Úgy tűnik, a kormány komolyan vette Csányi Sándor üzenetét, dacára annak, hogy tudjuk, nem volt üzenet. Legalábbis abból ítélve, hogy már a szerdai sajtótájékoztatón mindkét fél igyekezett tompítani a devizahiteles-mentés mértékét annak hangsúlyozásával, hogy a forintban eladósodottaknak nem szabad rosszabbul járniuk. A következő időszakban ezen a félmondaton múlhat minden, persze később nem zárható ki a gondolat evolúciója. A "soft landinget" sugallja azonban, hogy Orbán Viktor arra hatalmazta föl Varga Mihályt, hogy tárgyaljon a bankokkal, hogy csak a lakáshitelesek kimentéséről legyen szó, hogy több alternatívát is az asztalon tartanak és hogy gyorsan egyezzenek meg. Hogy utóbbi miért fontos, arra a Csányi szűk körű sajtótájékoztatóján elhangzottak adnak támpontot.

Az OTP elnök-vezérigazgatójának szavaiból arra lehet következtetni, hogy bizonyos magyarországi akvizíciós tárgyalások előrehaladott állapotban vannak. Az OTP által kiszemelt magyarországi bankokkal megfelelő szinergiákat tudnak találni, jelentős költségcsökkentést elérni és így "egy megfelelő ügyfélállományt" kapnának − fogalmazott a célpont(ok) megnevezése nélkül a bankvezér. Egy végtörlesztéshez hasonló "csapás" viszont megváltoztatja a bank szabad tőkéjét. Ezért "bármilyen befektetési döntés előtt szükséges, hogy a tőkehelyzetünket középtávon is tisztán lássuk" − tette hozzá. Vagyis ahhoz, hogy az OTP ki tudja használni a növekvő terhek alatt roskadozó magyar bankszektor konszolidációjában rejlő lehetőséget − tehát megvegye egy-két konkurensét és növelje piaci részesedését −, tudnia kell, milyen kormányzati terhekre számíthat még.

Kapcsolódó

Költségcsökkentés és extra adók

A tájékoztatón több, a befektetők számára fontos információ elhangzott, ami sok tudósításból kimaradt. Ilyen volt, amikor Csányi arról beszélt, hogy elutazása előtt indítottak el "egy nagy projektet, amely az OTP hatékonyságának növelését szolgálja, és ami járhat szervezeti, személyi változásokkal is", de nem lesz az a kimenetele, hogy Csányi elhagyja a bankot és főállásban ne ott dolgozna. Ezzel kapcsolatban Gyurcsik Attila, a Concorde elemzési vezetője lapunknak elmondta, befektetői szempontból nagyon jó hír lenne, ha egy komoly költségcsökkentő intézkedést hajtana végre az OTP. A bank a válság alatt ugyanis nem karcsúsított, mivel gyors lefolyású válságra számítottak. Eddig a bevételnövekedés ezt nem is kényszerítette ki, most viszont a bevételek irányából nem nagyon van bővülés, így a nyereséget csak költségcsökkentéssel lehet növelni − tette hozzá. A szervezeti átalakítás ezenkívül egy akvizíció előkészületeként is logikus, hiszen akkor rengeteg párhuzamos funkció válik feleslegessé − persze leginkább a megvásárolt bankban. Ezek azok a szinergiák, amikről Csányi Sándor a magyar bankpiac kapcsán beszélt. "Más dolog kívülről bejönni és egy veszteséges bankot finanszírozni, és más dolog egy piaci szereplőnek egy másik bankot megvenni és a szinergiák révén keresni ezen a tranzakción" − fejtegette.

Az újabb devizahiteles-mentés mellett a tranzakciós adót és az arra épülő különadót emelte ki Csányi. "A tervek szerinti tranzakciós adónak időarányosan több mint a száz százalékát befizették, miközben vannak olyan bankok, amelyek csak a töredékét. És a döntés, miszerint az első négy hónapban fizetett tranzakciós adó dupláját kell egyszeri adóként befizetni, azokat sújtotta, akik rendesen fizették ezt az adót és a pénzforgalmat nem terelték el külföldi bankokhoz" − fogalmazott a bankvezér. Tranzakciós illetékből a kimutatások szerint 38,8 milliárd forint folyt be az első négy hónapban, ami az éves előirányzat mindössze 13 százaléka. Osztrák banki gyorsjelentésekből tudható, hogy egyes bankok meglepően kis összeget mutattak ki ezen a címen.

