Néhány órára ma megint a képernyőkre ragaszthatja a befektetési szakma nagy részét Mario Draghi, az ECB elnöke. A befektetők várhatóan az európai jegybank mai ülését követő közleményben és a sajtótájékoztatón annak a nyomait fogják vizslatni, mi lesz az ECB vezető testületének döntése a bank kvantitatív lazítási politikájával kapcsolatban, s ha nem lesz döntés, akkor legalább az erre való utalásokból szeretnének majd valamit kikövetkeztetni - véli Michael Boye, a Saxo Bank kötvénypiaci szakértője.

Az ECB kvantitatív lazítási programja - amely ütemének áprilistól kezdődően havi 60 milliárd euróra csökkentéséről döntöttek decemberben - már így is heves viták kereszttüzében áll. Nem csak a szakértők körében, de az ECB kormányzótanácsán belül is.

Kapcsolódó

Tekintve az eurózóna gazdaságairól érkező kifejezetten erős fundamentális adatokat és az egyre növekvő optimizmust, nagyon sok piaci szereplő számít az ECB kötvénypiaci intervencióinak további csökkentésére, ezt a nézetet mi is osztjuk - tette hozzá Boye. Az ECB-t ugyanis nagyon sokan vádolják azzal, hogy beavatkozásainak nagyok a nem kívánt mellékhatásai. A negatív kamatlábak rombolják a bankszektor eredményességét, a masszív kötvényvásárlások nyomán pedig a kijelölt papírok piacán durván lecsökkent a likviditás. E mellett sok kritikus megkérdőjelezi, hogy az intézkedések hatásai valóban érezhetőek-e a reálgazdaságon is, azaz a pozitív hatások valóban felülírják-e a negatív mellékhatásokat.

A Draghi-féle "bármit megteszünk az euróért" doktrína azt nem engedi meg, hogy az ECB teljesen levegye a lábát a gázpedálról. E helyett azonban csavarhat egyet a kvantitatív lazítási programon, s ezzel két legyet is üthetne egy csapásra. A negatív kamatok problémáját enyhíthetné Észak-Európában és támogathatná a nehéz helyzetben lévő dél-európai államokat is. Ennek nyoma már látszott a januári ECB ülés nemrégiben publikált jegyzőkönyvében - véli a Saxo Bank szakértője. Abban ugyanis az szerepelt, hogy a bank eltérhet a program során - igaz, csak időlegesen és limitált mértékben - a korábban meghatározott arányoktól, s ez nem csak lehetséges, de elkerülhetetlen is.

Az ECB által alkalmazott arányok a kvantitatív lazítás során
Kép: Forrás: ECB

A programban ugyanis meg van határozva annak a tőkének az aránya, amit az ECB a kötvényvásárlások során egyes piacokra allokálhat, s ebben a legnagyobb súllyal Németország szerepel. Az ettől való eltérés szinte biztosan azt jelentené, hogy a korábbiaknál több pénz jutna az ECB részéről olyan piacokra, mint a spanyol, a portugál, olasz, sőt, talán akár a görögre is. Ez nagy áldás lenne, különösen akkor, ha a politikai bizonytalanságok miatt ismét idegesség lenne úrrá a befektetőkön.

A cikk megjelenését a Saxo Bank támogatta.

(A borítókép forrása: miqu77/Shutterstock.com)

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!