Bár most nem volt annyira egyértelmű, mint eddig, bekövetkezett a szokásos 25 pontos kamatvágás, így 4,25 százalék az alapkamat. Ami ennél érdekesebb, hogy a három hónapos diszkontkincstárjegy aukcióján (amit ugyan a kamatdöntés előtt néhány órával tartottak) 4,28 százalék lett az átlaghozam, öt ponttal magasabb maximum mellett. A piac tehát egyre inkább a kamatcsökkentési sorozat végére számít, ami teljesen logikus, különös tekintettel a bizonytalan nemzetközi helyzetre.

A közelmúltban tartott államkötvény-aukciók során több esetben találkozhattunk elégtelen mértékű kereslettel. Ez intő jel lehet, amire nem árt odafigyelni. Az adósságkezelő ennek szellemében járt el: csökkentette az aukcionált mennyiségeket. Méghozzá előre, azaz eleve a szokottnál alacsonyabb volumenben kínálta fel a papírokat. A korábbi általános gyakorlat többnyire az utólagos mennyiségcsökkentés volt, azaz megvárták a beérkezett ajánlatokat, s ha keresleti problémák látszottak, megkurtították a kibocsátás volumenét. Bár ez a megoldás fölöttébb logikus, ilyen esetben rendszerint az aukció sikertelenségéről, a kereslet elégtelenségéről, az adósságfinanszírozást fenyegető piaci helyzetről értekeznek elemzők és újságírók. Ezzel szemben, ha eleve kisebb mennyiséget hirdetnek meg (mert gyengébb kereslet várható), akkor adott esetben akár sikertörténetként is lehet kommunikálni az aukciót, amely tulajdonképpen ugyanazt az eredményt hozta. Ilyenkor ugyanis lehetőség van mennyiségemelésre és nem kompetitív értékesítésre, ha a kereslet mégsem annyira gyenge. Ha pedig tényleg nagyon kedvezőtlen a helyzet, akkor legfeljebb csak az eredetileg tervezett mennyiség kerül piacra és az aukció jellemzően átlagos minősítést kap. Marketingszempontból tehát sokkal jobban mutat a dolog. Ennek leginkább a jövő szempontjából van jelentősége, hiszen a következő aukciókon bátrabbak lehetnek a vevők, ha úgy érzik, hogy egy feljövőben lévő piacon fektetnek be.

Kép: Napi grafikonok

A leírtakat a múlt heti kötvényaukciók számai jól illusztrálják. A piaci helyzet meglehetősen bizonytalan volt, hiszen a hét elején a másodpiaci hozamok komoly mértékű emelkedést mutattak. Ezt ugyan némi korrekció követte, de egyértelmű trend nem látszott. Ilyenkor az aukciók kínálatnövelő hatása veszélyes lehet. Három sorozatot aukcionáltak csütörtökön, három-, öt- és tízéves kötvényeket. A két héttel korábbi aukciókon ezekből rendre 18, 12 és 8 milliárd volt a meghirdetett mennyiség, amely már akkor is csökkentett mértékű volt a szokásoshoz képest. Most 12, 10 és 5 milliárd névértékben hirdették meg az egyes sorozatokat. Igazi keresleti probléma egyedül a hároméves papírnál mutatkozott, a kis felajánlott mennyiségnek hála azonban a benyújtott 14,35 milliárdnyi ajánlat így is túljegyzést jelentett. Persze csekély mértékűt, így a mennyiség 10 milliárdra való csökkentését nem lehetett megúszni − enélkül az átlaghozam valószínűleg jelentősen meghaladta volna a most kialakult 5,19 százalékot. Erre utal, hogy a maximum öt ponttal került az átlag fölé.

A másik két sorozat esetén azonban a felével ráemeltek a − jócskán megkurtított − mennyiségre, hiszen itt többszörös kereslet mutatkozott. Az ötéves sorozatból az átlaghozam megegyezett a maximummal (5,65 százalék), ami azt jelenti, hogy a kereslet reális áron, nem pedig az olcsó vétel reményében jelentkezett. Ennek megfelelően ebből a sorozatból maradéktalanul gazdára talált a nem kompetitív értékesítési mennyiség is. A tízéves sorozat esetében maximum négy ponttal haladta meg a 6,31 százalékos átlagot, így a nem kompetitív keretnek csak kevesebb mint 20 százaléka kelt el (legtöbben − nem alaptalanul − arra számítanak ilyenkor, hogy a másodpiacon az átlag és a maximum között lehet papírt venni).

Ha a csütörtök délutáni referenciahozamokat megnézzük, ezeknél a futamidőknél 22−33 bázispontos csökkenést találunk, így, hála a többségében sikeres aukcióknak, optimistán tekinthetünk a jövőbe.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!