Miért kellett így piacra borítani a részvényeket?

Számos érdekességgel szolgált a tájékoztató a tőzsdei szereplőknek. Egyrészt világossá vált, hogy Csányi a devizahitelesek megmentéséről szóló újabb kormányzati bejelentés előtt eldöntötte, még idén − konkrétan legkésőbb ősszel − megválik összes OTP-részvényétől. Innentől a dolog már csak időzítés kérdése volt, ami árfüggő. Ha az ár emelkedett volna, akkor nem okoz ekkora törést a cég első emberének eladása, és neki sem lett volna ilyen sürgős − de nem ez történt. A tőzsdén stop-loss megbízásnak nevezett ügylet azt a célt szolgálta, hogy Csányi ne szenvedjen el nagyobb veszteséget, ha a részvény nagyon leesik. Egy példával: tegyük fel, azt mondta, ha 4800 alá megy az árfolyam, akkor adni kell, de 4500 alatt már nem ad. Erről szólhatott körülbelül a csütörtök (július 18.), amikor 4627 forintos átlagáron adott el 1 692 818 részvényt. A pénteki átlagára − nyilván ekkor vitte le az eladási ársáv alsó szélét, elmondása szerint 300 forinttal, például 4200 forintra − 4369 forint lett 650 000 darab részvényre. És maradt még 500 ezer részvénye a Bonitás 2002 Zrt.-ben, tízezer pedig a saját nevén. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: "Én egyébként − és ez most egy rossz hír −, ha az ár nem esik ennyit, akkor valószínűleg eladtam volna az összes részvényt." Ezzel utalt arra, hogy nem darabszámra, hanem árra szólt a megbízás. Illetve a piaci szereplők tudhatják, hogy a maradék pakett eladása − őszig − még hátravan.

Kérdésre válaszolva kitért rá, nem érte meglepetésként, hogy a piac idegesen reagál. "Mérlegeltem azt a lehetőséget, hogy apránként adjam el és ne egyszerre, de akkor meg egy hónapig folyamatosan az lett volna napirenden, hogy Csányi megint eladott, meg megint eladott, és akkor minden nap újabb találgatások, hogy miért adok el, tehát én úgy értékeltem magamban, hogy jobb ezen egy egyszeri eladással túl lenni, mint hosszú időn keresztül hagyni találgatni a befektetőket."

Miért adta el valójában?

Mint ismert, Csányi mezőgazdasági, agráripari beruházásai finanszírozására fordítja a pénzt, bár ezek egy része (pédául a húsipar) nem úgy él a köztudatban, mint a legjobb üzlet. Ezért is foglalkoztatja a jelenlegi és potenciális OTP-részvényeseket, hogy a hivatalos verzión kívül mi motiválhatta az eladást. Esetleg a bankrészvény a közeljövőben kevésbé lesz jó üzlet? "Nem szeretném, ha elfelejtenék, hogy vannak Opus kötvényeim, a család más tagjainak is vannak Opus kötvényei, tehát nem arról van szó, hogy bármilyen kétségem lenne, hogy az OTP egyébként jó befektetés" − fogalmazott. Majd kiegészítette azzal, hogy hisz benne, hogy az agráripari beruházások gyorsan termőre fordulnak, és később valószínűleg meg lehet fordítani az irányt, és esetleg újra a mezőgazdaságból lehet OTP-részvényt vásárolni. A tavaszi Opus-vételekkel és mostani részvényeladásaival Csányi lényegében azt valósította meg, amit már lapunk hasábjain is több befektetési szakember javasolt: OTP-részvény helyett érdemesebb a bank devizás kötvényeit tartani. Az ok egyszerű, míg a részvény akkor emelkedik, ha a bank nyeresége emelkedő pályán van, a kötvény mindaddig jó befektetés, amíg a bank stabilan működik, fizetőképes.

Egyébként az Opus kötvény nem csak relatíve magas euróhozama miatt érdekes, az később részvényre is váltható, igaz, jelenleg még magasnak tűnő, a mostani Opus- és euróárfolyam mellett körülbelül 5800 forintos áron. Százezer eurónyi Opusonként 2819 részvényt kaphat a kötvényes, így ha Csányi el is adja maradék 510 ezer részvényét a csaknem 22 millió euró névértékű, családja által birtokolt Opus kötvényen keresztül − ha később úgy határoz −, 618 ezer OTP-részvénnyel rendelkezhet.

Kép: Napi grafikonok

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!