárd eurós devizakibocsátásból már vettek a kínaiak. Ennek értéke Borbély szerint nem nyilvános, ám a korábbi piaci információk szerint a vásárlás - amit egy kínai állami befektetési alap hajtott végre - százmillió eurós nagyságrendű lehetett. Az idén már nem várható további devizakötvény-kibocsátás, miután az eddigi emissziók összege megegyezik a lejáró devizaadóssággal. Az ÁKK 2012-es tervei ez év decemberében válhatnak publikussá - az államadósság-kezelő adatai szerint 2012-ben a visszafizetési kötelezettség 5,3 milliárd euró.

Borbély a portfolio.hu-nak nyilatkozva korábban úgy vélte, a kínaiak ígéretét elsősorban viszonylag magas hozam melletti jó befektetésként, nem pedig "megsegítésként" érdemes felfogni. Igaz azzal, hogy a bóvli hitelbesorolás határán lévő magyar papírokból vesz a hatalmas pénzügyi potenciállal bíró ország, fontos jelzést küld világszerte a befektetőknek; ebből a szempontból tehát egyfajta segítségnek is nevezhető - tette hozzá az adósságkezelő vezérigazgató-helyettese. Szerinte a kínai felajánlás nem feltétlenül csak értékpapírok vásárlására, hanem például hitelkeret nyitására is vonatkozhat. A tárgyalások azonban időigényesek, így nem várható egyik napról a másikra újabb fontos bejelentés.

Szükség is lehet rájuk

Az is segítheti a további kínai részvételt a magyar államadósság-finanszírozásban, hogy a jelenlegi 15 elsődleges állampapír forgalmazó mellé a Bank of China is bekerülhet - nyilatkozta nemrégiben a Bloombergnek Pleschinger Gyula, az ÁKK vezérigazgatója. Korábban piaci szereplők azt feltételezték, hogy a Magyarországon jelen lévő külföldi elsődleges forgalmazókon keresztül Kína akár a forintban kibocsátott állampapírokból is vásárolhatott, ám a Bank of China elsődleges forgalmazóvá válásának kezdeményezésével sokkal valószínűbbé válhat a közvetlen szerepvállalás.

Az ÁKK szabályai szerint a primary dealeri körbe való bekerülés félévkor, vagy év végén lehetséges, ám nem kizárt, hogy komoly kínai szándék esetén kivételt tehetnek a szabály alól. Egy elsődleges forgalmazónak a szabályok szerint az éven túli kötvényaukciók minimum három százalékát kell megvásárolnia ahhoz, hogy megtarthassa címét. Egy neve elhallgatását kérő kötvénykereskedő azonban úgy vélekedett, ez nem lehet probléma: amennyiben megszületik a szándék a magyar piaci részvételről, minden bizonnyal nagyobb szeletet fog kihasítani a tortából a Bank of China, hiszen piaci szempontból ennek lenne értelme.

Erre szükség is lehet: a hétfői megugrás után szerdán is beleadtak a külföldi szereplők a kötvénypiacba, s egyre valószínűbb, hogy az eddig kedvelt feltörekvő kötvényalapokból is megindulhat a tőkekivonás, ahogy azt a francia SocGen egy mai elemzése valószínűsíti.