A jelek szerint nem volt véletlen a japán részvénypiac elmúlt időszakban bemutatott kiváló teljesítménye, azt ugyanis jelentősen segítették a jegybank, a Bank of Japan közvetlen részvényvásárlásai is - írja a Wall Street Journal. Mióta a BOJ kormányzója, Harihuko Kuroda 203 márciusában átvette az intézmény vezetését a bank a monetáris lazítás egy újabb dimenzióját vezette be, s jelentősen növelte a tőzsdei részvényekből képzett ETF-ek, tőzsdén jegyzett alapok vásárlását. A gyakorlatilag a jegybank által közvetlen részvényvásárlásként is felfogható akcióval a BOJ vezetése azt kívánta elérni, hogy a magánbefektetők is kövessék példáját, megtakarításaik nagyobb részét fektessék részvényekbe, s így stimulálják a gazdaságot és növeljék a deflációs veszéllyel szembeni inflációs nyomást.

Minden harmadik napon

Az elmúlt két évben a Bank of Japan átlagosan minden harmadik napon megjelent a japán részvények vásárlójaként, s összesen 2,8 ezer milliárd jen (kb. 23 milliárd dollár) értékben vásárolt japán vezető részvényindexeket leképező ETF-eket a jegybank saját jelentése szerint.

Ez a taktika jelentősen különbözik az európai és az amerikai jegybank, az ECB és a Fed által alkalmazott kvantitatív lazítási módszertől, ez utóbbi két intézmény ugyanis kötvényeket vásárol a gazdaság élénkítésének céljából, azonban nem vettek részvényeket.

A lap által megkérdezett elemzők szerint a jegybanki vásárlások jelentős hajtóerőt jelentettek a japán részvényárfolyamoknak az utóbbi időben, különösen ha figyelembe vesszük az 1100 milliárd dolláros Állami Nyugdíjbefektetési Alap vásárlásait is. E két szereplő vételei sikeresen ellensúlyozták más hazai befektetők és a külföldi befektetők részéről időről időre jelentkező eladási nyomást.

A jegybank jellemzően akkor lépett ebben az időszakban a parkettre, amikor a piaci hangulat gyengébb volt. A vételek háromnegyede olyan napokon történt, amikor az irányadó Topix index alacsonyabban nyitott, mint előző napi záróértéke. Tegnap például a Topix eséssel kezdett, azonban végül 0,1 százalékos emelkedéssel zárt, alig valamivel március 6-án beállított csúcsa alatt, amely a legmagasabb érték volt 2007 óta.

Nikkei 225 alapú CFD
Kép: Alfatrader

A lap által megkérdezett piaci szereplők szerint vagy a jegybank, vagy más állami vásárló jelen lehetett a piacon, s így sikerült a japán indexnek erősnek maradnia a New York-i tőzsdék előző napi erőteljes esése ellenére is. Az index értéke egyébként több, mint 50 százalékkal emelkedett Kuroda hivatalba lépése óta.

Mitsushige Akino, az Ichiyosi Investment Management vezető alapkezelője szerint a jegybanki vásárlások már csak azért is jelentenek szignifikáns plusz a piacnak, mivel ezek a részvények egyhamar nem kerülnek eladósorba.

Triplázták a tétet

A részvényvásárlások egyébként már Kuroda hivatalba lépése előtt megindultak, igazán nagy lendületet múlt év október végén vettek. A BOJ ekkor jelentette be, hogy az eszközvásárlási program nagyságát akár 33 százalékkal is növelhetik éves szinten. Az ETF-re szánt összeget megháromszorozták éves szinten 3 ezer milliárd jenre.

Ráadásul vannak olyanok, akik szerint tovább nőhet ez a mennyiség. A jelek szerint ugyanis a BOJ egyelőre nem éri el célját, amely a jelenlegi deflációs környezetben a pénzromlás ütemének 2 százalékos szintre tornázása lenne. Tomo Kinoshita, a Nomura vezető Japán közgazdásza úgy véli, ő ennél is többre, a mennyiség 6 ezer milliárd jenre való bővítésére számított.

Ha változatlan maradna a BOJ politikája, akkor Akino számításai szerint az év közepétől a jegybank már minden nap fog ETF-eket vásárolni, mivel a jelenlegi ütem nem elegendő az éves szinten 3 ezer milliárd jenes összeg elköltésére.

Február végén a BOJ által tartott ETF-ek könyv szerinti értéke 4 323 milliárd jent tett ki, de a piaci érték ennél jóval magasabb is lehet. AZ év végére a bank becslése szerint ez az érték 6800 milliárd jenre emelkedhet. Összehasonlításképpen, a Nippon Life Insurance, a legnagyobb japán magán intézményi befektető 8200 milliárd jennyi japán részvényportfóliót tartott decemberben. A Tokiói Értéktőzsde első szekciójában jegyzett összes részvény árfolyamértéke 550 ezer milliárd jenre rúg.

Vannak, akik aggódnak

Nem egyértelmű azonban a program megítélése a BOJ-on belül sem. A bank kilenc tagú kormányzótanácsából októberben négyen ellenezték a program összegének növelését. Az okok között szerepelt, hogy a piac működőképességét is alááshatja a beavatkozás. Az ellenzők egyik legnagyobb aggodalma a kötvénypiaccal volt kapcsolatos, de például Takahide Kiuchi kormányzó nemrég egy sajtótájékoztatón aggodalmának adott hangot az emelkedő részvényárak miatt. Mint mondta, ez úgy következett be, hogy közben fundamentálisan nem történt ennyire jelentős változás.

A lap szerint a BOJ-on belül vannak olyan vélemények, amelyek szerint ha folytatódik a tőzsdei áremelkedés, akkor csökkenteni kell a program keretösszegét. Ugyanakkor a vásárlást pártolók szerint a mostani részvényár emelkedés pont a program sikerét mutatja, s nem annak a jele, hogy a BOJ miatt túlfűtötté vált volna a tőzsde.

Egyes közgazdászok a WSJ szerint úgy vélik, ez a mostani akció nagyon hasonló ahhoz a 90-es évekbeli, utólag sikertelennek bizonyult japán kormányzati akcióhoz, amikor a csökkenő részvényárak megállítására, amikor többek között társadalombiztosítási pénzeket is próbáltak átcsatornázni a részvénypiacra.

A BOJ ezután elég sokáig óvatosan bánt az ETF-ek vásárlásának kérdésével, attól tartottak ugyanis - jogosan - hogy ez a piac árak torzulásához vezethet, s a jegybank pénzügyi stabilitását is alááshatja. Az álláspont azonban a pénzügyi válságot követően kormányzati nyomásra 2010-ben jelentősen megváltozott.

Levittük a marhákat a vízhez itatni, de nem ittak belőle, hiába mondtuk, hogy a víz finom - mondta Miyako Sude, korábbi kormányzó az időszakról írt könyvében. Így nekünk kellett innunk belőle ahhoz, hogy megmutassuk, a víz valóban finom - tette hozzá.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!