Elképesztő nagyságú kvantitatív lazítási programokkal próbálták meg a világ vezető jegybankjai a válságot követő évtizedben beindítani a világgazdasági növekedést, s most, hogy már pörög a gazdaság, nagy dilemmával szembesülnek: a Financial Times számításai szerint ugyanis a lazítási programok közben a jegybankok gőzerővel vásárolták a saját államaik által kibocsátott államkötvényeiket is. Ez oda vezetett, hogy mára a hat legnagyobb, kvantitatív lazítási programot futtató jegybank birtokolja saját országa államadósságának egyötödét.

Az amerikai Fedral Reserve (Fed), az Európai Központi Bank (ECB), a Bank of Japan, a Bank of England, valamint a svéd és a svájci jegybank mérlegfőösszege a lap szerint jelenleg eléri a 15 ezer milliárd dollárt, ami több, mint négyszerese a válság előtti időszakénak. Ebből 9 milliárd dollárnyi államkötvény, miközben a hat ország (vagy az eurózóna esetében régió) összesített államadóssága 45 ezer milliárd dollárt tesz ki a jegybanki, illetve az IMF adatai szerint.

Kapcsolódó

A legnagyobb mérlegfőösszegű központi bankká nemrég az ECB lépett elő: 4,9 ezer milliárd dollárnyi eszközt tart jelenelg, amiből 2 ezer milliárd dollárnyit eurózónás államkötvények tesznek ki. A Bank of Japan is megelőzi a Fedet, 4,53 ezer milliárd dollárnyi eszközéből 85 százalékot tesznek ki a japán államkötvények.

Erre így még nem volt példa

Az összefoglaló emlékeztet, hogy a történelem során már volt hasonló példa a Fed esetében arra, hogy mérlegfőösszege az elmúlt években látott ütemben bővült. A második világháború során például már fellépet vásárlóként az adósságkibocsátások során, hogy javítson a piaci kondíciókon. Az azonban, hogy ennyi központi bank egyszerre lépjen fel vásárlóként a piacon, egyelőre egyedülálló jelenség.

Most a jegybankok számára a legnagyobb kihívást a lap szerint az jelentheti, hogy hogyan csökkentsék a mérlegfőösszegüket úgy, hogy közben ne indítsanak el komoly negatív folyamatokat a különböző piacokon.

David Wessel, a  Hutchins Center of Fiscal and Monetary Policy igazgatója szerint rendkívüli körültekintéssel fognak eljárni. 2013 ugyanis mindenki emlékezetében élénken él. Akkor Ben Bernanke Fed elnök bejelentette, hogy a Fed fokozatosan mérsékelni fogja vásárlásai ütemét, ezzel elindította a "taper tandrum"-nak nevezett folyamatot, amely egy több hónapig tartó eladási hullám volt a világ tőzsdéin és kötvénypiacain.

A befektetők emiatt kiemelt figyelemmel fogják kísérni az augusztus végi Jackson Hole-ban tartandó gazdasági szimpóziumot, ahol részt vesznek a világ vezető jegybankárai. Ha a Fed, vagy az ECB jelzést akar küldeni a piacoknak arról, hogy milyen lesz ez a folyamat, akkor valószínűleg itt teszik majd meg - tette hozzá a szakértő.

A jegybankok hatalmas vásárlásai gyökeresen megváltoztatták a piacokat világszerte. A hozamokat a mélybe nyomták, s a befektetőket ez arra ösztönözte, hogy a kockázatosabb eszközök felé vegyék az irányt. Ezzel szinte az összes eszköz árfolyamát az egekbe lökték, a részvényektől kezdve a bóvlikötvényekig, a fejlett és a feltörekvő piacokon egyaránt.

Vége?

Ennek azonban most vége lehet. Richard Turnill, a világ legnagyobb vagyonát kezelő cége, a Blackrock vezető befektetési stratégája úgy véli, hacsak nem jön egy váratlan válság, akkor a hozamok már a globális mélypontjuknál járnak, s ezzel véget érhet a kötvénypiacokon 35 éve tartó bikapiacnak.

Ő egyébként úgy véli, hogy bár a jegybakok vásárlásai nagyban hozzájárultak a kötvényárfolyamok elszabadulásához, nem ez volt az egyetlen ok. A pénzügyi válság óta ugyanis jelentősen szigorodtak a különböző pénzügyi intézményekre vonatkozó szabályok, melynek eredményeként ezeknek a pénzintézeteknek a korábbiaknál jóval magasabb arányban kell tartaniuk kockázatmentesnek tekintett eszközöket (például legjobb minősítésű országok államkötvényei).

Ráadásul a feltörekvő gazdaságok növekedése is lassult az elmúlt években, miközben ezen országokban emelkedett a megtakarítási ráta, s ezen megtakarítások egy jelentős része szintén ilyen eszközökben csapódott le. Turnill szerint a kötvényhozamok csak fokozatosan fognak emelkedésnek indulni, mint ahogy a normális monetáris politikához való visszatérés is fokozatos lesz.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!