Leírták Budapestet - sanyarú a helyzet

Jól láthatóan lekerült a Budapesti Értéktőzsde a nagyobb pénzeket megmozgató külföldi intézmények radarernyőjéről, a BUX index grafikonja kiválóan mutatja ezt az állapotot. Ha hosszabb távon nézzük az index mozgását látjuk, hogy a mutató immár harmadik évét tölti egy karakán határokkal rendelkező sávozó mozgásban. A sáv tetejét a 20 ezer pont alatt néhány száz ponttal húzódó ellenállási zóna, míg az alját a 16 000 pont körüli szintek adják.

A sávozó mozgásban alkalmazott kereskedési technikai alapvetően kétféle lehet logikusan, a sáv tetején eladni, alján venni érdemes, illetve ha kitör az index a sávból, akkor a technikai elemzés szabályai szerint a sáv szélességével megegyező nagyságú mozgást lehet várni a kitörés irányában. Mivel az index jelenlegi értékei nagyjából a sáv közepét jelentik, ezért aki erre szeretne játszani, az egyelőre hátradőlve szemlélheti a BÉT-en tartó eseményeket.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

A sávozás alapvetően trend nélküli mozgást is jelent, az index a három éve tartó szenvedésével már sem emelkedő, sem csökkenő trendnek nem igazán rabja.

A rövidebb távú grafikonon kialakult ugyan egy szimmetrikus háromszög alakzat, ennek alsó vonalát a márciusi és az augusztusi mélypontok jelölték ki, tetejét pedig a május végi és szeptemberi lokális csúcsukra húzott csökkenő trendvonal. Ebből az alakzatból október végén kitört az index, azonban a 17 ezer pont körüli szintek megfogták a lefelé tartó mozgást, s innen a letört alsó szár visszatesztelése után újabb, szűkebb oldalazásba fogott az index.

A szimmetrikus háromszög alakzatból számolt célárfolyam ha csak az utolsó mélypontot és csúcsot nézzük, egy 1800 pontos csökkenést vetítene előre a kitörési szinthez képest, s ez arra utalhatna, hogy az index a közeljövőben ismét meglátogatja a 16 ezer pont körüli zónát. Ezt azonban inkább csak észben kell tartani, s nem pedig pozíciót nyitni rá, mivel ezen alakzatok jellemzője, hogy a kevésbé megbízhatók közé tartozik.

Az OTP grafikonján is egy sehova sem tartó árfolyam képe köszön vissza. Rövidebb távon a 3900 és a 4150 forint közötti zónába szorult a bankpapír árfolyama, itt is kialakult középtávon egy szimmetrikus háromszög, azonban az árfolyam már annyira bedolgozta magát a háromszög csúcsa közelébe, hogy ha ki is törne valamilyen irányban az alakzatból, annak - legalábbis a háromszög szempontjából - nem sok jelentősége lenne. Az árfolyamgrafikon itt is a kétséget tükrözi, s elég rövid távú következtetéseket lehet belőle levonni, a rövidebb távú sávból való kitörésre az index esetében leírt árfolyamcél lenne az érvényes (a 4105 forint körüli zónából való kitörés után ez 4400 forintos célárat adna). A közepes és hosszabb távú mozgóátlagok - 50 és 200 napos - trend hiányában nem sok kapaszkodóval szolgálnak.

A Molról egyelőre kevés jót lehet elmondani. Az idén tavasszal 11200 forint körül beállított mélypontot nyáron kétszer is tesztelte az árfolyam, az utolsó csúcs mint ellenállás 12 500 forintnál található (ennek áttörése esetén a 13 400-13 500 forintos szint elérésére lehetne számítani). Az oldalazó mozgás ugyan elvileg akár egy hosszabb bázisépítésre is szolgálhat, amiből idővel felfelé törhetne ki az árfolyam, azonban erre még nem került sor. Az látszik, hogy a 11500-11200 forint közötti sávban eddig mindig masszív vételi érdeklődés mutatkozott a papír iránt, ez jó jel. Az osztalékkal is korrigált grafikonon 14 000 forint jelenti azt az utolsó legális csúcsot, ahonnan újabb ,mélypontra zuhant az árfolyam, a csökkenő trend megfordulására ennek nagy forgalmú áttörése esetén lehetne számítani, addig azonban életben van a csökkenő trend, ami további alacsonyabb mélypontok kialakulását feltételezi.

Ami a Molnál a 14 000 forint, az a Magyar Telekomnál a 375-385 forint közötti sáv. Ez volt az a szint ugyanis - osztalékokat is figyelembe véve - ahonnan 2013 márciusában elindulva új, alacsonyabb mélypontra zuhant az árfolyam, így ennek áttörése lehetne jelzés egy akár hosszabb távú emelkedő trend kialakulására. Az első ilyen kísérlet szeptemberben kudarcot vallott.

A Richternél a 3680-3880 forintos zónából történő kitörésre lehet érdemes koncentrálni, azonban ha csak a csúcsok mélypontok sorrendjét nézzük, akkor a hüvelykujjszabály alapján inkább a lefelé történő kitörés lehet a valószínűbb. A pozitív fordulathoz a 4050 körüli ellenállás lehet a döntő fontosságú.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!