Az euróövezeti kötvénypiac értéke nagyjából 10 billió eurót tesz ki, s ha valaki be mert idén ezen fektetni, akkor elég tisztességes hozamot tudott realizálni. A Reuters elemzése szerint ugyanis az eurózónás kötvények átlagosan 6,5 százalékot hoztak tulajdonosaiknak, szemben az amerikai 3,5 és a brit papírok alig 2,4 százalékos hozamával. Az ICE BofA kötvényindexei alapján a legjobban azok jártak, akik hajlandóak voltak olasz kötvényeket vásárolni, ők 9 százalékos hozamot tehettek zsebre.
A kötvénypiacon befektetni év elején még elég bátor dolognak tűnt. A kötvények árfolyama ugyanis ellentétesen mozog hozamukkal, ez azt jelenti, ha a piacon kamat és hozamemelkedés van, akkor a kötvények árfolyama esik. Márpedig ez volt a helyzet két éven keresztül folyamatosan. A beinduló inflációt először a Covid-járvány után az ellátási láncokban keletkezett problémákkal igyekeztek magyarázni a jegybankok, majd erre jöttek az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán elszálló energiaárak. Persze szíve mélyén mindenki tudta, hogy az elszabaduló inflációban szerepet játszott az az elképesztő mennyiségű pénz is, amelyet a járvány idején a piacokra és a gazdaságokra zúdítottak a jegybankok és a kormányok, hogy a gazdaság működését a lezárások ellenére életben tartsák.
A jegybankok az infláció megfékezése érdekében tavaly komoly kamatemelésekbe kezdtek. Most ősszel az Egyesült Államokban úgy tűnt, megfékezték az inflációt és végre beindulhat majd a kamatok csökkentése is. A Fed, amely története során mindig hamarabb és agresszívabban lépett mint az Európai Központi Bank most már arról beszél, hogy belátható közelségbe került egy esetleges kamatvágás is.
Az infláció eközben az eurózónában is gyorsan enyhül és úgy tűnik, év végére recesszióba süllyed a zóna gazdasága. Ez utóbbi az irányba hathat, hogy az EKB mégis korábban kezdjen monetáris enyhítésbe. Az elemzők előrejelzéseinek átlaga alapján a blokk jövőre mindössze 0,6 százalékos növekedésre számíthat, ami az Egyesült Államok növekedési ütemének fele. Ezt erősíti a német alkotmánybírósági döntés, amely mintegy 60 milliárd eurónyi kormányzati kiadást teszt bizonytalanná, viszont ezzel korlátozza a német államadósság növekedésének ütemét is.
Mostanában a kötvényekkel kapcsolatos optimista hozzáállásunkat leginkább az európai piacon próbáljuk megjátszani
– mondta Mike Riddell, az Allianz Global Investors vezető portfóliómenedzsere a hírügynökségnek.
Egy másik nagyobb vagyonkezelő cég kamatstratégája úgy vélte, hogy nem csak Németországban, de az EU más tagállamaiban is a fiskális szigor következhet. Márpedig elég nagy ahhoz hogy az makroszinten is éreztesse hatását, s ez ellentétben áll az amerikai folyamtokkal. Ráadásul az eurózóna egyik tagállamában tartanak jövőre választásokat, szemben Amerikával. Az általános tapasztalat szerint ugyanis a választási években általában lazább a költségvetési politika.
Az EKB csütörtöki döntése, amely szerint a járvány idején vásárolt kötvények újrabefektetését csak jövő év végig állítja le folyamatosan, szintén javította a hangulatot. Eddig annak korábbi végével számolt a piac. Az újrabefektetés leginkább olyan országokat támogatnak, mint a magasan eladósodott Olaszország.
De persze vannak kockázatok is. Az egyik ilyen a piac elég masszív volatilitása, a kötvény árfolyamok az elmúlt évben meglehetősen nagy kilengésekkel reagáltak a különböző impulzusokra. Az év végére elért nyereségek nagy része például az elmúlt pár 7 köszönhető amikor is a várakozásokra folyamatosan beépült az hogy a közeljövőben sor kerülhet ahol a törés politika enyhítésére. A rossz hónapokban azonban meredek eséseket is lehetett látni ilyen volt például február és szeptember. De az év végi rally is kezdi elérni korlátait. A német államkötvények hozama például mostanra már olyan szintre esett amelyet korábban elemzők csak jövő év végére tartottak elképzelhetőnek. Így a további javulás innen már eléggé korlátozott lehet.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!