A jelek szerint egyre kevésbé hisznek az amerikai profi befektetők abban, hogy emelkedés következhetne a részvénypiacon, s ez az ellentét analízisben hívők szerint akár jó jel is lehet a jövő szempontjából. Az aktív amerikai alapkezelők, az NAAIM felmérése szerint tagjaik körében jelentősen esett a héten a nettó long pozicionáltság az S&P 500-as index kosarában szereplő részvények irányában, az átlagos long kitettség 31,78 százalékosra csökkent 58,71 százalékról. Mindezt úgy, hogy a két felmérés között eltelt időben mindössze 6 ponttal csökkent az S&P 500-as index értéke. Igaz a mutató kereskedés közben ezalatt kétszer is megjárta az 1300 pont alatti tartományokat, s ez vélhetően sok kitartó optimistát vételi pozícióinak leépítésére ösztönzött.

Mint korábban írtuk, eddig pont a szereplő pozicionáltsága volt az, ami a hiányzó láncszem volt ahhoz, hogy a piac lokális mélypontjára érjen, az április eleje óta tartó korrekcióhoz hasonló lejtmenetek ugyanis akkor szoktak véget érni a piacon, amikor már kellő számban lecsökkentek a vételi pozíciók ahhoz, hogy további áresés már nem következzen be a piacon. Csak emlékeztetőül, a tavaly október eleji mélyponton például az NAAIM tagjainak átlagos kitettsége negatív volt, azaz nettó shortban ült a piac nagy része. A mostani érték még nem tekinthető szélsőségesen alacsonynak, azonban már a felső határát jelenti azoknak az értékeknek, ahol egy bázisépítés megindulására van esély, amely megágyazhatna egy későbbi emelkedésnek.


Szintén az ellentét analízis szempontjából kedvező fejlemény, hogy a profi tőkepiac hírlevélírók körében is nő a bizonytalanság és a borúlátás. A legfrissebb adatok szerint körükben 39,4 százalékról 38,3 százalékra csökkent az azonnali részvényvásárlást tanácsolók aránya, míg az eladásra szavazóké 22,3 százalékról 26,6 százalékra emelkedett. Ezzel a felmérés bull/bear aránya 1,44-re esett. Ez még nem jelenti a pesszimista szélsőséget hangulati szempontból, erről 1 alatti értékeknél szokás beszélni, azonban ilyen alacsony számot utoljára tavaly november végén lehetett tapasztalni a profik körében.


A Chicago Board Options Exchange-en eközben kisebb megnyugvás tapasztalható a múlt heti erőteljes eladási opcióvásárlási kedv után, azonban az eladott eladási és vételi opciók egymáshoz viszonyított arányának, az úgynevezett put/call hányadosnak a 10 napos átlaga még mindig az utoljára a tavaly nyári hatalmas zuhanás idején tapasztalt régióban maradt.

Az S&P 500-as indexet az októberi mélypont és az április eleji csúcs közötti távolság első komoly, 38,2 százalékos Fibonacci szintje fogta meg a héten 1392 ponton (ha a tőzsdén kívüli kereskedést is figyelembe vesszük). Az innen történt felpattanásnak már illet megérkezni a piacon, hiszen mint korábban írtuk, a mutató 30 napos RSI-je már a 38 alatti értékeket súrolta, ez alá pedig ritkán szokott benézni elsődleges bikapiaci korrekciókban az oszcillátor.

Nehéz megmondani, innen merre tovább, a most kialakult mélypont elvileg jó kiinduló lehetne egy bikapiaci emelkedés következő fázisához, ez alatt támaszként még ott húzódik az indexben a 200 napos mozgóátlag és korábbi csúcsok és mélypontok hada sorakozik a grafikonon. Felfelé viszont 1340 ponttól felfelé mintegy 10 pontonként sorakoznak a jelentősebb ellenállások az indexben.

A grafikon a közvetlenül a grafikonból való kereskedést lehetővé tévő Alfatrader Trading Station II grafikonrajzoló programjával készült.

A mostani helyzetben a tény az, hogy emelkedő trendvonal, az emelkedést támogató rövidebb mozgóátlag és RSI trend nincs a mutatóban, van viszont letört emelkedő trendvonal, csökkenő trendbe került RSI és trendfordító alakzat az index grafikonján (igaz, az ebből számolt célár 1300 pont alatt teljesült). Ez pedig összességében nem túl kedvező kép technikailag. A szereplők lassú kapitalizációja viszont egyértelműen kedvező fejlemény.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!