Nem csak a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) van a világon. A kisbefektetők egyre nagyobb mennyiségben vásárolják az inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapírokat is (PMÁP) az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. adatai szerint. Az ÁKK legutóbb áprilisban, a koronavírus-járvány első hullámának kellős közepén bocsátott ki két sorozatot is, az egyik 2023-ban, a másik pedig 2025-ben jár majd le.

A hároméves sorozatnál a kamatprémium mindössze egy százalékpont az előző évi átlagos infláció fölött, az ötévesnél 1,4 százalékpont a többletkamat. Ez azt jelenti, hogy a hároméves papír az első évben 4,4, az ötéves 4,8 százalékos kamatot fizet majd. Ez pedig jóval magasabb annál, amelyet a lakossági szuperpapírnak tartott MÁP+ az első időszakban ígér, hiszen az az első félévben csak 3,5 százalékos, majd a második félévben 4 százalékos éves kamatot ad, összesen 3,785 százalékos kamatot kap az első évben a befektető.

Van rá igény

A PMÁP egyetlen hátránya, hogy rosszul váltja vissza a Magyar Államkincstár (MÁK). A most jegyezhető két sorozatot a névérték 98 százalékán lehet visszaadni, ha a befektető meggondolja magát, és szüksége van a pénzre, vagy inkább másik befektetést választana. Ötéves távon egyelőre a MÁP+ tűnik jobb megoldásnak, hiszen annak az átlaghozama a folyamatos emelkedés miatt végül 4,95 százalékos lesz, amelynél az ötéves PMÁP kezdeti hozama alacsonyabb, és hároméves távon is valamivel többet fizet a MÁP+, mint a hároméves prémium kötvény fizetne abban az esetben, ha a tavalyi szinten marad az infláció 2020 egészében.

A PMÁP akkor lehet jobb a MÁP+-nál középtávon, ha nő az infláció. Minél gyorsabban emelkednek az árak, a befektetők annál jobban járnak. A jegybanki előrejelzés szerint azonban nem így lesz, a legfrissebb prognózisban az idén és jövőre 3,2-3,3 százalékos, 2022-ben pedig 3 százalékos áremelkedés várható Magyarországon. Az IMF előrejelzése sem tér el ettől lényegesen: az idén 3,3, jövőre 3,1 százalékkal lehet számolni.

Mégis a jelek szerint sokan vannak, akik ennél nagyobb mértékű drágulásra számítanak, a hároméves kötvényből ugyanis június végéig 35 milliárd, az ötévesből pedig 68 milliárd forintnyit jegyeztek le. Ezek nem rossz számok ahhoz képest, hogy a lakossági slágertermék, a MÁP+ értékesítése visszaesett a tavasszal.

Csaknem 500 milliárdnyi lejárat

A jegyzések volumene ebben a hónapban tovább emelkedhet, lejárt ugyanis négy nagy lakossági állampapír-sorozat: két hosszabb távú és két kétéves. Az egyik hosszabb papír egy PMÁP volt július 29-én, amelyben csaknem 330 milliárd forint halmozódott fel. A másik egy úgynevezett Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) volt, amelynek a jellegzetessége, hogy az egyéves diszkontkincstárjegyek aukciós hozamához igazodott a kamata. A nullához közelítő kamatkörnyezetben a BMÁP-ok értékesítése is lenullázódott, de a most lejárt sorozatban még volt több mint 85 milliárd forint.

Ennek az összesen 415 milliárd forintnyi júliusban lejárt lakossági kötvénynek azonban csak a töredéke újulhat meg - ezt az ÁKK is elismerte. A lakosságnak szűnt papírokat ugyanis annak idején a legnagyobb részben intézményi befektetők szerezték meg. Az idén lejáró lakossági állampapírokból 800 milliárdnyi nem a kisbefektetőknél van. Az ÁKK Zrt. 2018-tól gyakorlatilag nem engedi, hogy lakossági befektetőkön kívül bárki más hozzáférjen a lakossági állampapírokhoz, ez pedig azt jelenti, hogy intézményeknél már csupán a kétévesnél hosszabb állampapírokból lehet.

Mivel az idén körülbelül 865-870 milliárd forintnyi hosszú lakossági papír jár le, ez alapján az állomány több mint 90 százaléka intézmények kezében lehet. Lejár viszont két Kétéves Magyar Állampapír is a hónapban, az egyik sorozat - ebben 12,5 milliárd forint volt - július 22-én futott ki, a másik, amelyben 29 milliárd forintnál is több van, pedig pénteken jár le. Ezekben a kötvényekben már csak lakossági pénzek lehetnek, ezek a befektetők pedig már vásárolhatnak MÁP+-t, de inflációt követő kötvényt is.

A lakossági megújításokra nagyobb esélye van az ÁKK-nak, mint arra, hogy az intézmények ismét állampapír vásároljanak a lejárt lakossági kötvények árából. A csütörtöki aukciós adatok alapján legalábbis úgy tűnik, ezt a lehetőséget a többségük kihagyta. Bár a 330 milliárdnyi lejárt PMÁP nagy része náluk lehetett, ehhez képest a délelőtti aukción meghirdetett kötvényekre csak nagyjából 150 milliárd forintnyi ajánlat futott be. A hozamok is emelkedtek valamelyest a múlt hét óta, a hároméves kötvény 0,94, az ötéves 1,24 százalékos átlaghozammal kelt el. A tízéves kötvények hozama csökkent csak a legutóbbi aukció óta, csütörtökön 2,08 százalékos átlaghozammal sikerült értékesíteni az ÁKK-nak, holott két hete még 2,42 százalékos volt az átlaghozam.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!