A jegybanki digitális pénz lesz a „kapudrog”

„Szuper érdekes kérdés, hogy miként hat majd a digitális fizetőeszközök innovatív piacára az, hogy állami szervekként, a jegybankok is belépnek a tokenizált pénzek világa” – mondta lapunk kérdésére Ronit Ghose, a Citibank globális bankszektori üzletágának vezetője és pénzügyi innovációs főnöke a pénzintézet éves sajtókonferenciáján.

Az bizonyosságnak tűnik, hogy a készpénz elpusztíthatatlan, viszont a jegybankok által kibocsátott digitális változat mindenképp alapvető hatást fog gyakorolni a piacok működésére.

Ezen a téren Kína az úttörő, ahol már létezik a digitális jüan, az Európai Központi Bank nagyjából ötéves távlatban gondolkodik az euró digitalizálásának piacraviteléről, a Federal Reserve az Egyesült Államokban nem siet, és a Magyar Nemzeti Bank is csak a közelmúltban vette napirendre érdemben a forintot, mint digitális fizetőeszközt.

Hova vezet az ütközés?

Ghose szerint a jegybanki digitális pénz teljesen új távlatokat fog nyitni, ahogy az egyre szélesebb közönséghez is eljut a technológia megbízható forrásból, mint amilyennek egy állam központi bankja tekinthető.

Felvetésünkre kifejtette, hogy ugyan sok a bizonytalanság, de ő azzal számol, hogy a központilag kibocsátott tokenizált fizetőeszközök inkább újabb tereket nyitnak meg a piaci alapon működő kibocsátók előtt.

Kiemelte, hogy szerinte az államnak és az állami intézményeknek, mint a gazdaság egyéb területein, itt is elsődlegesen alapozó, a keretrendszereket biztosító szerepük van, amelyek után engedni kell a piaci innováció és verseny működését.

Elfojtás és nevelés

A közelmúlt néhány kormányzati intézkedése erősen árnyalja, hogy az egyes országok miként ítélik meg a szektort, a lépéseket vérmérséklettől függően értékelik az indokolt szabályrendszer kialakításától egy innovatív iparág kivéreztetésének kísérletéig.

A legkiemelkedőbb példa, a Facebook által, a pénzpiac számos globálisan fontos szereplőjével indított libra. Amint ennek a potenciális egymilliárdos felhasználóbázisval szembesültek a döntéshozók, olyan akadályokat tettek a fejlesztések elé, ami miatt a legnagyobb nevek közül sokan kiszálltak, átkeresztelték és újragondolták az eszközt, és a Diem indulása napirenden van, de bizonytalan a jövője.

Amerikában a Ripple ellen indított csapást a helyi pénzpiaci felügyelet, ami azt is felvetette, hogy pénznek, vagy egyéb szabályozási keret alá tarozó pénzpiai eszköznek kell tekinteni a kriptodevizákat, lévén ez is egy rendezetlen vita.

Itthon a Pénzügyminisztérium is bevezette a kriptopénzek adóztatásának a rendszerét, amitől az adószakértők egy számottevő tőkekivonást várnak, miközben a digitális forint meglehetősen távlati tervnek tűnik.

Kína maga részéről, ha már ennyire előrehaladt a fejlesztésben, egy erőteljes húzással lényegében betiltotta a magáncélú kriptopénzek bányászatát, leghatásosabban mutatva, hogy a jegybankok alapvetően nem kedvelik a versenyt saját piacaikon.