Hiába próbálja az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) alacsonyan tartani a külföldiek magyar állampapír-állományát, a nemzetközi intézmények egyre nagyobb mennyiségben vásárolják a magyar államadósságot. Az ÁKK adatai szerint július végén névértéken számolva már a 4500 milliárd forintot is meghaladta a külföldiek forint állampapír-állománya, ami négyéves rekord, 2018-ban a jelenleginél 1000 milliárd forinttal alacsonyabb volt ez a volumen.

Hozamsivatag

Kapcsolódó

"2017 első negyedéve óta fokozatosan emelkedik a külföldiek állampapír-állománya. Organikus növekedésről lehet szó. A fejlett piacokon hozamsivatag alakult ki, ezért érhető, hogy a befektetők nyitni kezdtek a kockázatosabb piacok felé" - mondja Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

A nemzetközi intézményi befektetők a fejlett világban nem találnak megfelelő hozamot, az elmúlt napokban már a teljes német hozamgörbe negatívvá vált, a 30 éves lejáratot is beleértve. Ehhez képest a magyarországi állampapírok vagy a vállalati kötvények vonzó hozamokat ígérnek. A forintkötvények esetében az árfolyamkockázattal is számolni kell, ezt azonban jelenleg viszonylag olcsón le tudják fedezni, mivel a magyarországi rövid kamatokat a jegybank alacsonyan tartja.

Növekvő arányok

Az ÁKK egyik fő célja volt az elmúlt években, hogy a külföldi finanszírozás helyett a hazai befektetőkhöz terelje át az állampapírokat. Ez nem változott azóta sem. A Napi.hu kérdésére válaszolva a központ elmondta: a magyar kormány középtávú stratégiai célja, hogy a magyar államadósságot magyar befektetők finanszírozzák, amit a javuló magyar fundamentumok teljes mértékben megalapoznak. Így a csökkenő hiány és államadósság ráta és a magas lakossági megtakarítási hányad már ma is biztosítja, hogy az államadósság-kezelésnek nem kell a külföldi megtakarításokra támaszkodnia.

Ennek ellenére az elmúlt időszakban lassan, de kúszik felfelé a külföldiek részaránya az állampapír-állományon belül. Egy évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint még alig 31 százalékos volt a részesedésük, most májusban már 32,4 százalékon állt. Igaz, ez nem drámai mérték, négy-öt évvel ezelőtt még több mint 50 százalék volt a külföldi befektetők részesedése a magyar állampapírpiacból.

Itt is csökken a hozam

Az elmúlt hónapokban Magyarországon is csökkentek a hozamok, a külföldi befektetők ennek ellenére növelték a forint állampapír állományukat. "Ez a külföldi befektetők bizalmát mutatja, és azt, hogy ez egy jól működő, vonzó piac" - közölte az ÁKK. Az államadósság-kezelés nem tudja korlátozni a külföldiek állampapír-piaci részvételét, ugyanakkor a stratégia kétféle módon is korlátozni igyekszik a külföldi hányadot.

Az egyik az, hogy a lejáró devizaadósságot forintból refinanszírozza, ezzel egy korábban döntően külföldiek által finanszírozott elemet egy nagyobbrészt belföldi finanszírozásra cserél le. A másik pedig a lakossági állampapírok nagy mennyiségű értékesítése, ezek közül mostanában a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) a legsikeresebb. Június eleje óta ebből az ötéves kötvényből több mint 1500 milliárd forintnyi fogyott el. Ez a két folyamat középtávon biztosítani fogja, hogy tovább csökkenjen a külföldi tulajdoni arány - prognosztizálja az ÁKK.

Megérné az intézményi papír

MÁP Pluszt nem csak magyarok, de külföldi természetes személyek is jegyezhetnek, meg is érné nekik, hiszen állampapírt más országokban - főleg az eurozónában - ilyen kamatok mellett aligha találnak. A határon túli privátbankok azonban egyelőre nem csaptak le a lehetőségre, a MÁP Pluszból a külföldi természetes személyek részesedése az összes értékesítéshez képest kevesebb, mint 1 százalékos.

A MÁP Plusz átlagkamata öt évre 4,95 százalékos, emellett az értékesítésért is fizet az állam, és a folyamatos árjegyzés, visszavásárlás is pénzbe kerül az államnak. Ennél lényegesen olcsóbban lehetne intézményi papírokat kibocsátani, az ötéves fix kamatozású kötvény a múlt héten 1,38 százalékos átlaghozammal fogyott el, a referenciakamat azóta tovább esett, már alig éri el az 1 százalékot. A tízéves állampapírok is 2 százalék alatti hozam mellett kereskednek most a másodpiacon.

Több tízmilliárdos spórolás

"Ebben a hozamkörnyezetben érdemes lenne csökkenteni a kibocsátási kockázatot, vagyis növelni a portfólió átlagos hátralévő futamidejét. Meg lehetne próbálni több 5-10-15 éves papírt kibocsátani fix kamatozással, ezekre viszonylag alacsony hozamelvárás mellett is akadna kereslet a piacon" - mondja Forián-Szabó Gergely. Az ÁKK viszont szigorú, a tízéves kötvény hiába jegyzik túl három-négyszeresen, nem növeli a felajánlott mennyiséget. Sőt a múlt héten a korábban szokásos 20 milliárd forint helyett csak 15 milliárdnyit hirdetett meg belőle, ami ötszörös túljegyzést eredményezett.

"Jelenleg a lakossági papírok kapnak nagyobb hangsúlyt, ez részben monetáris politikai célokat szolgál, hogy fogyasztás helyett a lakosság a pénzügyi megtakarításait növelje. Emiatt kettős állampapírpiac alakult ki" - mondja Forián-Szabó. Pedig a szakember szerint most nagyon megérné forintban 10 évre 2 százalékos hozam alatt állampapírt kibocsátani, miközben az inflációs cél 3 százalék, a lakossági állampapírokkal történő finanszírozás költsége pedig ennél is jóval magasabb. Ha a lakossági papírok intenzív értékesítése helyett az intézményi papírok mennyiségét óvatosan növelné az ÁKK, azzal évente több tízmilliárd forintnyi kamatot spórolhatna meg a költségvetésnek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!