Kiszáradt Budapest - a nyugdíj- és az IMF-ügy a kulcs

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Miközben a tengerentúlon a Wilshire−5000 index (visszaforgatott osztalékokat feltételezve) már az előző bikapiaci csúcsot jelentő 2007. október 9-i szint felett jár, a piacokon az elmúlt időszakban mintha elzárták volna a csapot. A forgalom ugyanis az ECB kétkörös likviditásbővítő tendere ellenére is januárban éves összevetésben, illetve februárban hó/hó alapon nem egy esetben 20 százalékos csökkenést mutatott a világ börzéinek forgalma a Tőzsdék Világszövetsége (WFE) adatai alapján.

Meghatározó impulzusra lenne szükség a forgalom fellendüléséhez Varjú Péter, az Erste vezető üzletkötője szerint. Erre viszont legfeljebb fél éven belül sor kerülhet, és a szakember inkább a pozitív irány folytatását várja, bár kockázati tényezőként a levegőben lóg az infláció felpörgése, illetve a kínai gazdaság lassulása és annak esetleges hatásai. A 2000 végén kezdődő és 2001 szeptemberéig kitartó forgalom nélküli oldalazó vergődés megismétlődését viszont Varjú nem tartja túl valószínűnek.

Túl a nehezén?

A forgalom apadásában a nemzetközi helyzetet nézve szerepet játszhat, hogy első körben átlendült a világ a nehezén − mondta Varjú a Napi Gazdaságnak. Az USA-ból többnyire biztató gazdasági adatok érkeztek és a vállalati eredmények is rendben vannak, míg Európában egyelőre a legnagyobb veszély elhárult, amiből kivette a részét az ECB két likviditásbővítő tendere is. A szakember szerint az elmúlt időszak emelkedését elnézve aki akart, már bevásárolt, így nem igazán vannak potenciális vevők, míg az eladások azért nem indultak be, mivel alapvetően pozitív a befektetők zömének jövőképe.

Magyarország esetében az IMF-megállapodást vagy a piac kényszeríti ki (ami fájdalmasabb lenne), vagy a kormány dönti el végre, hogy szükség van a tárgyalások lebonyolítására belátható időn belül. S bár a részvényeket hanyagolják a külföldi befektetők, a kötvénypiacon jelen vannak, ami a kezükben összpontosuló rekordállományon is látszik. A pesti tőzsde forgalomnélküliségében a politikai bizonytalanságokon kívül szerepet játszik így az is, hogy a feltörekvő piacokon is inkább a kevésbé kockázatosakat részesítik egyelőre előnyben, Varjú szerint azonban ahogy most alulteljesítésben járt élen a BUX, pozitív fordulat esetén felülteljesítő lehet.

Az EU/IMF-megállapodás lehet a vízválasztó

Budapesten a politikai bizonytalanságok komoly szerepet játszanak a részvényforgalom fokozatos apadásában − véli Blahó Levente, a Raiffeisen elemzője is. A szakember szintén úgy véli, az EU/IMF-megállapodás lehet a vízválasztó. Ha ez nem történik meg, akkor a brókercégek is bajban lesznek és − azon kívül, hogy megpróbálnak megbarátkozni az új világrenddel − ki kell találniuk valamit az új viszonyokhoz való alkalmazkodás érdekében.

Sok minden múlik Blahó szerint Amerikán is: ha ott ismét kockázatvállalóbbá és aktívabbá válnak a befektetők, az átcsaphat az óceán ezen oldalára is. A tengerentúlon önmagában a New York-i értéktőzsde (NYSE) forgalmát vizsgálva valóban szembeötlő a visszaesés, ám az elektronikus kereskedési platformokat, illetve a többi börze által bonyolított forgalmat is figyelembe vevő mutató, bár csökkenést tükröz, kevésbé fest vészes képet − véli Blahó.

A kockázatmentes eszközök felé fordulnak

Az elmúlt 3-4 évet vizsgálva a válság során kétségtelenül nagyobb volt a lendület lefelé, ám az utána következő felkapaszkodáshoz is társult forgalom. Történetileg vizsgálva a 2000-s évek felfutásában még fontos szerepet játszott a baby boom-generáció, ők viszont az elmúlt évtizedben kétszer is nagyon megégették magukat (mind a dotcomlufi kipukkadását követően, mind a Lehman-csődöt követő szakadásban), így most már óvatosabbak. Ráadásul egyre többen érkeznek közülük a nyugdíjkorhatárhoz, így sokkal inkább veszik már ki a pénzüket, semmint újabb összegeket fektetnek be, valamint portfólióikat is inkább a kötvények és kevésbé kockázatos eszközök irányába súlyozzák át.

Az újabb generáció is megélte már a válságot, így körültekintőbben és válogatósabban fektet be − véli Blahó. További fontos tényező, hogy a nagy intézményi szereplők előnyben részesítik a sokkal átláthatatlanabb, úgynevezett "black poolokat", ahol hatalmas részvénypakettek cserélhetnek gazdát anélkül, hogy a piacon nagyobb árfolyamhatást gyakorolnának. Ezenfelül Blahó szerint az is közrejátszik, hogy a másodpercek töredéke alatt kötő algoritmikus kereskedési rendszerek (hft) sokkal inkább a csapkodó, volatilis piacon tudnak hatékonyabban üzletelni, az egyenes vonalú mozgások idején inkább a háttérbe szorulnak, ráadásul az amerikai politikusok, valamint a felügyelet is egyre inkább szorgalmazza szigorúbb szabályozásukat.

Hiányoznak a magánnyugdíjpénztárak

Öngerjesztő folyamatnak lehetünk tanúi Móró Tamás, a Concorde stratégája szerint, a forgalom kiszáradását ugyanis a volatilitás eltűnése hozta magával. A jelenlegi trend megtörését az európai kötvényhozamok emelkedésének folytatódása (ez a bankszektor szereplőinek jegyzésén már érezteti hatását), a kínai gazdaság kemény földet érése, illetve a vezető indexek esetében kialakuló korrekció idézhetné elő. Móró szerint a DAX esetében már látszanak kialakulni erre utaló jelek, és a vártnál rosszabb, recessziót megerősítő európai gazdasági adatok is ebbe az irányba hathatnak.

A magyar piacon a magánnyugdíjpénztárak kiesése egyértelműen érezteti hatását, a külföldi intézményi szereplők pedig jellemzően akkor kezdik el adni az OTP-t, ha az európai szektortársak is esnek. A magyar kisbefektetők közül ugyan többen is vennének már a bankpapírból, ám ha 3900−4000 környékén adtak el, akkor sokkal inkább vennének egy tízszázalékos korrekciót követően.