Az amerikai WTI nyersolaj ára történelmet írt a 2020. április 20-ról 21-ére virradó éjszaka: először fordult elő, mióta a XIX. század elején megindult a kőolajbányászat, hogy a fekete arany ára nulla alá csökkent. A keddi ázsiai kereskedésben ezt korrekció követte, az árfolyam 1,43 dollárig "jött vissza" a mínusz 14 dolláros mélységből - írta a Financial Times. Nem ez volt azonban a mélypont: volt olyan időszak hétfőn, hogy az eladók hajlandók voltak hordónként 40 dollárt fizetni azért, hogy a vevők átvegyék tőlük az olajukat.
A magyarázat hetek óta ismert: az amerikai tárolók lassan betelnek, ezért nincs hová elhelyezni a felszínre hozott nyersolajat, miközben a koronavírus-járvány nyomán kibontakozott gazdasági válságban harmadával csökkent a fekete arany iránti kereslet.
A tengeri szállítású olajforrások árát tükröző londoni Brent ára 0,6 százalékkal, 25,43 dollár/hordóra csökkent, miután a hétfői tőzsdei kereskedésben kilenc százalékot zuhant. Mindez a májusi szállítású rendelésekre vonatkozott, júniusra már a WTI is jobban áll: a két hónap múlva esedékes szállítású áru ára csaknem öt százalékkal 21,43 dollárra emelkedett.
Hétfőn mínusz 37,63 dolláron fejezte be a kereskedést a májusi szállítású WTI, a pénteki 18,27 dolláros záróárhoz képest. Kedden az eddigi kereskedésben mínusz 14 dollár és 2,54 dollár között mozgott a jegyzés. A New York-i árutőzsdén 1983 áprilisa óta kereskednek a WTI-vel, azóta a legalacsonyabb árat, amelyet eddig valaha is elért, 1986 áprilisában regisztrálták hordónként 9,75 dolláron.
A Nemzetközi Energia-ügynökség (IEA) számításai szerint az egy évvel ezelőttihez képest áprilisban napi 29 millió hordóval, a második negyedévben pedig 23,1 millió hordóval lesz alacsonyabb a globális kereslet. A második félévben fokozatos fellendülés várható, ám decemberben még így is napi 2,7 millió hordóval maradhat el a kereslet az egy évvel korábbitól.
Lesz még rosszabb
A kereskedők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az olaj árát leszorító körülmények - a gyenge kereslet és a tárolók hiánya - továbbra is fennmaradnak. Warren Patterson, az ING árupiaci stratégája úgy véli, hogy a következő hónapokban még súlyosabbá válik a tárolók hiánya. Így ha a kereslet nem élénkül, akkor a negatív árak visszatérnek júniusban.
A Citi elemzői is arra figyelmeztetnek, hogy ha a tárolási helyzet tovább romlik, akkor a Brent jegyzése is padlót foghat. A WTI-re szerintük továbbra is nehéz sors vár a hiányzó amerikai tárolási kapacitások miatt.
A válság általában is érezhető a tőzsdéken. A japán Topix tőzsdeindex 1,4, a kínai CSI-300 1,7, a hongkongi Hang Seng 2,3 százalékkal kedden reggel. Az utóbbiban szerepet játszhatott, hogy a városállam területén további két héttel meghosszabbították az emberek távolságtartását szolgáló szabályokat.
Viharos, de eddig szárnyaló történet
Az angolszász történetírás szerint 1859. augusztus 21-ére datálódik a kőolaj fényes karrierjének kezdete, amikor a Pennsylvania-beli Titusville-ben Edwin L. Drake egy farmon felállított olajfúró torony segítségével 21,1 méter mélységből olajat hozott a felszínre - derül ki a vgfszaklap.hu összefoglaló cikkéből. A megnyitott kút fénykorában 40 gallon olajat adott naponta, melyet vödrökben és whiskeys hordókban fogtak föl. A környékbeli telkek ára a magasba szökött, úgy, mint 1849-ben az aranyláz idején.
