Százmilliárdokkal devizázott a lakosság az idén a rekord mélységig süllyedő, majd a nyár folyamán ismét erősödő, az ősszel pedig újabb mélypontok felé száguldó forintárfolyam láttán. A magyar fizetőeszköz április 1-jén járt történelmi mélypontján, akkor 369,54 forintig emelkedett az euró ára. Júniustól augusztusig nagyjából 345-355 forint között volt az euró/forint keresztárfolyam, szeptemberben viszont már ismét 360, sőt 365 forint fölé ment a kurzus, ami a szakértők szerint áttörheti a 370-es szintet is.

Gyűlik a készpénz

Kapcsolódó

Sokan gondolták azt a márciusi forintgyengülés idején, hogy a pénzváltóknál adják el a hirtelen megdrágult euróikat, és forint készpénzt halmoznak majd fel helyette. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a 2008-2009-es pénzügyi válság óta nem látott mennyiségű deviza készpénz halmozódott fel a lakosságnál a járvány első hulláma idején. Március végén már 356 milliárd forintnyi valutát tartottak otthon készpénzben a háztartások, ez e mennyiség június végére 367,3 milliárd forintra hízott úgy, hogy közben a forint erősödött. A második negyedévi forinterősödés sokakat rávett a valutavásárlásra, a lakosság 14,4 milliárd forint értékben vettek külföldi fizetőeszközt, amire 2016 második negyedéve óta nem volt példa. Csak míg négy évvel ezelőtt a sok valután vélhetően a külföldi nyaralásokon költötték el sokan, az idén a családok otthon maradtak, így ez a pénz valószínűleg a párnacihában kötött ki.

A devizás készpénzhalmozástól még az sem tántorította el a lakosságot, hogy a márciusban-áprilisban hevesen ingadozó árfolyamok láttán a pénzváltóknál a vételi és eladási árfolyamok közötti marzs durván megugrott. A korábban 1-1,5 százalékos marzs felment 10 százalékra. Vagyis ha valaki eurót akart eladni, hiába volt a keresztárfolyam 350-360 forint körül, 340 forintot sem kapott érte, ha pedig venni akart, akkor 15 forinttal a középárfolyam fölötti ajánlatokkal számolhatott.

Mostanra a helyzet normalizálódott, a pénzváltók marzsa azonban a járvány előttinél valamivel magasabb szinten maradt, nagyjából 2 százalékos különbség van a vételi és eladási árfolyamok között a legjobb helyeken. A valutaváltók forgalma pedig a gyengülő forint dacára ismét megugrott. Sokan ugyanis arra számítanak, tovább esik a magyar fizetőeszköz árfolyama, és értékállóbb befektetésnek számít most az euró vagy a dollár. A lakosság háromötöde egy friss felmérés szerint a jelenleginél gyengébb forintárfolyamot vár az év végére.

Rekordon a devizabetétek állománya

A készpénznél is nagyobb mennyiségben halmozott fel a lakosság devizabetéteket. Ez talán olcsóbb is, a bankok változó marzzsal dolgoznak, de az OTP-nél és a Takarékbanknál például most is csupán 2 százalékos rés van csak a vételi és az eladási árfolyamok között. Más bankok ennél magasabb, 3-5 százalékos marzzsal operálnak, de a lakosságot sem ez, sem a számlavezetési díj nem tántorította el attól, hogy gyarapítsa a devizabetét-számláit.

A második negyedévben összesen 2400 devizaszámlát nyitottak Magyarországon, augusztus végére pedig 1449,1 milliárd forintos új rekordra nőtt a háztartások devizabetéteinek az állománya, ami részben persze a forint gyengülésének is köszönhető, de fontos szerepe volt ebben annak is, hogy a járvány márciusi kirobbanása óta a lakosság 143,4 milliárd forintnyi friss pénzt helyezett el a devizaszámláin.