A valóság ezzel szemben az, hogy Oroszországban ekkor már ipari méretekben folyt a kőolaj feldolgozása. 1823-ban három orosz jobbágynak, a Dubinyin fivéreknek sikerült egy nagy méretű üzemi berendezésben nyersolajat lepárolni. Dubinyinék berendezése egy téglából épült kemencében elhelyezett, 40 vödör kőolajat befogadó acélüst volt. Az edényt rézfedéllel zárták le, amelyhez rézcsövet csatlakoztattak, ezt pedig vízzel töltött fatartályon vezették keresztül. Ez volt a hűtő, melyből a párlat a csövön át egy favödörbe folyt.
A negyven vödör kőolajból szakaszos lepárlással 16 vödör, világításra használható petróleumot állítottak elő. Dubinyinék eljárása rendkívül kezdetleges volt ugyan, de már megtalálhatók voltak benne mindazok a funkcionális és szerkezeti elemek, melyekkel a későbbi lepárlók működtek. 1858-ban a bakui olajmezők folyékony aranyának feldolgozására már nagy petróleumgyárat építettek a Nobel fivérek.
Indul a pörgés
A XIX. század harmadik harmadára a vasútépítési láz eredményeként sok ezer kilométer vasút épült világszerte. A vasúti kocsik és mozdonyok tengelyágyai, a mozdonyok, hajók és textilgyárak gőzgépeinek vezérművei, hengerei és csapágyai rengeteg kenőolajat igényeltek, és az akkori kőolaj-feldolgozó ipar a világításra használt petróleum termelése mellett elsősorban ennek az igénynek a kielégítését szolgálta.
Az Otto-motor feltalálásával és elterjedésével az addig csak macerás mellékterméknek tekintett benzin hirtelen értékes és keresett termékké lépett elő, amelyből 1902-ben 3276, 1912-ben már 376 800 tonnát gyártottak a világon. Földünk kőolaj-össztermelése a századfordulón még alig érte el a 20 millió tonnát évente, bár szigorúan véve még nem is igazán beszélhetünk világtermelésről, hiszen az Egyesült Államokon és Oroszországon kívül sehol a világon nem folyt ipari méretű kőolaj-kitermelés.
Így 1900-ban a világtermelés több mint felét a bakui olajmezőkön működő több mint 3000 olajkút adta, 40 százalékát Pennsylvania olajkútjai adták, egészen a texasi olaj 1901-ben történt felfedezéséig. Perzsia az 1912. évi 89 millió tonna termelésével lépett be a nagy játszmába, a tétet újabb kutak megnyitásával rohamosan emelte.
Sosem volt olcsó
Az olaj árának alakulásáról a Business Insider hozott nyilvánosságra egy ábrát, amely 1861-től kezdve követi az fekete arany nagy hullámcsúcsait és hullámvölgyeit. A 2014-es árakon számolt adatok szerint hordónként 15 dollárról indult az ár, amely először az amerikai polgárháború idején szökött magasba,120 dollár fölé. Az évszázad vége előtt a bakui olajmezők munkásai körében pusztító kolerajárvány okozott kínálatcsökkenést és ezzel áremelkedést, majd a 20. százak húszas éveiben az első világháború utáni konjunktúra húzta fel a olajárat.
A világgazdasági járványt követő Amerikában nagy depressziónak nevezett gazdasági hanyatlás aztán lenyomta a keresletet és ezzel az olaj árát is. Az igazán nagy ugrást a két olajválság (1973-1974 és 1978-1979) hozta, amikor az OPEC arab tagállamai embargót vezettek be az 1973-as arab-izraeli háborúban az utóbbi országot támogató államok ellen, illetve amikor az iráni forradalom következtében visszaesett az olajpiaci kínálat.
A kétezres évek elején a hiányzó olajipari beruházások hajtották felfelé az árakat, egészen a 2008-2009-es pénzügyi összeomlásig és az azt követő recesszióig, ami keresletcsökkenést és ezzel árzuhanást hozott. Ezt megelőzően 2008 júliusában 147 dollár/hordó feletti árral érte el a fekete arany ára történelmi csúcsát. Az olajkorszak végét előre jelző árcsökkenés 2014 közepétől indult.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!