Az idén január kivételével nem volt olyan hónap, hogy kifelé áramlott volna pénz a háztartások deviza betétszámláiról, még nyáron is minden egyes hónapban került friss összeg a számlákra, holott ezekben az időszakokban általában költeni szokta a lakosság a devizát a külföldi nyaralások miatt, ezek egy része viszont az idén elmaradt.

A deviza betétkamatok rendkívül alacsonyak, az éven belül lekötött betétekre átlagosan 0,05 százalékos kamatot adnak csak a bankok, ezért a számlákon lévő összeg több mint 80 százaléka lekötetlen betét. Az MNB betétválasztója szerint euró alapon jelenleg a legmagasabb elérhető lekötött betétkamat, évi 1,5 százalékos, ezt a Sberbank hirdeti 90 napos futamidőre új betétekre. Dollárban is a Sberbank ajánlata a bajnok: 90 napra évi 2 százalékos kamatot fizet új megtakarítás esetén.

Okosan spekuláltak a befektetési alap-vásárlók

A magyarországi befektetési alapoknál nagyon jól követhető, mikor vásároltak és adtak el befektetési jegyeket a megtakarítók. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) oldaláról akár naponkénti adatokat is le lehet kérdezni minden egyes alapsorozatról. Az adatokból pedig az látszik, hogy a befektetők akkor vásároltak eurós és dolláros alapokat, amikor erős volt a forint, és akkor váltották vissza ezeket nagy mennyiségben, amikor gyenge. Vagyis az alapok vásárlói nagyon jól spekuláltak, és sokat nyerhettek az árfolyamváltozáson.

A befektetési alapokat gyakran privátbanki ügyfelek vásárolják, a helyes döntésben nekik a segítségükre lehettek a tanácsadóik is. A Bamosz adatai alapján márciusban adták el a legtöbb eurós befektetési jegyet, abban a hónapban, amikor nagyjából két hét leforgása alatt emelkedett 30 forintot az euró ára. Összesen 111 millió euró távozott akkor ezekből az alapokból, ez 36-37 milliárd forintnyi összegnek felel meg. A legtöbb megtakarítást a CIB kötvényalapjából és a nagy eurós ingatlanalapokból (Erste, Raiffeisen) vették ki. Áprilisban szerényebb ütemben, de szintén folytatódott az eurós alapok eladása, további 22,7 millió eurót vontak ki belőlük. A dolláros alapoknál is hatalmas tőkekiáramlás volt ekkor, márciusban 50 millió dollárnyi, áprilisban további 8,6 millió dollárnyi befektetési jegyet váltottak vissza.

Ahogy erősödni kezdett a magyar fizetőeszköz, úgy szálltak vissza az eurós és dolláros alapokba a befektetők. Májustól kezdve az eurós alapokba már folyamatosan érkezett a friss tőke, összesen csaknem 96 millió euróval gyarapodtak szeptember végéig. Igaz, szeptemberben az ismét gyengülő forint hatása már érződött, a beáramlás lelassult. Azokba az alapokba ment vissza a legtöbb pénz, amelyekből márciusban és áprilisban távozott, vagyis jól látszik, hogy sok befektetők kimondottan az árfolyamok változására spekulált, és vélhetően nyert is az ügyleten. A dolláros alapoknál is ugyanez volt a helyzet: több mint 103 millió dollárért vásároltak befektetési jegyet májustól augusztus végéig, szeptemberben viszont, amikor a forint ismét gyenge lett, vissza is váltottak 10,5 milliónyit, hogy nyerjenek az ismét 310 forint fölé kúszó keresztárfolyamon.

Az eurós állampapírokkal viszont nem volt komolyabb spekuláció. Márciusban a nagy forintgyengülés idején nem tapasztaltak lakossági visszaváltásokat, áprilistól pedig folyamatosan veszi a lakosság a devizakötvényeket, de csak szerény mennyiségben. Komolyabb vásárlások az eurós állampapíroknál főleg az új jegyzések indulásánál vannak, a visszaváltásokkal pedig a befektetők többsége megvárja a lejáratot.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!